Hátrányban a fejletlen e-közigazgatási rendszer miatt
A magyar felnőtt lakosság jelentős része érdeklődik az e-közigazgatási szolgáltatások iránt, hiszen minden negyedik internetező kapcsolatba lép valamely közszolgáltatást nyújtó szervvel online módon - olvasható a Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ e-közigazgatásról szóló éves jelentésében.
Az Európai Unió 27 tagállamának átlaga 28 százalék, Magyarország tehát az európai összehasonlításban is "megállja a helyét" – írták az összegzésben.
Az éves jelentésben - negyedik alkalommal jelent meg ilyen jellegű tanulmány - a gazdasági válságra is felhívják a figyelmet, rámutatva arra: a világgazdasági gondok közepette felértékelődnek a közigazgatási front-office szolgáltatások, hiszen a bizalomépítésnek, az átláthatóságnak, az elszámoltathatóságnak, valamint a felhasználói elégedettség növelésének ez az egyik legfontosabb felülete.
Az információs társadalom tekintetében Magyarország az éves jelentés szerint még mindig a leszakadó országok közé tartozik, az e-társadalom fejlődését jelző 52 mutató mindössze egynegyedénél haladja meg az unió tagállamainak átlagát.
Rosszul teljesít Magyarország a vállalkozásoknak nyújtott közszolgáltatások teljes mértékben online elérhetőségében, a vállalkozások e-számlázásában, az online beszerzésekben, és a banki szolgáltatások lakossági internetes használatában - olvasható a BME tanulmányában, amely szerint a közszolgáltatások működésének színvonala, hatékonysága közvetlen és erős hatással van a reálgazdaság teljesítményére.
"A fejlesztési irányoknak egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentését, a közszolgáltatások hatékonyságának növelését kell szolgálniuk, hiszen Magyarországon még mindig egyötöddel magasabbak az adminisztrációs terhek az uniós átlagnál" - írták, hozzáfűzve, hogy a többi között az adminisztrációs terhek miatt csúszott vissza Magyarország a World Economic Forum 2008-as eredményei szerint a 47. helyre a tavalyi 38. helyről a vállalati versenyképesség terén.
Mintegy 130 millió uniós állampolgár használja az e-közigazgatási szolgáltatásokat, viszont közel 90 millió olyan felnőtt van, aki heti rendszerességgel használja ugyan az internetet, de e-közszolgáltatást egyáltalán nem vesz igénybe - állapítják meg a jelentésben. Ennek okaként az e-közigazgatási szolgáltatások nem megfelelő növekedését, illetve minőségét említik, jelezve, hogy a nem megfelelő kampányok is hozzájárultak az alacsonyabb felhasználói szám eléréséhez.
A kutatók szerint magas azok aránya, akik a jövőben hajlandóak lennének használni az e-szolgáltatásokat, ehhez a leginkább arra lenne szükség, hogy lehetőség nyíljon a "kézzelfogható előnyök közvetlen megtapasztalásához" - zárul a BME trendkutató központjának jelentése.
Kapcsolódó cikkek
- Virtuális falu lesz Ivád
- Augusztus 20-ával debütál a kormány Facebook- és Twitter-profilja
- Az MMKlaszter az idén 20 milliárd forint forrás felhasználását tervezi
- Portugália tanít az információs társadalomra
- Nem vált preferenciává az információs társadalom fejlesztése
- Az előremenekülés útja az információs társadalom?
- E-Magyarország, e-kormányzat: párbeszéd a válsághelyzetről
- Díjbeszedő - több mint 50 ezren használnak e-számlázást
- Szélessávú internet-hálózat épült ki Csongrád megye északi részén
- Informatikai rendszer a Homokháti Kistérségben
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Először szerzett aranyérmet magyar csapat a Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpián
Az idén Szíria által rendezett Nemzetközi Informatikai Csapat Diákolimpia (IIOT) világversenyt a miskolci Földes Ferenc Gimnázium diákjai nyerték meg a tíz résztvevő csapat közül. A világverseny előkészületeihez is jelentősen hozzájárult Magyarország, hiszen az idei versenyre kiválasztott feladatok kétharmadát magyarok állították össze.
A Vodafone országos hálózatfejlesztési programja újabb mérföldkőhöz érkezett
A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési stratégiájának részeként 2024 végéig országosan az állomások 40 százalékán végez kapacitásbővítést, ami a hívásminőséget és a letöltési sebességet is jelentősen javítja. A hálózatfejlesztési programnak köszönhetően többek között Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán élvezhetik a szolgáltató ügyfelei a gyorsabb mobilinternetet.
Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
A szabályozás területén megindult fejlődés Európa és Magyarország számára is kiemelten fontos, csak ez teremti meg a lehetőséget a gyermekek szexuális kizsákmányolásának feltárásához, és teszi lehetővé, hogy a bántalmazás önkéntes bejelentése és a monitorozási kötelezettség közösen segítse a gyermekek védelmét az online térben. Többek között ez is elhangzott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar által a gyermekek online bántalmazása elleni védekezésről szervezett konferencián.
Hozzuk ki a legtöbbet okostelefonunk hangzásából!
A hétköznapok elengedhetetlen részeként okostelefonunk egy kifejezetten kényelmes eszköz, amit számos dologra használhatunk. Akár csak telefonálunk, akár filmet vagy sorozatot nézünk, esetleg megbeszélésen veszünk részt vagy zenét hallgatunk, fontos, hogy a legjobb minőségű hangot kapjuk. A HONOR friss tippei ebben segítenek.
A világ 600 legjobb fiatal egyeteme közé került a Széchenyi-egyetem
Az 501–600. helyen szerepel a győri Széchenyi István Egyetem azon a ranglistán, amelyet a Times Higher Education (THE) május 14-én tett közzé a világ legjobb fiatal egyetemeiről. Az intézmény újabb sikere mögött erősödő kutatási teljesítménye, valamint szoros ipari és nemzetközi kapcsolatai állnak.