Hogyan lehet sikeres egy lány az IT szektorban?
A nők szeretnének és tudnának is az IT szakmában érvényesülni, ám ehhez támogatásra, az ambíciók erősítésére, valamint a magánélet és a munka összhangjának megteremtésére volna szükségük. Ez volt az egyik fő mondanivalója a Microsoft Magyarország és a Global Shapers Budapest Hub kezdeményezésére a Brain Bar Budapest rendezvénysorozaton, csütörtökön (2015. június 6.), az Ötkert étteremben megrendezett kerekasztal-beszélgetésének, amely a nők és az informatikai szakma viszonyának témáját járta körül.
A nők valóban jóval alacsonyabb arányban választják a mérnöki, informatikus pályát, mint a férfiak. A Cisco Hálózati Akadémia megbízásából 2013-ban elvégzett felmérés szerint, bár javuló tendencia figyelhető meg, a végzős programozóknak még mindig csak alig több mint 10 százaléka nő Magyarországon, és az informatikában körülbelül hatvan férfira jut egy nő. A Brain Bar Budapest rendezvényén résztvevő körülbelül száz fiatal, női szervezetek, az IT szakma és az oktatási oldal képviselői arra keresték a választ, hogy vajon mire volna szükségük a nőknek ahhoz, hogy az informatika világában érvényesülni tudjanak.
Jessica Camus, a Világgazdasági Fórum nemek közötti egyenlőség témáért felelős elnökhelyettese a témában gyakran felmerülő kérdéseket, részben sztereotípiákat vetett fel vitaindítójában: a nőket nem érdekli az IT, nem is képesek helytállni a férfiak között, több empátiát, kreativitást hozhatnának a szakmába, talán kvótákkal is segíteni kellene az érvényesülésüket. A panelbeszélgetés során elhangzott vélemények rácáfoltak arra a közvélekedésre, miszerint a nőknek sem az érdeklődésük, sem a képességeik nincsenek meg a pályához. Másfelől a szakmára jellemző stressz, teljesítménykényszer, a rövid határidők, a magánélet és a munka egyensúlyának hiánya, és a nőkkel szembeni előítéletek valóban eltántoríthatják a pálya iránt érdeklődőket. A beszélgetésben többek között példákat hallhattunk Horváth Krisztinától, a Cisco ügyvezetőjétől, Halácsi Pétertől, a Prezi társalapítójától, valamint sikertörténeteket Babarczi Katicától, a Tep társalapítójától, Pogácsás Emesétől, aki VP engineering a Secret Sauce Partners-nél és Turcsányi-Szabó Mártától, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetőjétől. A panelbeszélgetés után interaktív, kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség, hogy a résztvevők feldolgozzák és továbbgondolhassák az elhangzottakat.
A beszélgetés egyik kezdeményezője, a Microsoft Magyarország fontos küldetésének tekinti, hogy lebontsa azt a nézetet, amely szerint a nőknek nincs keresnivalója az informatika világában. Éppen ezért kap fontos szerepet a Microsoft DigiGirz nevű kezdeményezése, amelynek éppen az a célja, hogy a lányokkal minél fiatalabb korban megszerettesse az informatikát és karrierutat mutasson számukra. A Microsoft Magyarország vezetőségének fele nő – nem azért, mert kvótát alkalmaznak, hanem azért, mert a cég tárt karokkal várja a tehetséges, nagy szaktudással rendelkező női munkavállalókat.
„A Microsoft Magyarországnál hiszünk abban, hogy mindenkinek egyenlő esélyei vannak. A társadalom egésze, és egyetlen szervezet sem lehet sikeres nők nélkül.” – hangsúlyozta Sagyibó Viktor, a Microsoft kormányzati üzletágának igazgatója.
A Brain Bar Budapest egy nemzetközi kezdeményezés, amely azt vizsgálja, milyen hatással van a dinamikusan fejlődő technológia a mindennapjainkra. A Brain Bar Budapest keretében neves szakértők, döntéshozók, vállalatvezetők részvételével zajló kerekasztal beszélgetések témái között szerepel a robotika szerepe a gyártásban, a felhő-alapú technológia, a mesterséges intelligencia, a vállalkozások üzleti esélyei a technológia-orientált világban, a város és vidék, az individualitás és vallásosság viszonya.
Kapcsolódó cikkek
- Öt év múlva a fejlett mobiltechnológia általánossá válik az egész világon
- A lányok a jövő technológiai szakemberei
- SM 2015: minden cég egyben szoftvercég is lesz
- Tévézés az okoseszközök korában
- A Windows tarolhat a táblagéppiacon
- A felnőtt magyar netezők felének már zsebében az internet
- Magyarország az EU-mezőny alsó harmadában van digitalizáltság szempontjából
- Gondolatátvitel jöhet már 2020 előtt
- GAFA-EU: a háború még csak most kezdődik a tech-óriásokkal
- A közösségi oldalakon a nők az aktívabbak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.