Prim Hírek

    Wang viselkedése látszólag senkit sem zavar a jelenlévők közül: éppen kicserélik egymással tapasztalataikat a Smule egyik alkalmazásának, a Mini Magic Pianónak a legújabb frissítéseiről. Amikor az egyik srác az asztal túloldalán megemlíti, hogy az üdvözlő oldal grafikája most finoman pulzál, Wang felnéz, és csak annyit mond: "Ja! Mindennek pulzálnia kell".
    Aztán ismét belesistereg valamit az iPad mikrofonjába, és bezongorázik még egy kis kódot a laptop billentyűzetén keresztül.

A laptopzenekar, a "karma" és a muzikális öszvér
   
    Wang, a Smule 34 éves alapítója gyakran kelti egy megzavart gyermek benyomását, de valójában hihetetlenül produktív. Szereti azt állítani magáról, hogy két teljes munkakört tölt be, amelyeknek ránézésre semmi közük egymáshoz. Az egyik a Stanford Egyetem, ahol adjunktusként dolgozik, egy teljes évfolyamot oktatva a "karmának" becézett Center for Computer Research in Music and Acoustics központban: kísérleti "zenekart" vezényel, amelyet ügyesen testre szabott laptopok, okostelefonok és egyéb elektronikai eszközök alkotnak.
    Wang életének másik felében a Smule-nál, a nyereségorientált - a közelmúltban kockázatitőke-emelésen átesett - magáncégnél olyan alkalmazások kidolgozását irányítja, amelyeket zenekedvelők milliói vásárolnak meg.
    A 2008-ban alapított Smule több alkalmazást is megjelentetett gyors egymásutánban, de az igazi áttörést az iPhone-ra írt Ocarina hozta meg a cég számára. Ez az app a mikrofonbemenetet - és az érintőképernyőt - kissé másképp kihasználva klasszikus, hálózaton is összekapcsolható fúvós hangszerré alakítja át az okostelefont. A Smule-ra jellemző különlegesség ezután következik: az app része ugyanis egy stilizált földgömb, ezen pedig zöld fények jelzik, ha valaki a világon éppen használja az alkalmazást. Elég megérinteni a zöld pöttyöcskét, és már hallható is, mit játszik valaki a másik féltekén, és alkalmi duettet is alkothatnak olyanok, akik - mivel egymástól sok ezer kilométerre élnek - személyesen sohasem találkozhattak…
    Az Ocarinát félmillió alkalommal töltötték le - 99 cent fejében - az első pár hónapban, három héten át folyamatosan az eladási listák élén állt.

Interaktív zenélésre ösztönözve
   
    A Smule termékeinek közös célja, hogy interaktív zenélésre ösztönözzön mindenkit: Wang szerint mindenki zenélhet, és mindenkinek zenélnie is kell. Vannak közöttük vokális alkalmazások, mint az I Am T-Pain és a Glee Karaoke, és vannak digitális hangszerváltozatok, mint a Magic Piano vagy a Magic Fiddle.
    Hogy mennyire meghatározó Wang személye a Smule stratégiájának kialakításában?
    A The New York Times tudósítója számára ez akkor vált világossá, amikor a Project Oke első demója előtt megkérdezte az egyik Smule-alkalmazottat arról, hogy mi lesz az alkalmazásban, hogyan fog működni. Az pedig vidáman vállat vont, és csak annyit mondott: "Most még minden csak Ge fejében létezik".
    Ami pedig az első Project Oke demó alkalmával júliusban kipattant Wang agyából, abból egy aranyos, éneklő, táncoló robot lett. Az app ma Sing, Robot, Sing! névre hallgat, és valószínűleg a jövő év elején jelenik meg az Apple App Store kínálatában a "zene" kategóriában, egy sor káprázatos termék társaságában.
    Ezek között vannak szolgáltatások, mint az analóg rádiózásra szolgáló Spotify és Pandora, és vannak játékok is, mint a Tap Tap Revenge, amelynél a telefon képernyőjének különböző pontjait kell megérinteni, szinkronban a dalokkal. Egyes előadóművészek rutinszerűen adnak ki okostelefonra és táblagépre olyan alkalmazásokat, amelyek révén mindenki önállóan készítheti el a maga remixét. Vannak még bonyolult, komoly technikai készséget vagy zenei tudást igénylő hangszerszerű alkalmazások, és olyanok, amelyek ezek végletesen amatőr formában való reprodukálására - vagyis karaokéra - szolgálnak.
    Az alkalmazások sora tehát a művészi igényűektől az idő puszta elverésére szolgálókig terjed, a Smule termékei pedig valahol közepén foglalnak helyet ezen a skálán. (A Smule egyébként a Sonic Mule - Hangadó Öszvér - kifejezés rövidítése: olyan karakterre utal Isaac Asimov Alapítvány trilógiájából, aki azok tudta nélkül befolyásol másokat, és megzavarva a meglévő hatalmi struktúrákat épít ki egy birodalmat.)
   
Wang, az Öszvér
   
    A Smule appjeinak vannak instrumentális funkcióik, így használhatók új, kifejező hangok létrehozására is, de mindeközben játékoknak is tekinthetők. Wang tehát - akár az Öszvér - lényegében észrevétlenül igyekszik rávenni a felhasználókat a zenélésre, mielőtt azokban tudatosulna, mit is csinálnak.
    A cégalapító Pekingben született, első hangszere 7 éves korában egy harmonika volt. Két évvel később költöztek az Egyesült Államokba: apja a Georgiai Egyetemen doktorált, majd a Missouri Egyetemen jutott tanári álláshoz. Wang 13. születésnapjára egy elektromos gitárt kapott. Sem ő, sem szülei nem asszociáltak a gitárról valamiféle lázadó hajlamra - egyszerűen szórakoztató, vidám hangzású hangszernek tekintették -, még ha Wanget vonzotta is a Metallica vagy a Guns 'N' Roses. (folyt.)