Adóterheik mérséklését sürgetik a hazai kutató-fejlesztő vállalatok
A szakmai szervezetek szerint az adócsökkentés mértékének – a bérterhekre vetítve - el kell érnie a 40-50%-os mértéket ahhoz, hogy az érdemi változást eredményezzen az úgynevezett innovatív vállalatok versenyképességében. A szervezetek által érintett szektorok fejlődése a magas hozzáadott-értékű iparágakon keresztül már középtávon hozzájárulhatna a magyar export növekedéséhez, valamint a foglalkozásbővítés és a fiatal, magasan képzett munkaerő Magyarországon tartásának legjelentősebb eszköze lehetne.
Magyarország jelentős versenyhátrányban van a környező országokhoz és a fejlett gazdaságokhoz képest, mivel adórendszere és a belső piac hiánya nehézzé teszi a nemzetközi szinten versenyképes vállalkozások létrejöttét. Mivel ezek a célok túlmutatnak az adott ágazatok saját érdekein, a szektorok érdekképviseletei közös közleményben sürgetik az adórendszer átalakítását.
A versenyhátrányt a jelentős hazai bérterhek – a nettó bérek 2,5-2,8 szorosa –, valamint a tevékenységből fakadó költségek és a bérszerkezet okozza, hiszen ezen a területen szinte kizárólag magasan képzett, magas bérkategóriájú alkalmazottak dolgoznak. A hazai vállalkozások többsége még fiatal, így kevéssé teherbíró, de a belső piac csekély mérete sem segíti elő a innovatív cégek gazdaságos működését.
A szervezetek szintén a kormány figyelmébe ajánlják, hogy ezen ágazatok és vállalkozásaik szinte minden fejlett gazdaságban – legyen szó európai vagy távol-keleti országról - jelentős adókedvezményekben részesülnek.
Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke hangsúlyozta, hogy az adócsökkentésnek várhatóan számos pozitív következménye lenne. Ezek közül kiemelendő, hogy a következő öt év alatt a K+F tevékenységet folytató, a gazdaság egyik motorját jelentő, innovatív vállalkozások száma akár 60%-kal, míg az innovatív cégeknél dolgozó, magasan képzett munkavállalók száma ugyanilyen időtávon belül akár a duplájára nőhetne Magyarországon.
A közlemény kiadói érzékelik a kormány részéről az adórendszer megváltoztatásának lehetőségét, és szakértelmükkel, erőforrásaikkal – felkérés esetén – szívesen hozzájárulnak a konstrukció kidolgozásához.
Kapcsolódó cikkek
- Megalakult a Mobilitás és Multimédia Klaszter
- Februárban hirdetik meg a Nemzeti Technológia Program pályázatot
- Magyar IT-piac - számokban
- IVSZ-felmérés: egyes hazai ágazatokban nem húzóerő az IT
- UIQ Technology: Nagy reményű k+f központ Budapesten
- Új tagokkal és ösztöndíj-lehetőségekkel bővült az Észak-magyarországi Informatikai Klaszter kezdeményezés
- Cisco globalizációs központ az indiai Bangalorban
- Technológia Platformok - megjelent a nemzeti platform pályázat tervezete
- Információs társadalom: a felzárkózáshoz állami forrás szükséges
- MENTA 2007: üzleti lehetőségek, jövőbel kilátások a hazai stagnáló piacon
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.