IVSZ: oktatási reform kell az elektronikai ipar növekedéséhez
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint az elektronikai ipar növekedését csak akkor lehet fenntartani, ha egy oktatási reform keretében újra népszerűvé válnak a természettudományok, s a diákok számára ismét vonzó lesz a matematika, a kémia és fizika, s megoldják a természettudományos tanárok utánpótlását is.
Gacsal József, az IVSZ alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a modern iparágak, elsősorban az infokommunikáció és az elektronikai ipar egyik legfőbb gondja a szakemberhiány, annak ellenére, hogy ezek az ágazatok biztos elhelyezkedést és jó kereseti lehetőséget kínálnak.
A magyarországi elektronikai iparban ma 75 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, de az IVSZ elemzése szerint ez a szám a duplájára is növelhető lenne, mivel sok cég hozná ide a kutatás-fejlesztési központját és a gyártását is, ha lenne elég szakember.
Gacsal József elmondta, nagyon fontos az is, hogy az ipari cégek és az egyetemek között jó legyen az együttműködés, mivel ez segíti, hogy olyan szakembereket képezzenek, amilyenekre az iparágaknak szüksége van.
Az eseményen elhangzott, a világszinten kévés a jó mérnök és szakember, amit mutat az is, hogy szingapúri cégek is keresnek a magyar felsőoktatási intézményekben munkavállalókat.
Az IVSZ adatai szerint az elektronikai ipar a magyar bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százalékát állítja elő, megelőzi a többi
között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust, illetve a mezőgazdaságot. Az ipari termelésen belül 24,5 százalékot tesz ki az elektronikai gyártás, amivel az iparág az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel.
A szövetség úgy látja: az iparágban rejlő további lehetőségeket Magyarország csak akkor tudja kihasználni, ha a munkaerőhiány leküzdésére megoldást talál. Annál is inkább, mivel sok esetben potenciális munkahelyteremtő beruházások hiúsulnak meg a megfelelő munkaerő hiánya miatt.
A szakemberhiány egyik fő okát abban jelölték meg, hogy manapság nem divatos a műszaki pálya. A természettudományos vagy műszaki szakmát tanulók aránya az EU tizenötök országaiban 30 százalék, míg az OECD országokban 25 százalék, Kínában pedig több mint 40 százalék. Ezzel szemben Magyarországon a felsőoktatásban tanulók kevesebb mint 10 százaléka vesz részt természettudományi vagy műszaki képzésben.
Az IVSZ egyik javaslata szerint a természettudományos tárgyakat, elsősorban a fizikát és a kémiát, a matematikával együtt, a
középfokú tanulmányok végéig kell tanítani, hogy megfelelő alapozással láthassanak hozzá a diákok a felsőfokú képzéshez.
A szervezet programja ezért hangsúlyozza, hogy megújulásra van szükség az oktatási módszertanokban is. A közoktatásban a legmodernebb pedagógiai módszereket és az azokat támogató technikai eszközöket kell alkalmazni. Az IVSZ elektronikai tagozata szerint a megújulás legfontosabb elemei lehetnek például a korszerű pedagógiai módszerek, így a multimédiás és weben elérhető oktatási tartalmak létrehozása és elterjesztése.
Az elektronikai iparág cégei várják azt is, hogy erősödjön a szakmai gyakorlat szerepe, s a diploma előfeltételeként vezessék be az 1 éves gyakornoki rendszert. Az oktatóknak legyen ipari tapasztalatuk, s oktassanak vállalkozói ismereteket is.
Tovább kell erősíteni a felnőttképzést is. Az IVSZ elképzelése szerint erre létre kellene hozni egy elektronikai kompetenciaközpontot, amit kezdetben az állami is támogatna forrásokkal, elsősorban területtel és infrastruktúrával,
szervezéssel. Ebben a központban pedig a befektetők számára is versenyképes tudást kellene átadni a munkavállalóknak.
Gacsal József elmondta, az iparág igényeinek és az oktatásnak az összehangolására léteznek példaértékű kezdeményezések, de ezek elszigetelten működnek. Igazi áttörést csak az hozhat, ha az oktatással kapcsolatban közös stratégia készül a területen érdekelt három szereplő, az ipar, ezen belül a vállalatok, a kormányzat és az egyetemek együttműködésével.
Kapcsolódó cikkek
- Informatikai fejlesztés a Szombathelyi Egyházmegye iskoláiban
- Ingyenes szakmai képzés kezdő és haladó rendszergazdáknak
- Egyedi ötletekre fókuszál a WTW – 24 órás programozói verseny
- Csaknem 300 millió forintos IT-fejlesztés Salgótarján iskoláiban
- tanárblogok.hu - hiánypótló tapasztalatmegosztás
- Magyar valóságjáték a CeBit platinadíjasai között
- Posztgraduális végzettséggel közel kerülhetünk a félmilliós keresethez
- Magyarországon rajtol a hivatalos etikushekker-képzés új verziója
- Digitalizálódás útján a Kodolányi
- Kaposvári iskolák informatikai fejlesztése uniós forrásból
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.