A magyar netezők többsége fizetne a jó minőségű filmekért, de nem teheti
A magyar netezők többsége nem kéri ingyen az internetről beszerezhető nagyfelbontású (HD) mozifilmeket és tévésorozatokat - derül ki abból az online felmérésből, amely alapján a netezőknek csupán kevesebb mint tíz százaléka nem adna pénzt a jó minőségért.
A lejátszó.hu szakportál adatai szerint a nagyfelbontású televíziót választók és az ehhez megfelelő tartalmakat vadászó" internetezők 54 százaléka 500 és 1000 forint közötti összeget fizetne a HD-s filmekért, és további 34 százalék akár még 5000 forintot is adna az ilyen jó minőségű tartalmakért.
Az internetes kalózkodás visszaszorításáért harcoló lemezkiadók viszont azt hajtogatják, hogy a magyar felhasználók - ha tehetik - mindig az ingyenes, és gyakran illegális megoldásokat választják, példaként pedig olyan jogvédett tartalmakat említenek, amelyeket rövid idő alatt sokan töltenek le. A szerzői jogdíjak elmaradásából eredő károkat pedig csak úgy számolják ki, hogy felszorozzák a letöltések számát, jóllehet a netről beszerzett filmek gyakran lejátszás nélkül kerülnek a kukába.
Az internetes szokásokkal foglalkozó szakemberek szerint a magyar médiapiacon hiány van a legálisan hozzáférhető jó minőségű tartalmakból, ráadásul a kódolatlan digitális földfelszíni televíziós csatornákon is csak ritkán látni egy-egy 1080i (1920 1080 pixel) felbontású filmet. A nézők ezért vagy a külföldi műholdas adások, vagy a Blu-ray lemezek felé fordulnak, viszont a lejátszó.hu kérdéseire válaszolók 62,5 százaléka a képminőség mellett ugyanolyan fontosnak tartja a magyar szinkront is.
Ilyen minőségű filmek és tévésorozatok többségében a fájlcserélő oldalakon találhatók. Az interneten ezért külön alkotói csapatok alakultak, amelyek a nyugat-európai és az amerikai HD-adásokból fölvett tartalmakhoz igazítják a magyar adások szinkronizált hangját. Így a rosszabb képfelbontású, de jobb hanggal készült tévés változatokból és DVD-filmekből tudnak viszonylag jó minőségű HD-s tartalmat montírozni.
A HD-minőségű tartalmak lejátszására alkalmas eszközök vásárlóinak 75 százaléka ingyenes internetes oldalakról tölt le saját használatra, és ez a szokás a magyar törvények szerint még akkor sem illegális, ha jogvédett zenékről vagy filmekről van szó. A statisztikából kiderül, hogy a magyarok fizetnének a tartalmakért, ha lenne rá lehetőség. A válaszolók 12,5 százalékát nem érdekli, hogy van-e magyar szinkron, ők korlátozott számban a külföldi online
áruházakat választják. Aki pedig nem a netről tölt le, azaz 11,5 százalék a még csak néhány száz filmre korlátozódó műsoros Blu-ray lemezeket választja.
Magyarországon azonban egyetlen olyan letöltőszolgáltatás sem működik, amelyen keresztül például a világ zenei repertoárjának jelentős részét kezelő nagy zenei kiadók teljes kínálatához legálisan hozzá lehetne férni. Nemcsak nincs magyar nyelvű, magyarországi szolgáltatás, de a külföldi szolgáltatásokat, élen az Apple iTunes áruházával, sem tudják a magyar fogyasztók igénybe venni - mutatott rá Herczog Edit európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz intézett beadványában, amelyben többek között azt kifogásolja, hogy a legnagyobb hazai lemezkiadó, a Hungaroton teljes, 2500-lemezes kínálata a múlt hónapban Magyarországot kivéve vált elérhetővé öt kontinensen.
A szocialista képviselő szerint tarthatatlan ez a helyzet, hogy az Európai Unió teljes jogú tagjai közül mintegy 100 millió embert nem tekintenek egyenrangú fogyasztónak és internetcímük (IP-cím) alapján zárnak el a legális zeneletöltő csatornáktól. Példaként említette, hogy a kelet-európai IP-címmel rendelkező magyar zenerajongók akkor is képtelenek hozzájutni a nyugat-európai szolgáltatásokhoz, ha Európában elismert bankkártyával rendelkeznek. Ez a hátrányos megkülönböztetés pedig nemcsak a zenéknél, hanem még a legnépszerűbb videomegosztó oldalon, a Youtube-on is tapasztalható - magyarázta Herczog Edit.
Kapcsolódó cikkek
- Eséssel nyitott a személyiszámítógép-piac
- IDC: közel 50 százalékkal nőhet az okostelefonok piaca
- Megalakult a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal
- Mindent egy helyen a vállalati informatikáról
- Microsoft előadások az IT fejlesztés jövőjéről
- Kelet-Magyarország vezet az okostelefon-használatban
- Romló üzleti, zuhanó fogyasztói várakozások
- Továbbra is töretlen a pénzügyi pálya népszerűsége
- Japán - Az Infineon nem számít komoly üzleti következményekre
- Japán - Világszerte zavarok keletkezhetnek az elektronikai iparban
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.