Prim Hírek

A cikknek több súlyos hibája is van, amelyek miatt szerettem volna Vértes urat meggyőzni, hogy ne jelenjen meg. Ezek legfontosabbika az, hogy az egész cikk az Index fórumaira épít (Törzsasztal). Talán nem mindenki tudja, hogy ez mit jelent: a fórumok olyan weblapok, ahova bárki bármit leírhat, kérdezhet, válaszolhat, méghozzá teljesen magánemberként, közvetlen hangnemben, az esetek nagy részében névtelenül, álnéven. A cikk ilyen fórumos hozzászólásokat emel ki a környezetükből, és így nem csak úgy tünteti fel, mintha az írójuk nem értene egyet Vértessel (mint ahogy nem is értek egyet), hanem mintha nem lenne alkalmas bármiféle komoly véleményalkotásra. Akit valójában érdekel, hogy ez a "grin" miket írt, az nézze meg a fórumon (a keresés ablakba elég beírni a "domain" szót): a kiragadott példák sarkított képe helyett látszani fog az, hogy ez a "grin" megpróbált (ráadásul szabadidejében) válaszolni az ott kérdezőknek, illetve elmesélni nekik azt, amit esetleg nem, vagy rosszul tudtak (és vitatkozott azokkal, akik megpróbálták - véleménye szerint - félreinformálni az olvasókat). A kiragadott részek érdekes módon tartalmazzák az összes "erősebb hangú" hozzászólásomat (szám szerint kettőt) a több százból, és aki megnézi, láthatja, hogy a többi meglehetősen informatív és nem kifogásolható hangvételű (noha a kifogásolható is illeszkedik a fórum hangnemébe). Szintén sajnálatosnak tartom, hogy egy Internet Kalauz ("papírújság") cikk keletkezik amiatt, mert Vértes nem tudta álláspontját megvédeni az online fórumon. Az újságcikkek jellege teljesen más, mint egy online csevegőfórumé: az olvasók teljesen más beállítottságúak, más érdeklődési körűek is lehetnek. Az, hogy a fórumon felvetett kérdéseimre itt és így kapok választ, környezetükből és célközönségüktől elragadva, szerintem helytelen.

A másik hatalmas hiba a cikkben az, hogy engem mint magánembert egyszemélyben azonosít az ISZT-vel (Internet Szolgáltatók Tanácsa), ráadásul egy kötetlen hangú fórum alapján! A cikk szerint "felrakta ugyanis a gyakori kérdések ISZT-s válaszait a www.tolna.net/domain/faq.html oldalra" hangzik el, sok egyéb "amit mondott, az mind-mind az ISZT véleménye, az ISZT mondta" formában. Aki megnézi a FAQ-oldalt, láthatja, hogy több helyen vastagon szedve szerepel benne, hogy azt magánszemélyként, magánvéleményként, szabadidőmben, nem hivatalosan írtam. Miért? - kérdezheti az olvasó. Az ok: bűnös vagyok abban, hogy sok-sok éve ingyen segítem és tájékoztatom az embereket, megpróbálom velük megosztani (a magam furcsa stílusában) mindazt a tudást, amivel rendelkezem; hogy azon igyekszem, hogy az internet jó hely legyen. Vértes úr szerint ez üzletietlen nézőpont, és káros az internetre, idejétmúlt dolog az etika és a tudás a pénz és a hatalom korában. Én úgy tekintem magam az ISZT elnökségében, mint egy eltérő véleményt, amely nem kisebbíti, hanem gazdagítja azokat a szempontokat, amik alapján egy-egy döntés megszületik. Van, aki az üzleti szempontok szakértője, és van, aki inkább a technikai/társadalmi oldalt közelíti meg. Szerintem minél többféle szempont alapján dönt egy szervezet, annál jobbak a döntései. Mindemellett elnökségi tagként természetesen nem nyilváníthatom ki tetszőleges formában a véleményemet, de mivel a cikk megválasztásom másnapján keletkezett, akár több héttel korábbi hozzászólásaimból, azt hiszem, világos, hogy az nem is lehetett "elnökségi" vagy "ISZT-felhatalmazott" vélemény, még ha a cikk ezt próbálja is sugallni. Annak oka, hogy sok mindenben védem az ISZT-t, az, hogy látom azt, hogy a szervezet döntéseinek nagy része helyes és hasznos, de eme cikk túl nagy lenne, ha mindezt leírnám - megtettem már régen a fórumban (valamint, bár tudom, hogy ezzel átkot szabadítok magamra, e-mailben is elérhető vagyok, a cikk alján szereplő címen).

Amit Vértes úr jól látott, az az, hogy én magánemberként erősen ellenzem az ügyeskedőket. Idéznék én is egy fórumos hozzászólásomból:

"...Te [Vértes] úgy gondolod, hogy a domainnevek egy új, hatalmas piacot jelentenek, talán mint egy kiaknázatlan olajmező, amire sok-sok ember próbál földfoglalásként jogot szerezni, mint az aranyláz idején, amikor a lényeg az volt, hogy te szerezd meg a szomszédod elől a területet, és hirtelen a semmiből milliomos lehess.

Én úgy látom: a domainnevek lényege az, hogy az interneten egy adott illetőt meg lehessen találni azon a néven, mely rá vagy szolgáltatására jellemző. Számomra a domainnevek kívánatos felhasználása az, hogy azok mögé a tulajdonosuk egy szolgáltatást építsen fel, tehát hogy a nevet saját tartalom nyújtására használják fel; így a sok domainnév-igénylés jelenthetné azt, hogy a magyarországi internettartalom gazdagszik, fejlődik. Én úgy érzem, hogy a domainbrókerek tulajdonképpen domainspekulánsok, hasonlóan a telekspekulációhoz: megpróbálnak jó előre lefoglalni mások számára értéktelennek látszó vagy mások által nem ismert területeket, hogy aztán azokat később kiemelkedően nagy extraprofittal eladják a későn jövőknek, miközben azt semmire nem használják. A spekulánsok nem gazdagítják az internetet, egyetlen céljuk a mások kárán való meggazdagodás.

