Ügyeljünk, hogy felügyeljük (II.)

Gyártó és forgalmazói tapasztalatok

Fekete Gizella, 2000. február 28. 09:47
Rendszerfelügyeleti összeállításunk második s egyben befejező részében a hazai viszonyokat firtatjuk. Így bepillantunk a termékkínálatba, s megvizsgáljuk, hogy valóban olyan nagyok-e a szolgáltatások közötti különbségek, mint ahogy azt a konkurensek bizonygatják. A rendszerválasztást, a felhasználói igényeket és a projektek gyakorlati oldalát érintő kérdéseket az alábbi bevezetőben foglaljuk össze.
Nagy előszeretettel kisebbítik a gyártók, képviseletek egymás termékeinek érdemeit. Hol azért, mert hálózatfelügyeletiként induló, majd rendszerfelügyeletivé duzzadt termékről van szó, hol épp a keretrendszeres alkalmazásokról szedik le a keresztvizet, hol pedig a keretkorlátok nélküli modularitás ellen prüszkölnek. Sok esetben ez csupán marketingfogás. A termékek fejlesztői szorgalmasan követik a technológiai és piaci trendeket, és most épp az internet s a hálózatba kapcsolható eszközök felügyelhetőségének témája van soron. A rendszerfelügyeleti projektek sikerére azonban sokkal inkább hatással vannak a telepítők és a felhasználók, mint maguk a termékek.

Mikor és miért?

A rendszerfelügyeleti alkalmazások a közhiedelemmel ellentétben nem a biztonságos működés megteremtését, hanem elsősorban annak fenntartását és a rendszergazdai teendők egyszerűsítését célozzák meg. A többi funkció iránti igények egyelőre inkább csak a forgalmazók álmait tükrözik. A "szükség szöge" különösen a heterogén rendszerek üzemeltetőit "böködi". Első lépésben többnyire még csak a rendszeres adat- és rendszermentéssel megteremthető biztonság után áhítoznak, majd megjön az étvágyuk, és a biztonságos működést befolyásoló terheltség és a szűk keresztmetszet gondjának megoldása kerül a középpontba. "A problémák általában kétféleképpen jelentkeznek. Vagy maguk a felhasználók elégedetlenkednek, vagy a csökkenő szolgáltatási színvonal mellett növekvő költségeket unja meg a vezetés" - mondja Nánási Sándor, a Minor Rt. szolgáltatási igazgatója. Szerinte egyre gyakrabban indulnak idehaza informatikai vagyonkezelést célzó projektek. A PC-konfigurációk gyors változása s a gyakori szoftverfrissítések miatt a szoftver- és hardverleltár készítése, a telepítés megkönnyítése, illetve ezek kézben tarthatósága is gyakori igény.

Rendszerfelügyeleti funkciók:

- kulcsfontosságú szoftveralkalmazások terítése, frissítése;

- az elektronikus levelezési és az internetszerverek folyamatos működésének biztosítása;

- technológiai beruházások gyors megtérülésének elősegítése;

- alkalmazások megfelelő működésének biztosítása;

- alkalmazásfuttatási környezet optimalizált felügyelete;

- eseménykezelés;

- hardver- és szoftverleltár (nyilvántartás) készítése, a nyilvántartások ütemezésének egyedi frissítése;

- erőforrás-figyelés, többek között az alkalmazások, rendszerek és hálózatok teljesítményének figyelése és mérése, a potenciális hibák, az egyenlőtlen terhelések jelzése, hogy az üzletmenetre káros hatások érvényesülése előtt azok megszüntethetők legyenek;

- távvezérlésen keresztüli hibafeltárás és javítás;

- az ismétlődő rutinfeladatok automatizálása;

- üzleti nézetek (néhány rendszer esetében) a felhasználó tevékenysége szempontjából fontos területek működésének egy képernyőn történő figyeléséhez.

A rendszerfelügyeleti alkalmazásokkal szembeni leggyakoribb igények:

- gyors és egyszerű telepíthetőség (főleg kisvállalkozások esetében);

- együttműködés a meglévő rendszerekkel, menedzsmenteszközökkel;

- gyors megtérülés;

- a rendszergazdák hatékonyságának és a felhasználók elégedettségének növelése;

- elfogadható árú és időtartamú oktatás;

- nyílt interfészek a változó üzleti igényekhez való gyors testre szabáshoz.

Mit akar a felhasználó?

