Ombudsmani észrevételek az információszabadságról szóló törvény tervezetéhez
Az adatvédelmi biztos szerint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény tervezetének lényegi rendelkezései sok esetben az 1992-ben elfogadott, más informatikai környezetet tükröző, mára elavult törvényi szabályozásra alapoznak.
Jóri András ezt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett, június 10-én kelt állásfoglalásában közölte, amelyet pénteken tettek közzé az ombudsman honlapján.
Az adatvédelmi biztos a törvénytervezettel kapcsolatban 41 észrevételt fogalmazott meg. Előrebocsátotta, hogy az egyeztetésre biztosított időtartam nem felelt meg a jogszabály-előkészítésre vonatkozó szabályoknak, és nem teszi lehetővé az elmélyült, a szabályozás összefüggéseire is figyelemmel történő vizsgálatot és a teljes körű véleményezést.
Az ombudsman közölte: a tervezet nem veszi figyelembe az adatvédelmi jog fejlődésének irányait, illetőleg egyes rendelkezései - a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában - sértik az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelvét.
Álláspontja szerint a tervezet nem tartalmazza az adatkezelő és az adatfeldolgozó viszonyának, szerződéses kapcsolatának alapvető szabályait. Kitért arra is, hogy a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának célja nem szűkíthető le kizárólagosan a közügyek átláthatóságának elősegítésére.
Mint írta, az egyik paragrafus ellentétes az Alkotmánybíróság adatvédelmi gyakorlatával, egyes pontok hiányosak, kiegészítésre szorulnak vagy más jogokat sérthetnek.
Jóri András sajnálatosnak nevezte, hogy a tervezet közérdekű adatok megismerésére vonatkozó része nem határoz meg olyan szabályokat, amelyek bárki számára lehetőséget biztosítanak az indokolatlannak tartott minősítés elleni hatékony fellépésre. Kifogásolta azt is, hogy a tervezet nem tartalmazza részletesen, milyen szempontok szerint állapítja meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a bírság mértékét.
MTI
Kapcsolódó cikkek
- A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség üdvözli a kormány döntését
- Élő internetes ügyfélszolgálatot indít a hegyvidéki önkormányzat
- Újabb szolgáltatásokkal bővíti T-City programját a Telekom Szolnokon
- Rektori konferencia: legyen szakmai egyeztetés a felsőoktatási informatikai hálózat átalakításáról!
- Évente 20-25 embert menthet meg az eCall vészhívó-rendszer hazai bevezetése
- "Okos városok" Magyarországon
- Okmányirodákban is használható az elektronikus fizetési rendszer
- Személyes adatokat halászhattak le a Facebookról
- Magyarország és a Microsoft együttműködésének kereteiről tárgyalt Fellegi Tamás
- Biztonsági kockázatot jelentenek a multifunkciós készülékek?
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Siemens Xcelerator: az Eplan és a Siemens zökkenőmentes adatátvitelt tesz lehetővé a gépgyártásban
A Siemens és az Eplan hatékonyabbá teszi a tervezési és gyártási folyamatokat a gépeket és gyártósorokat építő ügyfeleik számára.
A Z-generáció tudja milyen munkahelyet szeretne
Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából, amit az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel együttműködésben készített el a 12. osztályos magyar tanulók körében.
Az LG 2025-ös QNED evo termékcsaládja jelentős technológiai fejlődésen ment át
Az LG Electronics (LG) bemutatja a megújult, 2025-ös QNED evo termékcsaládját egy újonnan szabadalmaztatott, széles színskálát biztosító technológiával. A készülékek valódi 4K felbontású képet és akár 144 Hz*-es képfrissítési rátát tesznek lehetővé vezeték nélküli kapcsolódással, ultraalacsony késleltetéssel. Emellett a széria tagjai továbbfejlesztett mesterséges intelligencia alapú kép- és hangfeldolgozást, és személyre szabhatóságot biztosítanak a webOS 25-ön keresztül.
Új törvény szabályozza a kiberbiztonságot
A Parlament elfogadta a kiberbiztonsági szabályozás új keretrendszerét, a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényt. A jogszabály új kötelezettségeket is ró az érintett vállalatokra – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A jogszabálynak meg nem felelő cég akár 10 millió eurós bírsággal nézhet szembe.
Sikertörténet: a Széchenyi-egyetem exitált drónfejlesztő startup cégéből
A győri Széchenyi István Egyetem jelentős hozzáadott értékkel vállalt szerepet a három éve egy szakmai partnerrel és egy tőkebefektetővel létrehozott ABZ Innovation Kft. eredményeiben, amelynek visszaigazolását a piaci siker jelenti. Az intézmény november végén értékesítette a drónfejlesztéssel és -gyártással foglalkozó startup cégben meglévő tulajdoni hányada jelentős részét.