Számukra az ISZT ezt az üzletformát nehezíti meg, hiszen eddig is és ezután is megpróbálja megnehezíteni a spekulánsok munkáját azzal, hogy a ťnem spekulánsokŤ jogait helyezi előtérbe, hogy a jogos használóknak nagyobb esélyük van egy név megszerzésére, mint azoknak, akik ezt nyerészkedési célból igénylik..."

Ez egy nagy és fontos véleménykülönbség közöttem és Vértes között, és mindenki eldöntheti: neki vagy nekem ad igazat. De ez az én véleményem, és nem az ISZT-é. Az ISZT véleménye annyi, ami a regisztrációs szabályzatban látható: az üzleti és magánjellegű jogok biztosítása és védelme a lehetőleg maximális választási szabadság mellett. Bárki, aki a szabályzaton túl akármit is az ISZT véleményeként hangoztat, tévesen ítél. A cikk egy része ezzel foglalkozik ("az ISZT úgy fél az üzlet vagy a business szótól [...] mint ördög a tömjénfüsttől", "ez nem Grin, hanem maga az ISZT"), teljesen helytelen következtetéseket vonva le.

A cikk jelentős része másik komoly kérdést vet fel, amiről szintén a fórumokon volt szó. Vértes úr "komoly hiányosságokat" emel ki az ISZT ügyfélszolgálatáról, "titkosított" telefonszámairól. Ez mind nagyon terhelően hangzik, ha nem lenne kint a www.domain.hu lapon legalább 35 ISZT-regisztrátor, akiken keresztül az ISZT az ügyeit intézi. Mikor ezt felvetettem, azt a választ kaptam: "nem fogok 30 regisztrátort végigkérdezgetni". Pedig mindössze egyet kellett volna megkeresni, bárkit, aki tudott volna segíteni az adott problémában.

Szintén nagy hiba bármilyen katasztrófáról beszélni most, amikor egy darab "nem cégneves" domain sem került bejegyzésre. Minden elhangzott következtetés (a milliárdok, az elpusztult vetés meg talán még a meg sem említett világvége) azt sugallja, hogy milyen rosszul jártak azok, akik semmiből milliókat akartak névspekuláción keresni, mert a neveket az esetleg jogosabb igénylők előlük galádul megszerezték, és hogy milyen sok pénzt fognak keresni azok, akik mégis megszereztek neveket. Amondó volnék, várjuk meg azt az 1-2 hónapot, amikor a spekulánsok rájönnek: a nevek, lehet, nem érnek annyit, de nekik fizetniük kell érte, és leginkább hogy a milliókat nem ők fogják zsebre tenni, hanem a "megszerezni" kívánt védjegyek tulajdonosai, akik őket szépen beperelik. Már hallottam a telefonban megrettent spekulánst, amikor megtudta, várhatóan mekkora összegre fogják perelni... csak az első fecske volt.

Jópofa ötlet kijelenteni, hogy az ISZT magát Istenek Tanácsának hívja, bár gyanítom, hogy ezt valamelyik hoppon maradt domainspekuláns terjeszthette, hátha ezzel majd jól lejárat valakit.

Amit hiányoltam a cikkből (és Vértes fórumbeli hozzászólásaiból), az az új, liberalizált rendszer előnye. Ez annál meglepőbb, mivel pont Vértes volt az, aki néhány hónappal ezelőtt ugyanezen hasábokon ostorozta az ISZT-t a régi szabályzat miatt. És most, hogy minden kívánsága teljesült, hogy bárki kérhet szinte bármit, és a nevek libbenhetnek tulajdonosról tulajdonosra, mint lepke a mező virágain... ekkor sem dicsérő szó hangzik el, hanem az átmeneti időszak (mely csupán 1-2 hónapig tart) ostorozása. Az átmenet mindig nehéz (és belátható, hogy minden változáshoz átmenet szükséges), de rövid idő alatt a helyzet stabilizálódik, és az átmenet problémái elmúlnak. Ráadásul, amíg ez be nem következett, nem tudhatjuk, hogy mindaz, amit a jövőről feltételezünk, be fog-e következni.

Vértes cikke felvet néhány valódi problémát is, melyet a cikk előtt egy nappal kiadott ISZT-s sajtótájékoztató anyag már megválaszolt, mint például a titkárságot (aki felveszi a telefont akkor, ha a kedves ügyfél nem hajlandó teljesíteni a kérést, hogy a regisztrátoránál jelezze a problémáját) vagy a professzionális működéshez szükséges szervezeti változásokat (mint amilyen az öttagú elnökség vagy a Tanácsadó Testület), a cikk nagy része azonban egy nem megfelelően értelmezett, környezetéből kiragadott és személyes jellegű párbeszéddel próbálja magyarázni egy ettől teljesen független, hivatalos szervezet működését. Lehet, hogy a - számomra sértő - "zöld" kifejezés is illik rám, és hogy mindazon szörnyűségek, melyek el sem hangzottak, mind én vagyok, de az biztos, hogy ennek az ISZT-hez semmi köze. És remélhetőleg az átmeneti időszak elteltével mindez csupán egy érdekességgé szelídül, hiszen a rendszer - minden ellenkező sugallat ellenére - működik.

Gervai Péter

grin@tolna.net