A médiahatóság mozgástere az internetes felületeken megjelenő álhírek vagy gyűlöletkeltő tartalmak esetén
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Médiatanács a médiatartalmakban megjelent valótlan tényállítások vizsgálatára nem jogosult; arra más közhatalmi jogkörrel felruházott állami szerv – a bíróság – rendelkezik hatáskörrel a sajtóhelyreigazítási eljárás keretében.
A hatóságnak nincs hatásköre annak eldöntésére, hogy egy adott nyilvánosságra hozott információ igaz-e, és annak mekkora a valóságtartalma. Megjegyzendő, hogy az egyes médiaszolgáltatók a médiatörvény (A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény) 3. §-ában foglalt szerkesztői szabadságuk körében szabadon dönthetnek a hírszerkesztés és a hírek megválasztása tekintetében is.
Személyiségi jog, például jó hírnév megsértése esetén szintén bírósági és nem médiajogi eljárás indul, így annak kimenetelére, teljesülésére nincs hatásköre az NMHH-nak, illetve a Médiatanácsnak.
Az NMHH, illetve a Médiatanácsnak a médiatörvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki bejelentéssel élhet, amely alapján a hatóság – mérlegelése szerint – hivatalból eljárást indíthat. Hogy pontosan milyen témakörökben milyen típusú bejelentés tehető, azt a honlap Forduljon hozzánk! menüpontja részletesen tartalmazza, és ugyanitt bejelentés indítható: http://nmhh.hu/tart/report/2.
Sajtótermékek esetében, akár nyomtatott akár online médiatartalomról legyen szó, három kategóriában lehet bejelenteni: 1. gyűlöletkeltés, kirekesztés; 2. kiskorúak védelme; 3. egyéb, fenti kategóriába nem sorolható ügy - a médiaalkotmányban (a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény) részletezettek szerint a 14. §, valamint 16-20. §-ok szerint.
Megjegyzendő, hogy a televíziók és rádiók esetében tágabb körben, összesen kilenc kategóriában érkezhetnek bejelentések: 1. reklám elválasztása – figyelemfelhívás elmulasztása; 2. műsoridő-megszegés; 3. reklámhangerő, reklámidő; 4. emberi méltósághoz való jog sérelme; 5. gyűlöletkeltés, kirekesztés; 6. kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség megsértésének vizsgálatára irányuló kérelem; 7. kiskorúak védelme, pornográfia, erőszakos tartalom, korhatár besorolás; 8. reklámtartalom, termékmegjelenítés; 9. egyéb, fenti kategóriákba nem sorolható ügy – az Mttv. 182-es paragrafusa szerint.
Jogi értelemben két külön kategóriát képez az uszító, gyűlöletkeltő tartalom – amelyben van hatásköre a testületnek eljárni -, és az álhírek jelensége, fogalma, amelynek vizsgálatára nincs jogköre, hiszen ez „cenzori” hatáskört jelentene, hogy eldöntse egy hírről, hogy igaz-e vagy hamis.
Közösségi felületeken megjelenő tartalmak, hírek
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve az NMHH Médiatanácsa számára a sajtóterméknek minősülő médiatartalom-szolgáltatók, valamint a rádiók és televíziók esetében a médiatörvény, illetve a médiaalkotmány csupán korlátozott jogkört telepít az online sajtótermékek ellenőrzésére. A sajtóterméknek nem minősülő weboldalak – ilyenek a közösségi és videómegosztó portálok is – esetében pedig egyáltalán nincs jogköre.
A közösségi portálok közül mind a Facebook, mind a Youtube lehetőséget ad felhasználóik számára bejelentést tenni: előbbi esetében álhír, utóbbi esetében megtévesztés, csalás kategóriában. Amennyiben pedig a megtévesztő információk kereskedelmi üzenetben jelennek meg, akkor a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályai vagy a Gazdasági Versenyhivatal járnak el az ügyben.
A hatóság egyébként társadalmi felelősségvállalásának keretében működteti az Internet Hotline weboldalt (www.internethotline.hu), ahova bejelenthetők káros (nem sajtóterméknek minősülő) internetes tartalmak akár anonim módon, és a hatóság munkatársai tanácsot adnak a megfelelő jogi eszközök igénybe vételéhez, illetve bűncselekmények gyanúja esetén feljelentést tesznek a rendőrségnél. Fontos, hogy a jogsegélyszolgálat nem szemlézi az interneten megjelenő tartalmakat, nem felügyeli azokat, kizárólag bejelentés alapján közbenjár a tartalom- vagy tárhelyszolgáltatónál a bejelentő jogaiért és érdekeiért.
