"Okos városok" Magyarországon
Az MTA Regionális Kutatások Központja az IBM megbízásából végzett kutatást – új smart projektek indulhatnak
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása az üzleti életben már forradalmi változásokat hozott, kevésbé hasznosult azonban az önkormányzatoknál, pedig e technológiák a városok hatékonyabb működésében, a városlakók életminőségének javításában is segíthetnek. Erre világít rá az első magyar „Okos városok” tanulmány, melynek bemutatóját Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának dékánja nyitotta meg.
Mitől lesz okos egy város?
Egy város attól lehet „okos(abb)”, élhetőbb, ha sikerül az emberi tőkébe, a hagyományos és modern (információs és kommunikációs) infrastruktúrába tett befektetéseivel ösztönöznie a fenntartható gazdasági fejlődést és a magas életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokat bölcsen kezeli. Az „okos” város ma már sokféle „okos” technológiát használhat, fejtette ki a bemutatón Veres Zsolt, az IBM vezérigazgatója, hiszen „az újszerű információ elemzési technológiák révén képesek vagyunk a különböző érzékelők és mérő-műszerek által összegyűjtött nagy mennyiségű adat értelmezésére, új összefüggések feltárására és tudás megszerzésére”. Ezek alapján pontosabban és gyorsabban meghatározhatjuk a szükséges beavatkozási lépéseket, mellyel hatékonyabbá tehetjük rendszereinket, folyamatainkat és infrastruktúránkat. Az ilyen új intelligencia elterjedése teheti a várost és működését igazán okossá.
Az IBM azért adott kutatási megbízást az MTA szakmai intézetének, hogy megbízható, egzakt képet kaphassunk arról, városaink milyen adottságokkal, lehetőségekkel, már elért eredményekkel mérlegelhetik a számukra legfontosabb „smart” fejlesztések irányát. Dr. Lados Mihály, az MTA RKK Nyugat-magyarországi Intézetének igazgatója, a munkacsoport vezetője elmondta, a kutatásba bevont városokat a működési, felhasználói és infrastrukturális rendszerüket legteljesebben reprezentáló dimenziók mentén vizsgálták. A következő területek adatait elemezték: 1. emberek (egészségügy, oktatás, közbiztonság,); 2. üzleti élet (üzleti környezet, adminisztrációs terhek); 3. városi szolgáltatások (önkormányzatok lakosság irányában nyújtott teljesítménye) 4. kommunikáció (széles sávú, vezeték nélküli kommunikáció lehetősége, telefon- és számítógép használat); 5. közlekedés (személygépkocsik, az utak minősége, repülőterek, kikötők); 6. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, csatornázás); 7. energia (gáz- és villanyszolgáltatás, megújuló energiaforrások). Elkülönített szempontként figyelembe vették a városok egyes alterületekre kidolgozott stratégiáit, koncepcióit, illetve ezek megvalósulását is.
Pillanatkép kilenc vidéki városunkról: eltérő dinamikájú alrendszerek
A kutatás rávilágított azokra a területekre (alrendszerekre), ahol az egyes városok adottságaiknak, vagy korábbi fejlesztéseiknek köszönhetően kiemelkedően teljesítenek. Az „emberek” alrendszerben az olyan nagy egyetemi központtal rendelkező városok bizonyultak a legsikeresebbeknek, mint Szeged, Pécs, melléjük csatlakozott a szintén kiváló humán adottságokkal rendelkező Veszprém is. Az üzleti alrendszerben Győr, Veszprém, Tatabánya és Szeged fejlettsége emelkedett ki, a kommunikációs alrendszerben Székesfehérvár és Győr kiváló pozíciója rajzolódott ki. A közlekedési alrendszerben is kiemelkedett Székesfehérvár, amelyet három város: Miskolc, Veszprém és Pécs követ. Az energiagazdálkodás és vízgazdálkodás területén pedig nem volt jelentős különbség az egyes városok között.
E vizsgálat nem törekedett nemzetközi összehasonlításra, de az IBM korábbi kutatásai azt mutatják, hogy ha a „smart” jellemzők 10-es skáláján a legfejlettebb nyugat-európai városok, mint Stockholm vagy Koppenhága jellemzően 7,4 pontot érnek el, akkor a kutatásba bevont magyar városok átlagosan 4,6 pontot kapnának.
Hogyan tovább?
Az „okos” város típusú projektekhez nemzetközi (főként európai uniós) és hazai támogatási rendszerek is biztosítanak külső erőforrásokat. A magyar kormány információs és kommunikáció technológiai fejlesztési tervei leginkább kézzelfoghatóan a 2011-2014 közötti kormányzati ciklusra szóló Digitális Megújulás Cselekvési Terv dokumentumban jelennek meg. Akciójavaslatai a gazdaság talpra állítását, a versenyképesség növelését és a polgárok kényelmét szolgálják. Finanszírozásához az Új Széchenyi terv biztosít majd forrásokat, illetve számítanak európai uniós forrásokra, valamint vállalkozói önrészre is.
Az első magyarországi „Okos városok” kutatási összefoglalót esettanulmányok gazdag gyűjteménye zárja. Pármától, Cheshire-en át Pilsenig és Stockholmig láthatjuk példáit a városi működést hatékonyabbá tevő fejlesztéseknek. Az egyik városban a turisták útvonalát optimalizáló rendszert építettek ki, másutt hatékonyabbá és jobb színvonalúvá tették a szociális ellátást, mérsékelték az adminisztrációs terheket, enyhítettek a közlekedés zsúfoltságán, vagy éppen intelligens vízmérő órákkal csökkentették egy város ökológiai lábnyomát.
Itthon az IBM a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával együttműködve, a városok vezetésével, illetve a városüzemeltetésben dolgozó szakemberekkel közösen határozott meg olyan konkrét területeket, amelyeket az új technológiákat alkalmazva egy modern városüzemeltetési rendszer segítségével hatékonyabban lehetne működtetni. Ehhez számos sikeres példa áll rendelkezésre, melyek adaptációjaként a külföldön jól vizsgázó rendszerek a magyar városokat is támogathatják.
Intelligens közlekedés (közösségi közlekedés modernizációja és optimalizálása, közösségi közlekedést vonzóvá tevő szolgáltatások és kedvezményrendszerek kialakítása)
Intelligens városüzemeltetés (eszköz és létesítmény életcikluskövetés, probléma bejelentést és megoldást követő rendszer, intelligens fogyasztásmérés és energiagazdálkodás)
Intelligens turisztika (a régióba látogatók számának növelése a digitális marketing eszközeivel és új elektronikus szolgáltatásokkal, pl. kedvezményeket biztosító városi kártya bevezetésével).
Intelligens elektronikus ügyintézés (modern portálmegoldások, papírmentes ügyvitel, üzleti intelligencia és analitika alkalmazása, mobil eszközökről is elérhető felhő alapú informatikai rendszerek).
Kapcsolódó cikkek
- Az amerikai rendőrök felhatalmazás nélkül kutathatnak a mobiltelefonokban
- Leonardo pixelekre bontva
- Disznóvágási demokrácia: szavazás neten a halálba küldendő sertésre
- Digitalizálják a Szabadkai Városi Könyvtár dokumentumait
- Apróhirdetési körkép: A többség már online csinálja
- Irodalmi hősök fantomképeken
- Újabb civil megmozdulás az ACTA ellen
- A német alkotmánybíróság elzárta a PIN-kódokat és jelszavakat a nyomozóhatóságok elől
- Használt számítógépek szegény gyerekeknek
- A digitális technológia mentheti meg a kihalófélben lévő nyelveket
hirek.com ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.