Erősödött Magyarországon az információbiztonság
Az elmúlt három évben, az információbiztonsági törvény megszületése óta Magyarországon állami és intézményi szinten is erősödött az informatikai rendszerek biztonsága. Emellett már az állampolgárok is kezdik felismerni az információbiztonság fontosságát - állapították meg pénteken Budapesten, egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen.
A ProDay - IT-biztonsági Konferencia és Expo "Mysectalk" című kerekasztal-beszélgetésén információbiztonsággal foglalkozó szakemberek - Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, Muha Lajos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára, Szabó Gergely, a Blakcell Kft. jogi képviselője és Rónaszéki Péter, a Mysec Communications Kft. tulajdonos-ügyvezetője - értékelték a 2013-as információbiztonsági törvény hatásait.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy számos eredménye van az információbiztonsági törvénynek. Egyik legfontosabbként azt emelték ki, hogy a közelmúltban létrejött a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI).
Bencsik Balázs, az NKI vezetője elmondta: korábban egy szétszabdalt struktúra működött, és nem volt közös platform, ahol információt cseréltek volna a szervek. Most viszont a kérdések és a problémák egy helyen összpontosulnak, "a kollégák egymás mellett ülnek, nem kell levezniük egymással" - fogalmazott a vezető.
Bencsik Balázs közölte: "az információbiztonságnak számos nemzetbiztonsági vonatkozása lehet, ezért is előnyös, hogy az NKI a Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül működik".
Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem minden intézmény képes érzékelni, ha informatikai rendszerét támadás érte, míg mások, ha észlelték is a támadást, nem jelentik a hatóságnak.
"Volt rá példa, hogy egy kiberbiztonsági probléma nagyjából nyolcvan állami intézményt érintett" - tette hozzá Bencsik Balázs.
Az NKI vezetője elmondta: "számos fejlesztés várható, mind az intézményi, mind a kormányzati információbiztonság erősítése érdekében. Kiemelte, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmét segíti majd az Európai Unió által kidolgozott hálózatbiztonsági irányelv, amely pótolja a magyarországi szabályozásból most még hiányzó direktívákat".
Szabó Gergely, a Blakcell Kft. jogi képviselője szerint bár vannak értelmezési nehézségek, az információbiztonsági törvény szövegében nem lát problémát. Fontosnak nevezte, hogy a törvény egységes keretrendszert hozott létre.
"Így nem az egyes szervezetek informatikusainak szakmai kompetenciájától függ, hogy milyen az informatikai rendszerük védelme" - tette hozzá.
A jogi szakember ugyanakkor megjegyezte, hiába fordítanak nagy figyelmet állami, hatósági szinten az információbiztonságra, amikor még mindig hallani olyat, hogy az emberek jelszava: 123456. Ezzel együtt azt tapasztalja, hogy az állampolgárokban is kezd egyre tudatosabbá válni az információbiztonság.
Muha Lajos, az NKE kiberbiztonsági szakértője is fontosnak nevezte, hogy egyre többen jönnek rá, foglalkozni kell az informatikai biztonsággal, szabályzatokra, védelmi intézkedésekre van szükség. Elmondta, hogy vannak szakmai fórumok, ahol a különböző informatikai biztonsággal foglalkozó szervezetek találkozhatnak, megvitathatják a közelmúltban ismertté vált kiberincidenseket. Ilyen az ISACA Magyarországi Egyesület, a nemzetközi ISACA (Information Systems Audit and Control Association) magyarországi szakmai szervezete, vagy az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás.
Ezen szervezeteknek tagja Rónaszéki Péter, a Mysec Communications Kft. tulajdonos-ügyvezetője is. Ő viszont intenzívebb párbeszédet szeretne a szakmai szervezetek között.
"Az információbiztonság olyan terület, amely minden szektorban elkezdett fejlődni. Az emberek tudatosabbá váltak ezen a téren, az önkormányzatok, hivatalok is többet foglalkoznak azzal, hogyan kell az adatokat megfelelően védeni" - mondta.
A kerekasztalon elhangzott, hogy sokan jelentkeztek az NKE ilyen tárgyú képzéseire, és Bencsik Balázs is azt mondta, hogy az NKI-nél is számos ígéretes önéletrajzot kaptak. Ezzel együtt többen úgy vélték, hogy az információbiztonsági szakemberképzésre még nagyobb figyelmet kellene fordítani.
A kerekasztal résztvevői kérdésre válaszolva egybehangzóan leszögezték, hogy a "totális megfigyeléstől" nem kell tartani. Mint elmondták: erre az információbiztonsági törvény nem is ad lehetőséget. Bencsik Balázs, az NKI vezetője kiemelte: az állampolgárok biztonságát szolgálja az, hogy az állami, önkormányzati szervezetek erősítik információbiztonsági rendszereiket, és az elektronikus közszolgáltatásoknál is kiemelt fontosságú az adatvédelem.
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pályaorientációs nap volt a Széchenyi-egyetemen
Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként.
A TIME magazin 2024 egyik legjobb találmányának tartja a HONOR Magic V3-at
A HONOR Magic V3 felkerült a TIME 2024 legjobb találmányait tartalmazó éves listájára, amely a legkülönlegesebb, az életünket megváltoztató innovációkat mutatja be számos területen, többek között az egészségügy, az AI és a zöld energia terén.
Felmérés: a hollandiai szervezetek negyede nincs felkészülve kibertámadásra
Hollandiában a közepes és nagyvállalatok negyede nincs felkészülve egy esetleges kibertámadásra – jelentette hétfőn az NLTimes című holland hírportál a KPN holland távközlési vállalat megrendelésére készült felmérésre hivatkozva, amelyben kiemelik az egészségügyi szektor veszélyeztetettségét is.
Chery Group: Budapest–Róma egy feltöltéssel
Egyetlen feltöltéssel akár a Budapest-Róma távolságot is megtehetik majd az elektromos autók a Chery Group új akkumulátor-technológiájának köszönhetően. Az újdonságot a már itthon is kapható OMODA 5 gyártója az idei innovációs konferenciáján mutatta be.
Nemzetközi oktatásfejlesztési program indul az ELTE vezetésével
Az ELTE és még négy európai egyetem alkotta konzorcium 250 ezer eurós támogatást kapott az Erasmus+ felsőoktatási együttműködési partnerségek programban megvalósuló, oktatási és módszertani fejlesztéseket célzó, 2026 végéig tartó REDINEST projektre.