Egységesen kellene szabályozni Európában az interneten való mozgást
A magyar delegációt vezető Csepeli György, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) közpolitikai igazgatója a digitális gazdaság fejlődésének közpolitikai kérdéseivel foglalkozó tanácskozás szünetében az MTI-nek telefonon elmondta: a "jövő internetében" a technológia sokkal többet fog tudni, mint ma. Sokkal szélesebb sávon zajlik majd az adatforgalom, s ennek következtében sokkal kiterjedtebbek lesznek azok az alkalmazási lehetőségek, amelyek átfogják a teljes társadalmat és lehetővé teszik a konferencia szlogenjéül választott "dolgok internetét".
Ez azt jelenti, hogy minden forgalomba kerülő tárgyat el lehet majd látni egy rádiófrekvencia azonosító jelzéssel, amelynek köszönhetően úgy lehet majd a tárgyakat nyomon követni, ahogy azt jelenleg a repülőgépekkel teszik. Az ennek következtében keletkezett nagy mennyiségű adat birtoklása komoly hatalmat fog jelenteni, s ez az, ami jelenleg még nincs szabályozva.
Csepeli György magyar álláspontként azt fogalmazta meg, hogy a technológiai fejlődés mögött egyfajta kulturális probléma is kirajzolódik. A felhasználók ugyanis kevésbé vannak tudatában azoknak a veszélyeknek, amelyeket az internet az adatvédelem szempontjából rejt magában, ezért tudatosságfokozó kampányokra van szükség.
A szabályozás tekintetében egységesíteni kellene az európai országok szabványait ahhoz, hogy az új technológiák ki tudják fejteni hatásukat a gazdaságra, az egészségügyre, a kormányzásra, a kereskedelemre - hangsúlyozta a MEH közpolitikai igazgatója.
Az is felmerült a nizzai találkozón, hogy az internetet egyetemes szolgáltatási körnek lehetne nyilvánítani, amelynek értelmében minden tagállamnak kötelessége lenne biztosítani állampolgárainak a hozzáférést - mondta Csepeli György.
A világon jelenleg másfél milliárdan interneteznek rendszeresen, és a következő öt évben további egymilliárdan csatlakoznak a világhálóhoz. Az Európai Unió a digitális írástudás kérdésében megosztott: a skandináv országok megelőzik az Egyesült Államokat és az olyan fejlett ázsiai országokat, mint Japán vagy Dél-Korea, de Európa más részei le vannak maradva. Ezzel a problémával külön konferencián fognak foglalkozni az illetékes EU-miniszterek Bécsben.
Kapcsolódó cikkek
- Harmonizálja az EU a frekvenciák kiosztásának szabályait
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Az internet növekedését várják a legtöbben
- Az EU-Bizottság új szabályokkal könnyíti az internetes értékesítést
- Internet: egyre nagyobb szerep a veszélyeztetett állatfajok illegális kereskedelmében
- Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet
- A tinik által feltöltött személyes adatok akár örökre elérhetők maradnak
- Felére csökkentek a roaming díjak az EU-ban
- "Mr. Bean" a hivatalos spanyol EU-elnökségi weboldalon
- Éjjeli csúcsforgalom az interneten
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.