A felhasználók gyakran általános szinten megfogalmazott szükségleteit az informatika nyelvére kell lefordítani. Alapvetően három kérdésre kell választ kapni: mit akar a felhasználó, milyen termékek állnak ehhez rendelkezésre, illetve melyek a felhasználó lehetőségei? A válaszokból kiderülhet, hogy a már meglévő, rendezett, folyamatait tükröző, a feladatokhoz megfelelő biztonsági fokú informatikai rendszere működésének, szinten tartásának felügyeletére, heterogén rendszere átláthatóbbá tételére, kézben tarthatóságára, a rendszergazdai feladatok támogatására (pl. leltárak, frissítések egyszerűsítésére), az informatika a vezetők felé történő "emberléptékűbb" prezentálására (üzletifolyamat-nézetek), a gazdaságosabb üzemeltetésre vagy ezek kombinációjára gondolt-e.

A fentiek mutatják, hogy a rendszerfelügyelet haszna nem csupán a probléma megelőzésében és a gyors hibafelderítésben leledzik, de a meglévő vállalati infrastruktúra üzemeltetési költségét is csökkentheti. Ha a vállalatvezetésnek ezt be is lehet bizonyítani, érdekelni fogja a bevezetés.

Válasszunk magunknak

"Rendszerválasztáskor fontos tudni, hogy mire akarjuk - most és később - használni azt" - mondja a rendszerfelügyeletek telepítése során szerzett tapasztalatai alapján Nánási. Érdemes a felhasználónál felhalmozott rendszer- és üzletifolyamat-ismeretre támaszkodni, hiszen minden felesleges, illetve rosszul meghatározott modul vagy opció feleslegesen terheli az amúgy is mindig szűkös informatikai költségvetést. Egy feladathoz elegendő dobozos szoftverben gondolkodni, de ha később bővíteni akarjuk a funkciókat - például a keretrendszeres termékek esetében -, ez a drágább megoldás. Komplexebb rendszernél elengedhetetlen egyfajta "jövőbe látás", azaz IT-stratégia. Tudni kell, hogy tervez-e az ügyfél központosítást, változik-e a jövőben a cég szervezete és topológiája, várhatók-e akvizíciók.

A projekt

"Általában az igényeken alapuló rendszerterv készítésével indul, majd a scope fázisban az adott informatikai környezet és a megoldandó feladatok felmérése következik, hogy aztán kiválaszthassuk a szóba jöhető eszközöket - mondja Nánási. Magyarországon a leggyakoribb sikertelenségi tényező a rendszerrel szembeni elvárások pontatlan megfogalmazása. S mert nem pontos a cél, a választott eszköz sem lesz igazán "telitalálat". Ezért a bevezetés előtt érdemes prepilot fázisban kipróbálni, hogy a gyakorlatban melyik alkalmazás fedi le korrektül az adott feladatot, majd a kiválasztást követen egy pilotot felépítve demonstrálni az adott környezetben való tényleges működést."

A projekt időtartama összetett és kényes kérdés, valóban termék- és funkciófüggő, így - főként a keretrendszeres alkalmazások esetében - nem szabad alábecsülni. Mivel a későbbi működés az itteni beállítások helyességétől függ, nem érdemes a rendszer működőképességét az időtényező miatt kockáztatni. A projektteamek nem térnek el más informatikai projektekétől, s itt is kiemelt szerepet játszik a lehetőleg döntőképes pozícióban lévő projektszponzor, aki átlendíthet a nehézségeken.

Internetes igazságok

Minden gyártónál felmerül az internetoldali felügyelet kérdése is, amely a HP-nél, a Compaqnál és az IBM-nél jelentkezik a legmarkánsabban. Ha egy átlagos szörföző 6 másodperc után sem kap választ, odébbáll. Így nem lesz a weben keresztül üzlet, nem térül meg a cégek ilyen irányú befektetése. Ahogy a HP képviselőjétől elhangzott, az eddigi világban az IT támogatta a businesst, ma pedig maga az IT az üzlet. Ez az online kereskedelmet űző cégek esetében mindenképpen igaz, mint ahogy a Compaq "egy klikkre van a konkurencia" szlogenje is megszívlelendő igazság, no és persze ezt sugallják az IBM e-business törekvései is.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Törj be a digitális élvonalba: Nevezd ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 5. 11:59

Gépek is rajthoz állnak a most induló Országos IT Megmérettetésen

2024. október 28. 18:06

Megnyitott a Vatera Galéria, a válogatott műtárgyak új platformja

2024. október 22. 15:25

Egy év alatt 45 milliárd forintot loptak el tőlünk a digitális bűnözők

2024. október 15. 16:51