Prim Hírek

Quicksilver, eMagyarország volt elnöke ekképpen vázolta a múltat és a jelent: „eMagyarország történetének mélypontján majdnem megszűnt létezni, csak a szoftver bugja mentette meg attól, hogy Románia teljesen elfoglalja. Visszaszorultunk Győrbe, Budapesten román zászló lengett, Szeged búzamezőin román cégek arattak, az elkeseredett játékosok egymás után hagyták abba a játékot - eMagyarország a vég kezdetén állt, kilátások, remények nélkül, hogy a nagyhatalom Romániától valaha is visszaszerezhetjük az országot. Egy nyitott, de csaták nélkül, üresen kókadozó háború, értelmetlen, sehová sem vezető béketárgyalások, ahol az erő pozíciójából tárgyaló románok lehetetlen feltételeket kértek volna. Reménytelenség, vereség, kilátástalanság - ez volt eMagyarország fél évvel ezelőtt.

Mára már eMagyarország lakosságban az eVilág negyedik legnagyobb országa, amelyik nemcsak hogy visszaszerezte, harcban, csaták sorában visszafoglalta régióit Romániától, de nem állt meg, és folytatja a hódítást, Ukrajna, Lengyelország, Románia felé, aktívan segítve ezzel indonéz szövetségeseinket, a PEACE GC szövetség harcait. Európa térképén már a mi ceruzánk rajzolja át a határokat, már nem elszenvedője, hanem győztesei vagyunk a csatáknak, és bátran támadunk bárkire, aki elénk áll. Szavazóink veszélyt jelentenek az ellenséges országokra, a politikai hatalomátvétel fenyegetése egyben diplomáciai alkupozíció is, szavunkat tisztelik, gazdaságunkat félik, hiszen még fontos nyersanyagok nélkül is erősebb mint sok más országé. A régi, csalódott játékosok is visszatértek, az újak beözönlöttek és felemelték az országot, és együtt erőssé tették - kilátásaink már nagyhatalmiak, reményeink rózsásak, vágyaink messze néznek a határokon túl.”
Bár jelenleg 23 ezren küzdenek hazánkért, ám hogy még nagyobb hatalom lehessünk, fontos az utánpótlás!

eMagyarország: Ilyen volt, ilyen lett (Index)

„Végül is csak azt csináljuk, amit a valóságban is - mégis mennyire más ez itt! Nem csak azért, mert hol az ország létéért kell küzdeni, hol meg világbirodalom vagyunk. Nem elsősorban ez húz oda minket nap mint nap a képernyők elé. Hanem a közösség, az emberek, a barátok és ellenfelek. Akikkel néha veszekedünk - főleg választások idején -, néha együtt ujjongunk, mert legyőztük az USA-t vagy elfoglaltuk Erdélyt, néha meg összejövünk egy igazi találkozóra egy pesti vagy szegedi kiskocsmában - akik végérvényesen részesei lettek az életünknek ezen a nagyszerű és sokszor oly igazinak tűnő szerepjátékon keresztül” – világította meg a rejtélyes helyzetet az exelnök.

Mindenesetre itt nagyon keményen a tettek beszélnek, és nem a szórólapok. (Hm, ha a szórólapok beszélni tudnának…! Talán majd négy év múlva…) Szóval ha valaki úgy gondolja, szívesen támogatná további nagyhatalmi törekvéseinket, vagy egyszerűen csak egy játékosan komoly közösséget keres, csatlakozzon!

http://www.erepublik.com/en/referrer/subbidubbi

Miközben ezen cikket szerkesztettük, az amerikaiak máris beelőztek. Ez is mutatja, milyen nagy szükség van van az utánpótlásra!