Prim Hírek

Bár a konferencia szervezését helyenként megnehezítette a közlekedést lassító blokád, az előadók mégis inkább örömüket fejezték ki a véletlen egybeesés miatt, és azonnal párhuzamot vontak a helyiek számára szüntelen beszédtémát jelentő aktuális eseményekkel.

"Megdöbbentő, milyen gyorsan terjedt a blokád egész Nagy-Britanniában. A nagyszabású tiltakozó akciót spontán módon egyik napról a másikra szervezték meg, elsősorban mobiltelefonok és az internet segítségével. Az események mindenképpen elgondolkodtatnak bennünket a jövőről: arról, milyen hatalmas szervezőereje van a telekommunikációnak, milyen gyorsan lesz manapság egy gondolatból cselekedet, és arról, hogy a felgyorsuló, földrajzi korlátokat eltüntető kommunikáció hogyan változtatja majd meg az életünket" - kezdte beszédét a konferenciát megnyitó miniszter asszony.

Az idei konferencia mottója - "The work is changing - the future is now" (Változóban a munka - a jövő jelenné vált) - is arra utal, hogy új korszak küszöbére érkeztünk. Az információtechnológia beláthatatlan fejlődése alapjaiban változtatja meg a munkahelyeket és a dolgozói szokásokat. A "hol" helyett a "bárhol" szó lesz jellemző a munkánkra, a szellemi munka fokozatosan időtől és helytől függetlenné válik a hagyományos értelemben vett munkahelytől. "A XVIII-XIX. század a gyárak ideje volt, a XX. az irodáké, a XXI. pedig a hálózatoké lesz" - fogalmazott Will Hutton, az Industrial Society igazgatója, a Guardian egykori főszerkesztője.

Más szemszögből is születtek párhuzamok a blokád eseményeivel. Alan Denbigh, a brit Távmunka és Teleház Szövetség (TCA) elnöke szerint a kialakult közlekedési káosz még inkább felhívja a figyelmet a távmunkában rejlő lehetőségekre. Az otthonról dolgozók számára az üzemanyaghiány és a bedugult autópályák nem jelentenek gondot, sőt éppen ők azok, akik zavartalanul folytathatják napi munkájukat, hiszen az információs szupersztrádán való haladást nem akadályozzák a közlekedést torlódások, sztrájkok. Számszerűen is kimutathatók azok az adatok, hogy a távmunkában dolgozók havonta mennyi üzemanyagot és időt takarítanak meg a napi ingázás kiiktatásával, nem beszélve a kedvező környezeti hatásokról.

Denbigh szerint a távmunka még messze nem általános munkavégzési mód, de aránya egyértelműen növekvő tendenciát mutat. A tudás alapú társadalom és gazdaság megvalósulásával reálisan a dolgozók kb. egyharmada fog legalább munkaideje egy részében rugalmas módon dolgozni. Nagy-Britanniában a távmunkában dolgozók száma 2000-re elérte az 1,6 millió főt (ez a munkaképes lakosság 8%-a), ami 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az EU országokra bontott adatai szerint a távmunka alkalmazásában továbbra is Hollandia és a skandináv államok járnak az élen.

Barry Hartrop, a Norsk Data Home Team vezetője, a konferencia egyik legnagyobb sikert arató előadója a statisztikai adatokkal való dobálózást a távmunka körüli figyelemfelkeltés közhelyei közé sorolta. "Mindannyian ismerjük már a távmunka oly kézenfekvő előnyeit, hallottunk sok-sok adatot és merész jóslatokat a jövőre vonatkozóan. Az igazság azonban az, hogy a hagyományos munkahelyi formák feltörése, a távmunka megvalósítása és elfogadtatása sokkal de sokkal nehezebb, mint valaha hittük volna." Hartrop véleménye szerint a távmunka szélesebb körben való elterjesztésének első számú gátját még ma is a rugalmatlan menedzseri gondolkodás, az újtól való félelem, az újszerű módszerek elfogadtatásának nehézsége jelenti. "Ismertethetünk ragyogó statisztikákat, rajzolhatunk felfelé ívelő grafikonokat a távmunka terjedéséről, de az igazi ösztönzést csakis a "just do it" stratégiával érhetjük el. Minél több helyen végzik sikeresen a távmunkát, annál inkább elfogadottá válnak a rugalmas munkaformák a gazdaság mind több területén, ez azonban korántsem olyan gyors és egyszerű folyamat, mint ahogyan az elején gondoltuk. Az áttörés még hátravan" - véli Hartrop.

