Az óravilág úttörői
Vasárnap hajnali háromkor visszaállítottuk az órákat kettőre, amivel nem csak egy órával hosszabb lett a hétvégénk, hanem rengeteg villamos energiát is spórolunk, nagyjából egy közepes méretű magyar város teljes éves fogyasztását. Míg a mobil eszközeink és a számítógépünk maguktól átállnak, a fali órát és a mikrót magunknak kell beállítanunk. Állítgatás közben felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mióta használunk egyáltalán órát
Mióta használunk órát, mióta hordozhatóak, és mivel mérték az időt előtte? Összegyűjtöttük a mai fejlett digitális órákhoz vezető legfontosabb mérföldköveket, valamint az óravilág legjeit és különlegességeit.
Az időmérés első eszközei: Már az óegyiptomiak használtak napórát i.e. 5. évezredben, majd később víz és homokórát. Ezek azonban még vagy nagyon helyhez kötött (nap és vízóra), vagy nagyon pontatlanok (homokóra), ráadásul a napóra kivételével állandó felügyeletet igénylő eszközök voltak.
Az első mechanikus óra: Az 1000 környékén feltalált, úgynevezett foliot szerkezet tekinthető minden mechanikus óra ősének. Hatalmas áttörést jelentett az időmérés történetében, amit jól mutat, hogy egészen a 19. századik gyakorlatilag változtatás nélkül használatban volt. Hatalmas jelentősége ellenére nem ismerjük a feltalálóját.
Az első mobilis óra: Az órák egészen 1500 körülig hatalmas, statikus szerkezetekként mutatták csak az időt. A német órásmester, Peter Heinlein viszont ekkortájt mutatta be minden hordozható óra ősét, az úgynevezett „nürnbergi tojásokat”, amivel megnyitotta az utat a hordható órák felé.
Az első karóra: Az órák mechanikája a 19. század második felére jutott csak odáig, hogy már a karon is hordható méretűre zsugorodjon. Az első karórát a Philip Patek, lengyel órakészítő alkotta meg, amelynek további különlegessége, hogy egy magyar grófnénak készült.
Az első digitális óra 1972-ben debütált és Pulsar névre hallgatott és már saját memóriával rendelkezett. Az órák és a digitális technológia találkozása hamar elkezdte újabb és újabb funkciókkal felruházni az órákat.
Az első watch-phone: Ki ne irigyelte volna annak idején Michael Nightot, amikor a karóráján keresztül kommunikált a szuperautójával. Ha nem is egy intelligens beszélő autóval, de bárki mással már telefonálhattunk az óránkkal 1999-ben, hála a Samsung akkori innovációjának.
Az óravilág legjei:
A legdrágább óra: A Chopard 201-Carat 874 darab, különböző idomú és értékű gyémántból áll. A 201 karátos ékszer varázslatos színeivel és csillogásával elkápráztat mindenkit a viselője környezetében. Ami nem csoda, hiszen lenyűgöző külseje mellett, az ára is legalább annyira megdöbbentő, ugyanis nem kevesebb, mint 25 000 000 dollárt (5,5 milliárd forint) kérnek érte.
A legpontosabb óra: Idén áprilisban mutatták be amerikai tudósok minden idők legpontosabb óráját. A stronciummal működő atomóra tizenöt milliárd év alatt egyetlen másodpercet sem késik vagy siet, ezzel háromszor olyan pontos, mint az eddigi rekordtartó.
A legokosabb Samsung óra: A dél-koreai vállalat eddigi legokosabb órája, a Gear S2 november első felében lesz elérhető a magyar piacon. A készülék a megszokott üzenetfogadási és sportoláshoz használatos funkciók mellett olyan tulajdonságokkal pályázik erre a címre, mint az okos kocsi-, vagy lakáskulcs funkció, illetve az okos otthoni készülékek távirányítása. A Gear S2 kör alakja és forgatható előlapkerete igazán intuitív kezelést tesz lehetővé.
Kapcsolódó cikkek
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!
Megéri-e az elektromos autózás?
Az elektromos autók használata ugyan már nem új keletű dolog, mégis még mindig nagyon megosztó témának számít. Vannak megrögzött ellenzői és szinte már vallásos áhitattal tisztelői is ennek a közlekedési eszköznek, de az igazság vélhetően valahol a kettő között lesz. Nagyban múlik ugyanis sok dolog azon is, hogy milyen felhasználói szokásaid vannak a mindennapokban. A következő cikkben azonban összegyűjtöttük az elektromos autózás néhány pozitívumát.