Közbeszerzési per Microsoft szoftverek beszerzéséről
A Fővárosi Bíróság ma tárgyal arról a közbeszerzésről, amit a Központi Szolgáltató Főigazgatóság írt ki Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftverek beszerzésére, majd három magyar cég megtámadta a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely kifogásukat elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja támadta meg a bíróságon.
A tendert 4 éves időszakra írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság: ez idő alatt a központi közbeszerzésben érintettek elviekben 25 milliárd forintért szerezhetnek be szoftvereket, ám mivel keretösszegről van szó, elképzelhető, hogy ennél csak jóval kevesebbet fordítanak programok vásárlására a szervezetek.
Az idén az első negyedévben kiírt központi közbeszerzési pályázatot 4 olyan konzorcium nyerte el, amelyeknek a tagjai a Microsoft partnerei és dealerei is.
A konzorciumokat, a szoftverbeszerzési feltételektől függően különböző összeállításban, az Aquis, a HP, az Atigris, az Albacomp, az M&S, a Humansoft, a WSH, az EuroOne, a Delta, a VTSOFT, a KFKI, a Getronics, a Rufusz Kft., a Rufusz Computer Informatikai Zrt., a Synergon, a Systrend, az Aloha, a Nádor, a Noreg, a Racionet, a Trendex, a Grepton és a Montana hozta létre.
A közbeszerzési döntést három magyar vállalkozás, az Open SKM, az ULX és a Multiráció támadta meg azért, mert a kiírt pályázatban az állt, hogy a nyertesnek Microsoft, illetve vele egyenértékű szoftverterméket kell szállítania. Azaz a kiírás megnevezett egy céget, s ezzel az versenyelőnyhöz jutott.
A bírósági ügy hátterében részben az áll, hogy egyes cégek szerint kormányzati célokra csak a nyílt forráskódú szoftvereket kelljen alkalmazni, Microsoft termékeket pedig egyáltalán nem. Szakértők szerint ezzel az a probléma, hogy ezek a szoftverek nem feltétlenül olcsóbbak, mint például Microsofté, mivel ezek használata is pénzbe kerül, egyebek mellett a dolgozók oktatása, illetve a szoftverek működtetése, karbantartása miatt.
A Microsoft álláspontja szerint az amerikai szoftvergyártó nem kényszeríti rá senkire sem a technológiáját, hanem valódi versenyben döntenek terméke mellett a lakossági felhasználók, a céges ügyfelek és a közszféra.
A Microsoft szerint több példa van arra is, hogy a felhasználó a szabad szoftverről visszatér más megoldásra. A norvégiai Bergen város például úgy döntött, hogy szabad forráskódú termékekkel helyettesíti a Microsoft-megoldásokat. Azóta azonban visszatért a Microsoft felhasználóinak táborába, mert sem anyagilag nem volt kedvezőbb az ilyen szoftverek használata, sem pedig a technika nem nyújtotta a korábban megszokott színvonalat.
A Microsoft a perben és a pályázatban csak áttételesen érintett, hiszen nem a magyar leányvállalata indult a tenderen, hanem a partnerei által létrehozott konzorciumok. Ráadásul a per nem a konzorciumok, hanem a közbeszerzési döntés ellen indult. A pályázatot pedig a Központi Szolgáltató Főigazgatóság írta ki.
A Microsoft Magyarországon közvetlenül nem értékesíti termékeit sem a kormányzatnak, sem az üzleti szférának, sem pedig a lakosságnak. A három cég így olyan magyar kis- és közepes vállalkozásokat támadott meg, amelyek az Open SKM-hez, az ULX-hez és a Multirációhoz hasonlóan szintén multinacionális szoftvercégek termékeit értékesítik a piacon.
A Microsoft közölte: általános gyakorlat, hogy a közbeszerzési kiírásokban a közérthetőség kedvéért nevesítik a nagy számban felhasznált, benchmarkként működő termék vagy vállalat nevét. Így konkrétan megjelölték például egy párhuzamosan indított közbeszerzésben a Novell, vagy korábbi eljárásokban az Oracle, az IBM és a Symantec nevét is.
A szóban forgó eljárásban tehát több, nemcsak Microsoft termék nyerhetett volna: a kiírás szerint bármelyik olyan magyar cég lehetett volna ajánlattevő, amelyiknek a terméke megfelel a tenderkiírás kritériumainak.
Kapcsolódó cikkek
- Klotz Tamás csatlakozott a Microsoft közigazgatási csapatához
- Új típusú webfejlesztői versenyre toboroz a Microsoft
- Informatikai szolgáltatásokat vásárol a MÁV-START Zrt.
- Egymilliós közbeszerzési bírság a Kopint-Datorgnak
- Megvette a parlament az új képviselők számítógépeit
- Microsuli.hu: korszerű és szórakoztató IT-oktatás diákoknak, tanároknak
- A Magyar Telekom fél áron nyerte a HM mobil tenderét
- Az Albacomp szállíthatja a Közbeszerzések Tanácsa informatikai rendszerét
- Félmilliárdért fejleszteti tovább hálózati szoftverét a Magyar Posta
- A kormány visszavonja az infokommunikációs stratégiára kiírt közbeszerzést
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.