A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH
A csevegőprogramok térhódításának folyamatát vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása. A hagyományos telekommunikációs eszközök folyamatos visszaszorulása évről évre megfigyelhető, és mára eljutottunk oda, hogy a „– Holnap hívlak. – Melyiken?” –párbeszéd már nem a vezetékes vagy mobiltelefonra vonatkozik, hanem valamelyik csevegőfelületre vagy alkalmazásra.
Az NMHH folyamatosan figyelemmel kíséri a kommunikációs csatornák használatát, így a „hagyományos” eszközök visszaszorulása évek óta érzékelhető. Vezetékes telefonon 2005-ben beszéltünk a legtöbbet, azóta 80 százalékkal csökkent a használata: két évtizede még 10 milliárd perc volt a magyarországi éves teljes beszédforgalom, ez 2023-ra kétmilliárd percre apadt. A mobiltelefon visszaszorulása később kezdődött: míg a csúcsévben, 2018-ban másfél milliárd SMS-t küldünk, tavaly már csak egymilliárdot. A mobiltelefonon folytatott beszélgetések percei 2021-ben tetőztek – akkor egy magánelőfizetésre átlagosan havi 321 percnyi indított hívás jutott –, azóta pedig ez a szám folyamatosan csökken, 2023-ra 304 percre. Nem a mondanivalónk lett kevesebb, hanem a kommunikáció tolódott el a csevegőalkalmazások felé.
Az internethasználók körében végzett 2023-as NMHH-felmérés eredményei szerint a netezők mindössze 4 százaléka nem használja az internetet sem üzenetküldésre (csetelésre), sem hanghívásra, sem videótelefonálásra. Viszont a többség – 57 százalék – mindhárom módon kommunikál bizonyos időközönként. A csetelés inkább a magánjellegű kommunikációban gyakori: erre a célra az internetezők 93 százaléka használja, miközben munkával kapcsolatos kommunikációra csak 53 százalék. Ugyanakkor az üzleti életben vagy az oktatásban mindennapossá vált videótelefonálás lényegében ugyanolyan bevett eszközzé vált a munkában, mint a kép nélküli internetes telefonálás.
A hagyományos telefonos kommunikáció kiváltására számos alkalmazás és program született, manapság is szinte hetente jelennek meg újabb és újabb fejlesztések. Ezek közül a magyar internetezők legnagyobb számban a Messengert, a Vibert és a WhatsAppot használják hanghívásra és csetelésre.
Amint az az új szolgáltatások igénybevételénél gyakori, az innováció a fiatal korosztályokban terjed el először, az idősebbek jobban ragaszkodnak a hagyományoshoz. Az online kommunikációs eszközöknél ugyanezt figyelhetjük meg: míg a 15–20 évesek alig 3 százaléka egyáltalán nem csetel, a 65 feletti korosztályban ez az arány 13 százalék; internetes telefonálással a legfiatalabbak csupán 28, a nyugdíjaskorúaknak viszont 41 százaléka nem él. Ezzel szemben „hagyományos” mobilhívást (magáncélból) a 15–20 évesek 35 százaléka egyáltalán nem szokott folytatni, miközben az idősebbeknek csak 24 százaléka.
Nyitókép: Freepik
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- Az egyedül élő idősebbek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyekkel szemben
- Átvették kinevezési okiratukat a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal új tagjai
- Ez a csalási forma szedi leggyakrabban áldozatait az idősek körében
- Szerződéses vállalás megsértése és reklámriport miatt bírságolt a Médiatanács
- Már 10 Gbps feletti sebességet is mérhetünk a Szélessáv.nettel
- Tévéműsorok készítését támogatja a Médiatanács
- Kevesebbet költünk a neten – Az online vásárlási szokásokat vizsgálta az NMHH
- A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek – 16 év hírműsortermését vizsgálta az NMHH
- NMHH-kutatás: így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.
Izgalmas versenyek a T-esport Bajnokságon
Százezer euró – ennyi volt az összdíjazása a Deutsche Telekom hétvégén lezárult e-sport bajnokságának, a T-esport Bajnokságnak. Az online eseményeken és a Budapesten, a Telekom PlayIT Show keretében megrendezett döntőben a legjobb Counter-Strike 2, League of Legends, Brawl Stars és EA Sports FC 24 játékosok mérték össze a tudásukat, köztük két magyar versenyző is.
Újabb kutatás cáfolja az AI-félelmeket
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.