Ami a legfrissebb statisztikákat és grafikonokat illeti, sok más publikációval együtt minden résztvevő kézbe kapta az IST (Information Society Technologies) által készített "E-Work 2000 Status Report on New Ways to Work in the Information Society" című részletes, mintegy 200 oldalas jelentést az európai távmunka helyzetéről, a konferencia előadásai azonban nem a száraz adatok ismertetésével teltek.

Az idei londoni a hetedik volt a sorban, az első Európai Távmunka Konferenciát 1994-ben tartották Berlinben. Sikerült több "veterán" résztvevő véleményét is kikérni arról, hogyan mérhető az idei konferencia a korábbiakhoz. A válaszok alapján az idei volt az első olyan, amely el tudott szakadni a távmunka akadémikus megközelítésétől, és elsősorban gyakorlati példákon keresztül vizsgálta a rugalmas munkaformák megvalósításának tapasztalatait és jövőbeni lehetőségeit.

A plenáris előadásokat követően párhuzamosan több szekcióban is folyt a különböző esettanulmányok ismertetése, időnként igen nehéz helyzetbe hozva a résztvevőket, hogy melyik előadót válasszák. A prezentáló cégek listáját átböngészve feltűnő, hogy bár vannak távmunkát alkalmazó kisvállalkozások és állami szervezetek is, a nagyobb szabású távmunkaprogramok úttörő megvalósítói a legtöbb országban a vezető távközlési cégek.

"Vállalati távmunkaprogramunk egyik fő célja az, hogy élesben kipróbáljuk azokat az eszközöket és megoldásokat, melyeket azután a távmunkát alkalmazni kívánó vállalatok felé értékesítünk" - fogalmaz a British Telecom projektvezetője, aki a France Telecomtól érkező kollégával közösen tartotta meg előadását. Fokozott érdeklődés kísérte ezeket a prezentációkat, különösen nagy tetszést aratott az előadásnak azon része, amelyben az angol és a francia előadók összegezték a két program jellegzetességeit, kiemelve a közös és az eltérő vonásokat. A tesztelés mellett a távmunkaprogram nagy tétje természetesen a gazdasági eredmény javítása. A British Telecom - amely egyébként a konferencia egyik fő szponzora volt - nagyszabású, eBT-nek nevezett távmunkaprogramjával mintegy 180 millió font értékű, ingatlannal kapcsolatos kiadást, valamint 20 millió mérföldnyi utazást takarított meg, emellett 20%-kal növelte a produktivitást. A BT-nél jelenleg több mint 4000 regisztrált otthoni irodával rendelkező és további 36 000 rugalmasan, azaz irodához nem kötött munkatárs dolgozik.

Olaszországban is hasonló a helyzet, az Italia Telecom a múlt évben egy kísérleti programot indított, melynek keretében a távközlési cég tudakozó szolgálatának 2000 munkatársa közül mintegy 200 erre jelentkező operátor otthoni irodából látta el napi munkáját. A kísérlet vezetője elmondta, hogy felméréseik szerint az otthon dolgozó ügyfélszolgálatos munkatársak 80%-a kifejezetten pozitívan értékelte, tehát élvezte az otthoni munkavégzést, csak a dolgozók kis hányada küzdött az izoláció problémájával. "Az elszigetelődés leküzdésének nem az egyén, hanem a szervezet feladatának kell lennie" - hangsúlyozta előadásában Patrizio Di Nicola, a kutatást irányító egyetemi oktató.

(A londoni konferencián elhangzott fontosabb megállapítások ismertetését lapunk következő számában folytatjuk - többek között kiderül, hogyan kapcsolódik egymáshoz a call centerek működtetése és a távmunka, s megismerkedhetünk a sikeres távmunkaprogram lebonyolításának receptjével is.)