Egyharmadával visszaesett az internetforgalom Svédországban egy új törvény nyomán
Az új törvény engedélyezte a szerzői jogokat birtokló különböző cégek (például lemezkiadók, könyv-, film- és szoftverforgalmazók) számára, hogy az internetszolgáltató cégektől megkapják a felhasználóik személyes adatait abban az esetben, ha olyan fájlmegosztó rendszereket használnak, mint például a torrent - olvasható a BBC honlapján.
Az állami statisztikák szerint Svédországban a teljes lakosság 8 százaléka használ rendszeresen fájlmegosztó szolgáltatásokat. Az egyik leghíresebb torrent-honlap, a The Pirate Bay is Svédországban található, és az ellenük zajló perben várhatóan április 17-én hirdetnek ítéletet.
A Netnod nevű svéd cég kimutatásai szerint az országból ki- és beáramló internetforgalom azt mutatta, hogy átlag 120 gigabyte/másodpercről, 80 gigabyte/másodpercre esett vissza a forgalom április elsején, amikor a törvény hatályba lépett.
Christian Engstrom, a svéd kalózpárt (SPP) vezetője úgy véli a visszaesést tényleg a törvény okozta, de ez csak időleges lesz. "Tényleg elképesztő visszaesésről számolhatunk be. Ugyanakkor a más országoknál előforduló hasonló esetek azt mutatják, hogy bár az ilyen drákói szigorral bevezetett törvények csökkentik az Internet-felhasználást, később visszaáll minden az eredeti kerékvágásba és az emberek ugyanúgy használják majd a fájlmegosztást" - hangoztatta.
"Az emberek egész egyszerűen megkeresik azokat a biztonsági beállításokat, amelyek segítségével nem találhatják meg őket, aztán folytatják onnan a letöltéseket, ahonnan abbahagyták" - tette hozzá.
Engstrom elismerte, hogy ezzel a törvénnyel pár fájlmegosztót sikerült elijeszteni, ugyanakkor összességében mégsem érnek el jelentős csökkenést a törvényhozók. "Több mint kétmillió fájlmegosztó (számítógép) van Svédországban, úgyhogy ha ezret el is kapnak, hogy példát statuáljanak, az az egyéni felhasználó szempontjából még mindig rendkívül csekély aránynak számít" - magyarázta.
A szerzői jogokat birtokló cégek képviselői viszont rendkívül elégedettek az új törvénnyel. Kjell Bohlund, a Svéd Könyvkiadók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy míg eddig képtelenek voltak lépni a hasonló esetekben, most végre saját maguk kereshetik meg a felhasználók internetcímét. Az egyik ilyen üggyel már aktívan foglalkoznak is: egy fájlmegosztó ismeretlen "elkövető" 3000 hangoskönyvet osztott meg a szerverén, és az új törvényt latba vetve kötelezték az internetszolgáltatót, hogy adják ki az IP címét. "Két héten belül kiderítjük, kié az IP cím " - nyilatkozta boldogan Bohlund. "Ezután eldönthetjük, hogy bepereljük-e, követeljük, hogy álljon le, vagy esetleg ne csináljunk semmit."
Christian Engstrom "katasztrófának" nevezte a törvényt, nem csak a fájlmegosztók, hanem egész Svédország szempontjából is. "Az ilyen illegális esetek megítélése a rendőrség dolga, mivel az ő feladatuk, hogy a törvényt betartassák. Ezzel az új törvénnyel viszont magáncégek kezébe adtuk annak lehetőségét, hogy az állampolgárokat rendőrségi módszerekkel elkaphassák. A nyugati demokráciák egyáltalán nem így működnek."
Kapcsolódó cikkek
- Internetfüggők az amerikai diákok
- Az emberek négyötöde alapvető jognak tartja az internetet
- Biztonságos internetet ígérnek a tudósok
- Új tenger alatti kábellel nagysebességű internet Afrikában
- Asztúria hercege-díjat kaptak az e-mail és a mobiltelefon "feltalálói"
- KSH: 112 ezerrel csökkent a mobiltelefon-előfizetések száma
- Még a nejünknél is fontosabb a web
- Több háztartásnak van internet-hozzáférése, mint vezetékes telefonja
- Az internet beelőzte az újságokat
- GKIeNET - a lakosság 49 százaléka internetezhet
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.