Ombudsmani észrevételek az információszabadságról szóló törvény tervezetéhez
Az adatvédelmi biztos szerint az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény tervezetének lényegi rendelkezései sok esetben az 1992-ben elfogadott, más informatikai környezetet tükröző, mára elavult törvényi szabályozásra alapoznak.
Jóri András ezt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett, június 10-én kelt állásfoglalásában közölte, amelyet pénteken tettek közzé az ombudsman honlapján.
Az adatvédelmi biztos a törvénytervezettel kapcsolatban 41 észrevételt fogalmazott meg. Előrebocsátotta, hogy az egyeztetésre biztosított időtartam nem felelt meg a jogszabály-előkészítésre vonatkozó szabályoknak, és nem teszi lehetővé az elmélyült, a szabályozás összefüggéseire is figyelemmel történő vizsgálatot és a teljes körű véleményezést.
Az ombudsman közölte: a tervezet nem veszi figyelembe az adatvédelmi jog fejlődésének irányait, illetőleg egyes rendelkezései - a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában - sértik az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló irányelvét.
Álláspontja szerint a tervezet nem tartalmazza az adatkezelő és az adatfeldolgozó viszonyának, szerződéses kapcsolatának alapvető szabályait. Kitért arra is, hogy a közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának célja nem szűkíthető le kizárólagosan a közügyek átláthatóságának elősegítésére.
Mint írta, az egyik paragrafus ellentétes az Alkotmánybíróság adatvédelmi gyakorlatával, egyes pontok hiányosak, kiegészítésre szorulnak vagy más jogokat sérthetnek.
Jóri András sajnálatosnak nevezte, hogy a tervezet közérdekű adatok megismerésére vonatkozó része nem határoz meg olyan szabályokat, amelyek bárki számára lehetőséget biztosítanak az indokolatlannak tartott minősítés elleni hatékony fellépésre. Kifogásolta azt is, hogy a tervezet nem tartalmazza részletesen, milyen szempontok szerint állapítja meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a bírság mértékét.
MTI
Kapcsolódó cikkek
- A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség üdvözli a kormány döntését
- Élő internetes ügyfélszolgálatot indít a hegyvidéki önkormányzat
- Újabb szolgáltatásokkal bővíti T-City programját a Telekom Szolnokon
- Rektori konferencia: legyen szakmai egyeztetés a felsőoktatási informatikai hálózat átalakításáról!
- Évente 20-25 embert menthet meg az eCall vészhívó-rendszer hazai bevezetése
- "Okos városok" Magyarországon
- Okmányirodákban is használható az elektronikus fizetési rendszer
- Személyes adatokat halászhattak le a Facebookról
- Magyarország és a Microsoft együttműködésének kereteiről tárgyalt Fellegi Tamás
- Biztonsági kockázatot jelentenek a multifunkciós készülékek?
Infotársadalom ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.