Könyvek, kéziratok, térképek, filmek, hangfelvételek a polcokon
Jó hír a mai, válságtól gyötört világban: már látogatható a Digitális Világkönyvtár (WDL), amelyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) azzal a nemes céllal hozott létre, hogy minél több ember számára lehetővé tegye az internet segítségével a világ legtekintélyesebb könyvtárainak ingyenes használatát. A projekt a nyelvismeretet, a többnyelvűséget, a kultúrák találkozását is támogatni kívánja.
A tunéziai Abdelaziz Abid, az amerikai Kongresszusi Könyvtár és Alexandriai Könyvtár, valamint 32 partnerország részvételével elindított vállalkozás koordinátora elmondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy az UNESCO mindig is az iskola folytatásának tekintette a könyvtárakat. "Az iskola arra neveli az embereket, hogy elmenjenek a könyvtárba, manapság pedig a könyvtárak digitálissá válnak" - hangsúlyozta.
A Digitális Világkönyvtár (angol elnevezéssel: World Digital Library - WDL) portáljára bárhol rá lehet kattintani - a www.wdl.org nyitva áll a diákok, az oktatók és a nagyközönség egésze előtt.
Az ötlet az amerikai Kongresszusi Könyvtár igazgatójának, James H. Billingtonnak az agyából pattant ki 2005-ben, az ő kezdeményezésére kezdődött a projekt kidolgozása. A könyvek mellett kéziratok, térképek, filmek, hangfelvételek kerültek a digitális polcokra a nagy nemzeti könyvtárakból. A látogatók hét nyelven - angolul, arabul, franciául, kínaiul, oroszul, portugálul és spanyolul - szörfölhetnek a könyvtár anyagában. A közreműködő szervezetek nem exkluzív jogokat adnak a tartalmakra, mindegyikük tulajdonosa marad a WDL rendelkezésére bocsátott anyagoknak, és más intézményeknek is átadhatják azokat. Az első partnerek között olyan országok vannak, mint Brazília, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország, de a listán ott található Katar, Marokkó, Mexikó, Szlovákia vagy Uganda is.
"A feljövő országok is tapasztalatokat akarnak szerezni arról, hogyan működik egy ilyen rendszer, hogy aztán maguk is létrehozzák saját digitális könyvtárukat" - magyarázza Abdelaziz Abid, hozzáfűzve, hogy az UNESCO segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek nem rendelkeznek a tartalmak digitalizálásához szükséges pénzügyi eszközökkel vagy szaktudással. A WDL megnyitásával egy időben a szervezet toborzást indít annak érdekében, hogy az év végéig mintegy hatvanra növelje a projektben részt vevő országok számát.
Egy régi álom megvalósulása
James Billington, aki 1987 óta áll az amerikai Kongresszusi Könyvtár élén, döntő szerepet játszott a terv megvalósításában. Az általa vezetett intézmény, a Library of Congress több millió dokumentumát digitalizálták sikeresen, ezekhez ma már széles közönség férhet hozzá - köztük olyan könyvekhez, térképekhez, kéziratokhoz is, amelyekből ma már csak kevés példány létezik vagy éppen egyedülállóak. Ez a tapasztalat ösztönözte tervét. A Harvard Egyetem volt történelemprofesszora ma már csaknem 80 éves, Oroszország-szakértő és több szakkönyv szerzője. Mint elmondta, régi álma volt a digitális világkönyvtár, amely egyetemes kaput nyit a tudásra és az emberiség kulturális kincseire. 2003-ban, amikor az Egyesült Államok 20 évi távollét után visszatért az UNESCO-ba, a professzor megragadta az alkalmat, hogy népszerűsítse a gondolatot a többi tagállam között.
A WDL kincsei között "fel lehet lapozni" a XI. századi japán irodalom kincsét, a Gendzsi történetét, amely a világ egyik legrégibb regényének számít; meg lehet tekinteni az Amerikát először említő térképet, amelyet Martin Waldseemüller német szerzetes készített 1507-ben, és ma a Kongresszusi Könyvtár féltett darabja. A legrégibb dokumentum a gyűjteményben egy Dél-Afrikában található, 8000 éves kép, amelyen vérző antilopok láthatók.
A WDL-lel háromra emelkedik a nagy világhálós könyvtárak száma. Az UNESCO kedden megnyitott gyűjteményét megelőzte a Google Book Search, az internetes óriás 2005 óta működő portálja, a http://books.google.com, amely a nagy amerikai egyetemekkel kötött szerződések alapján működik.
A Google osztozkodik a szerzőkkel
Ezzel a könyvkereső motorral a Google szerint jelenleg mintegy 7 millió cím érhető el. A szerzői jogok kérdése sokáig vitatott volt, de 2008-ban az internetes cég megállapodott a kiadók és szerzők képviseleteivel: 125 millió dollárt fizetne számukra annak fejében, hogy leállítják a Google ellen indított szerzői jogsértési pereket.
Erre azonban még az amerikai igazságszolgáltatásnak is rá kell bólintania; ha az megtörténik, a weboldalakon engedélyezni fogják a hirdetéseket, de a könyvek anyagában nem. Eddig a szerzői jogvédelem alatt álló művekből csak részleteket lehetett olvasni a hálón.
A megállapodás érvénybe lépése után az internetezők a könyvek 20 százalékát ingyen olvashatják, a többit megvásárolhatják - a bevételt ettől fogva megosztják a Google és a szerzők között. A szerzői jog elévülése után bármi ingyen letölthető lesz erről a könyvkereső programról.
A másik nagy internetes nemzetközi könyvtár az Europeana, amely - mint arra a neve is utal - az EU létesítménye, és rögtön akkora sikere lett, hogy működésének első napján, 2008 november 20-án 10 millióan klikkeltek rá, és így már az első napon be kellett zárni. Karácsony előtt erősebb szerverrel kísérleti üzemelés céljából újraindították a portált, március óta pedig az úgynevezett bétaváltozatát is létrehozták; az utóbbi 2010-ig fog működni a tervek szerint.
Az EU adatai alapján az utóbbi hetekben naponta 40 ezer látogatója volt a könyvtárnak, amely 4,6 millió könyvet, térképet, fotót, filmet, újságot és más dokumentumot tartalmaz. 2010-ig 10 millióra kívánják növelni a tárolt anyagok számát.
Kapcsolódó cikkek
- Internet Fiesta a könyvtárakban
- Milliárdokat költenek a franciák nemzeti kincseik digitalizálására
- Országos digitális könyvtár felállításáról döntött a német kormány
- Fejlesztések EU-támogatással a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
- Könyvtárat alapít az IT Factory a Microsoft támogatásával
- Százmilliós informatikai fejlesztés Debrecen könyvtáraiban
- Könyvtári fejlesztések a Békés megyében
- Digitalizálják a makói városi könyvtárat
- Negyvenezer kép a Magyar Digitális Képkönyvtárban
- Megnyílt a Digitális Világkönyvtár
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.