Közbeszerzési per Microsoft szoftverek beszerzéséről
A Fővárosi Bíróság ma tárgyal arról a közbeszerzésről, amit a Központi Szolgáltató Főigazgatóság írt ki Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftverek beszerzésére, majd három magyar cég megtámadta a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely kifogásukat elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja támadta meg a bíróságon.
A tendert 4 éves időszakra írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság: ez idő alatt a központi közbeszerzésben érintettek elviekben 25 milliárd forintért szerezhetnek be szoftvereket, ám mivel keretösszegről van szó, elképzelhető, hogy ennél csak jóval kevesebbet fordítanak programok vásárlására a szervezetek.
Az idén az első negyedévben kiírt központi közbeszerzési pályázatot 4 olyan konzorcium nyerte el, amelyeknek a tagjai a Microsoft partnerei és dealerei is.
A konzorciumokat, a szoftverbeszerzési feltételektől függően különböző összeállításban, az Aquis, a HP, az Atigris, az Albacomp, az M&S, a Humansoft, a WSH, az EuroOne, a Delta, a VTSOFT, a KFKI, a Getronics, a Rufusz Kft., a Rufusz Computer Informatikai Zrt., a Synergon, a Systrend, az Aloha, a Nádor, a Noreg, a Racionet, a Trendex, a Grepton és a Montana hozta létre.
A közbeszerzési döntést három magyar vállalkozás, az Open SKM, az ULX és a Multiráció támadta meg azért, mert a kiírt pályázatban az állt, hogy a nyertesnek Microsoft, illetve vele egyenértékű szoftverterméket kell szállítania. Azaz a kiírás megnevezett egy céget, s ezzel az versenyelőnyhöz jutott.
A bírósági ügy hátterében részben az áll, hogy egyes cégek szerint kormányzati célokra csak a nyílt forráskódú szoftvereket kelljen alkalmazni, Microsoft termékeket pedig egyáltalán nem. Szakértők szerint ezzel az a probléma, hogy ezek a szoftverek nem feltétlenül olcsóbbak, mint például Microsofté, mivel ezek használata is pénzbe kerül, egyebek mellett a dolgozók oktatása, illetve a szoftverek működtetése, karbantartása miatt.
A Microsoft álláspontja szerint az amerikai szoftvergyártó nem kényszeríti rá senkire sem a technológiáját, hanem valódi versenyben döntenek terméke mellett a lakossági felhasználók, a céges ügyfelek és a közszféra.
A Microsoft szerint több példa van arra is, hogy a felhasználó a szabad szoftverről visszatér más megoldásra. A norvégiai Bergen város például úgy döntött, hogy szabad forráskódú termékekkel helyettesíti a Microsoft-megoldásokat. Azóta azonban visszatért a Microsoft felhasználóinak táborába, mert sem anyagilag nem volt kedvezőbb az ilyen szoftverek használata, sem pedig a technika nem nyújtotta a korábban megszokott színvonalat.
A Microsoft a perben és a pályázatban csak áttételesen érintett, hiszen nem a magyar leányvállalata indult a tenderen, hanem a partnerei által létrehozott konzorciumok. Ráadásul a per nem a konzorciumok, hanem a közbeszerzési döntés ellen indult. A pályázatot pedig a Központi Szolgáltató Főigazgatóság írta ki.
A Microsoft Magyarországon közvetlenül nem értékesíti termékeit sem a kormányzatnak, sem az üzleti szférának, sem pedig a lakosságnak. A három cég így olyan magyar kis- és közepes vállalkozásokat támadott meg, amelyek az Open SKM-hez, az ULX-hez és a Multirációhoz hasonlóan szintén multinacionális szoftvercégek termékeit értékesítik a piacon.
A Microsoft közölte: általános gyakorlat, hogy a közbeszerzési kiírásokban a közérthetőség kedvéért nevesítik a nagy számban felhasznált, benchmarkként működő termék vagy vállalat nevét. Így konkrétan megjelölték például egy párhuzamosan indított közbeszerzésben a Novell, vagy korábbi eljárásokban az Oracle, az IBM és a Symantec nevét is.
A szóban forgó eljárásban tehát több, nemcsak Microsoft termék nyerhetett volna: a kiírás szerint bármelyik olyan magyar cég lehetett volna ajánlattevő, amelyiknek a terméke megfelel a tenderkiírás kritériumainak.
Kapcsolódó cikkek
- Klotz Tamás csatlakozott a Microsoft közigazgatási csapatához
- Új típusú webfejlesztői versenyre toboroz a Microsoft
- Informatikai szolgáltatásokat vásárol a MÁV-START Zrt.
- Egymilliós közbeszerzési bírság a Kopint-Datorgnak
- Megvette a parlament az új képviselők számítógépeit
- Microsuli.hu: korszerű és szórakoztató IT-oktatás diákoknak, tanároknak
- A Magyar Telekom fél áron nyerte a HM mobil tenderét
- Az Albacomp szállíthatja a Közbeszerzések Tanácsa informatikai rendszerét
- Félmilliárdért fejleszteti tovább hálózati szoftverét a Magyar Posta
- A kormány visszavonja az infokommunikációs stratégiára kiírt közbeszerzést
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pályaorientációs nap volt a Széchenyi-egyetemen
Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként.
A TIME magazin 2024 egyik legjobb találmányának tartja a HONOR Magic V3-at
A HONOR Magic V3 felkerült a TIME 2024 legjobb találmányait tartalmazó éves listájára, amely a legkülönlegesebb, az életünket megváltoztató innovációkat mutatja be számos területen, többek között az egészségügy, az AI és a zöld energia terén.
Felmérés: a hollandiai szervezetek negyede nincs felkészülve kibertámadásra
Hollandiában a közepes és nagyvállalatok negyede nincs felkészülve egy esetleges kibertámadásra – jelentette hétfőn az NLTimes című holland hírportál a KPN holland távközlési vállalat megrendelésére készült felmérésre hivatkozva, amelyben kiemelik az egészségügyi szektor veszélyeztetettségét is.
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
Nemzetközi oktatásfejlesztési program indul az ELTE vezetésével
Az ELTE és még négy európai egyetem alkotta konzorcium 250 ezer eurós támogatást kapott az Erasmus+ felsőoktatási együttműködési partnerségek programban megvalósuló, oktatási és módszertani fejlesztéseket célzó, 2026 végéig tartó REDINEST projektre.