Online sajtótermékek felügyelete
A médiatörvény, illetve a médiaalkotmány az internetes (és a nyomtatott) sajtótermékeknél csak bizonyos tartalmak kontrollját rendelte a hatóság hatáskörébe (utóbbi 14. §, valamint 16-20. §-ai szerint). A hírportálokat (az online sajtótermékeknek minősülő weboldalakat) a tanács gyakorlata szerint a társadalmi elvárásoknak eleget téve önmaga hivatalból nem, kizárólag állampolgári bejelentés nyomán vizsgálja önkorlátozó módon.
Amennyiben a bejelentés olyan portált érint, amely a Médiatanács valamelyik társszabályozói szervezetének tagja, akkor a bejelentő hozzájárulása esetén (adatvédelmi előírások) a bejelentést továbbítja intézkedésre, eljárásra az illetékes szakmai szervezetnek. A testület ugyanis felügyeleti tevékenységét szakmai szervezetekkel kötött nyilvános közigazgatási szerződések alapján – amelyeket a médiatörvény lehetővé tesz – négy másik önszabályozó szervezettel együtt látja el (Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete, Önszabályozó Reklámtestület és a Magyarországi Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete.) Ezek a szervezetek a szerződésekben meghatározott ügytípusok esetében tehát eljárnak mindazon médiatartalom-szolgáltatókkal szemben, amelyek az adott társszabályozási eljárásnak önként alávetik magukat. A szervezetek tagsága önkéntes alapú.
Amennyiben a kifogásolt online sajtótartalom közzétevője nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem, úgy a Médiatanács saját hatósági eljárásában dönt a vizsgálatról.
Sajtóetika és jogsértések
A hatóság kizárólag jogsértés esetén járhat el, „pusztán” etikai szabály megsértése esetén nem. A médiatörvény nem rendelkezik a médiatartalom-szolgáltató belső működéséről, így például arról, hogy milyen szerző neve alatt, milyen hivatkozásokkal, milyen forrásokból dolgozzon, hanem alapelveket ír elő, amelyek teljesülését azonban a hatóság a jogi szabályozás értelmében nem vizsgálhatja. A médiatörvény ezen a téren csupán az impresszum hiánytalan meglétét írja elő annak érdekében, hogy beazonosítható legyen a médiatartalom-szolgáltató.
Etikai kódexeket a társszabályozók dolgoztak ki, azok megsértése esetén a kódexet kiadó szakmai szervezethez szükséges fordulni. A Médiatanács kezdeményezésére a közmédiára vonatkozóan áll rendelkezésre Közszolgálati Kódex, amelyet a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma gondoz: http://nmhh.hu/cikk/169245/Valtozik_a_Kozszolgalati_Kodex_tartalma
Kitekintés a politikai témák, szereplők megjelenésére a médiában
Külön kell választani a politikai szereplők médiareprezentációjának vizsgálatát a kiegyensúlyozottsági előírásoktól, illetve a politikai reklámok szabályozását. Az előbbi esetre vonatkoztatva a médiatörvény nem tulajdonít hatáskört a Médiatanácsnak, második esetében kizárólag kérelem útján járhat el, a harmadik esetében a hatóság hivatalból is eljárhat.
Monitoring: A televíziós és rádiós műsorszámokat elemezve, az NMHH évek óta havi bontásban, nyilvános vizsgálati jelentéseket publikál honlapján: http://nmhh.hu/szakmai-erdekeltek/mediafelugyelet/politikai-szereplok-mediahasznalata. Az ezekből készített aktuális éves piaci összefoglalókat pedig a Médiatanács országgyűlési beszámolói tartalmazzák: http://nmhh.hu/kozerdeku-adatok/tevekenyseg-mukodes/orszaggyulesi-beszamolok.
Kiegyensúlyozottság: Azzal kapcsolatban, hogy mennyire megfelelő egyensúlyban van-e a pártok megjelenési aránya – a médiatörvény ezt csak a televíziós és rádiós médiaszolgáltatók híradásai esetében értelmezi –, a Médiatanács hivatalból nem járhat el (a pártok megjelenési arányaira vonatkozóan a választási törvény tartalmaz előírásokat).
Ún. kiegyensúlyozottsági ügyekben csak akkor van lehetősége eljárni a Médiatanácsnak, ha valaki ez ügyben kérelemmel fordul hozzá azután, hogy a médiaszolgáltatónál eredménytelenül tett panaszt álláspontjának megjelenítésére. A részletes szabályokat a médiatörvény 181. §-a szabályozza. A médiatörvény szerint kiegyensúlyozottsági kérelmet itt lehet benyújtani: http://nmhh.hu/tart/report/62/Kiegyensulyozott_tajekoztatasi_kotelezettseg_megsertesenek_vizsgalatara_iranyulo_kerelem
Politikai reklámok: Az NMHH felügyeleti hatásköre, eljárási jogosultsága kizárólag a politikai reklámként közzétett médiatartalmakban megvalósult jogsértések, tehát a médiatörvény politikai reklámokkal kapcsolatosan előírt kötelezettségeinek megsértése esetén áll fenn. A választási kampánnyal kapcsolatos eljárásokról az idei választások előtt is – a korábbi választási évekhez hasonlóan – olvasható az NMHH honlapján bővebb információ: http://nmhh.hu/cikk/194487/Az_NMHH_hataskore_az_orszaggyulesi_valasztasok_kampanyidoszakaban_kozzetett_mediatartalmakkal_kapcsolatban
Kapcsolódó cikkek
- 144,2 millió forint helyi és körzeti televíziós műsorok gyártásának támogatására
- A Médiatanács felfüggesztette az országos kereskedelmi rádiós pályázatot
- A Médiatanács elvégezte az országos frekvenciapályázatra benyújtott ajánlatok alaki vizsgálatát
- Januártól nincs 40-es hívószám
- Súlyos jogsértés miatt 121 millió forintos hírközlési bírság a UPC-nek
- Tarolt a Gru 3 a mozikban
- NMHH Médiatanács: 25 millió forint pályázható online médiatartalmakra
- Tizedik médiaműhelyét nyitotta meg az NMHH
- NMHH Médiatanács: közel 27 millió forintból fejleszthet 15 tévé, illetve rádió
- Ál-vírusirtók emelt díjas áron, nyereményről szóló üzenetek
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
AI fotogrammetriával bővült az Artec Studio 19
A professzionális 3D szkenner megoldásokat gyártó Artec 3D bemutatta az Artec Studio, átfogó 3D szkennelő, adatfeldolgozó, reverse engineering és minőségellenőrzési célszoftver legújabb verzióját. Az AS19-et többek között széleskörű szkenner-integrációval, nagyobb teljesítménnyel és mesterséges intelligencia alapú fotogrammetriával fejlesztették, hogy még jobban megfeleljen a különböző iparágakból érkező szakemberek igényeinek. A szoftver egyik legizgalmasabb újítása, hogy már nemcsak 3D szkenek, de fényképek és videófelvételek alapján is képes 3D modellek létrehozására.
HMD: A szülők fele szerint megváltozott a gyerekük személyisége a telefonhasználattól
A HMD friss kutatásai szerint az okostelefonok negatívan hatnak a fiatalokra. A szülők háromnegyede aggódik a telefonhasználat miatt, és több mint fele úgy érzi, túl korán vásárolt okostelefont a gyerekének. A fiatalok harmada megerősítette, hogy valóban hajlamosabb a szorongásra, amióta telefont használ, de azt is bevallották, hogy túl sok időt töltenek a közösségi médiában.
Ezekből a nyomtatókból 100 millió darabot adott el az Epson
A Seiko Epson Corporation (TSE: 6724, „Epson”) 2010 októberében indította útjára első nagy kapacitású tintatartályos tintasugaras nyomtatóját Indonéziában. 2024-re ezeket a nyomtatókat mintegy 170 országban és régióban értékesítették. Az Epson nagy kapacitású tintatartályos nyomtatóinak összesített globális értékesítése mára meghaladta a 100 millió darabot.
Ötödször is Családbarát Munkahely a Bridgestone
A Bridgestone Tatabánya 2024-ben ismét elnyerte a Családbarát Munkahely címet „Vállalati értékvállalásunk a mindennapokban is jelen van” című pályázatával. A vállalatnál megvalósuló változatos programok és kezdeményezések célja, hogy hozzájáruljanak a kollégák munkahelyi, családi és magánélete közötti egészséges egyensúly megteremtéséhez.