A jó példák és követőik

Teleházak Magyarországon (II.)

Kovács Gyôzô Kovács Gyôzô, 2000. december 9. 19:23
Előző számunkban a teleházak történetét, valamint az intézményekben összegyűlő gyermekek tevékenységét mutattuk be. Ám a kommunikációs központokba ma már az iskolásokon kívül egyre nagyobb számban járnak a felnőttek is.
Szinte minden teleházban az internet legnépszerűbb felhasználása az elektronikus levelek küldése és fogadása. Számos történet kering arról, hogy a falusi emberek először külföldre került gyerekeiktől hallottak arról, lehet olcsón levelet küldeni a számítógépről, nem kell a postára menniük. Sőt még a válaszra sem kell hetekig várni, néhány perc alatt megérkezik a levél akár Amerikából is. ők voltak azok, akik elsőként keresték fel a teleházakat, s mára egyre többen használják a drótpostát. Már arra is van lehetőség, hogy a falusi emberek a teleházban saját e-mail címet is kapjanak. Persze az e-mail használatában ismét csak a nagyobb diákok voltak az elsők, akik az iskolai számítógépekről szoktak át.

Dunavarsányban is nehezen "csábították el" a felnőtteket, de a teleház vezetője kitalálta, hogy az internet segítségével nagyon egyszerűen lehet megkeresni a világ valamelyik sarkában eltűnt rokonokat. A kísérlet sikerült, s azóta a településen senkinek sem kell már elmagyarázni, mire is jó a teleház.

Érdekes a neszmélyi példa, ahol felkérésre megpróbálták az interneten felkutatni az ausztráliai letelepedési lehetőségeket. A távmunka egyik intellektuális példája lehet, ha a teleházak munkatársai arra vállalkoznak, hogy a világhálón - megrendelésre - hasznos adatok után kutatnak.

Oktatóközpont a település szélén

A teleházak többsége informatikai oktatóközpont is, a környékbeli gyárak ott oldják meg alkalmazottaik számítógépes képzését (szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő, illetve más alkalmazói programok elsajátítását) vagy továbbképzését, sok helyen pedig internetes tanfolyamokat is rendeznek - bár ez még nem gyakori a kistelepüléseken.

A teleházaknak hatásuk van az informatikai eszközök vidéki terjedésére is. A már 3-4 éve működő szervezetek használóiban hamarosan feltámad a "vágy", hogy maguk is vegyenek számítógépet. A viszonylag nagy befektetés miatt előbb a helyi vállalkozóknál jelentek meg a számítógépek, majd az "átlagcsaládoknál", de ettől nem csökken a teleházak látogatottsága. A számítógéppel, sőt internetkapcsolattal rendelkező gyerekek és felnőttek is rendszeresen visszajárnak a teleházakba, mert szükségük van a hasonló érdeklődésűek társaságára.

A teleházas internetkultúra még meglehetősen friss, ennek ellenére egyre több teleházas honlap jelenik meg a világhálón, amelyet a falusi turizmus fellendítésére is sikerrel használnak - például Csákberényben, őriszentpéteren, Neszmélyben.

Nemrég rendezte meg a Magyar Teleház Szövetség a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetével közösen a teleházak jó megoldásainak első országos börzéjét, amelyen közel húsz szervezet mutatkozott be. A párhuzamosan rendezett tanácskozáson a teleházak elmondták, hogy még nem minden tervüket tudták teljesíteni. Elindult például az internetet használó távtanulás, folynak az ECDL-tanfolyamok (Jászkisér, őriszentpéter stb.), ott vannak a teleházakban a Gábor Dénes Főiskola távtanuló diákjai (Hajdúbagos), de a széles körű felhasználásra egyelőre még várni kell.

Hangonyban, Mélykúton, Bükkösdön, Börcsön, Alsómocsoládon, Kunszigeten, Mikepércsen és sok más helyen jó együttműködést alakított ki a helyi önkormányzattal és a település polgármesterével, akik nemcsak segítették a teleház megszületését, de bevonták azt a közigazgatási munkába is. Ilyen falvakban a teleház az önkormányzat előszobája, az embereknek nagyon sokat tudnak segíteni a hatósági ügyek előkészítésében.

Egyelőre gyenge pontjuk a távmunka: nincs ma olyan informatikai stratégia, amely ezt az igényt ne tartalmazná, de komoly volumenű megvalósulására - sem a teleházakban, sem a gazdaság más területein - még nincs példa, bár Mélykút és Nagyrábé felhasználói már szakfordítást, illetve honlapkészítést is vállalnak.

Netkereskedelem és tévé

Az egyik legújabb teleházas kihívás az elektronikus kereskedelem (e-commerce vagy m-commerce), illetve az elektronikus üzlet (e-business). Az első kezdeményezések már megtörténtek, Sátoraljaújhelyen a teleházban például megnyílt a "Kármentő", a régiségek elektronikus áruháza, de Mélykúton is elkezdtek az elektronikus kereskedelemmel foglalkozni, Hajdúbagoson pedig a teleház beszállt az Axió Kft. internetes aukciósház munkájába.

A mártélyi központ kezdeményezésére megindult a mozgalom önálló internetes rádiója és tévéje, a Teleház Magazin, amelyet a szövetség honlapján keresztül (www.telehaz.hu) lehet elérni. A magazin külső munkatársai az interneten tartják a kapcsolatot a mártélyi szerkesztőséggel, még a megbeszéléseket is egy speciális "chatszobában" rendezik.

A már említett teleházas börzén megjelentek a kormány képviselői, akik nemcsak elismerték a mozgalom tevékenységét, de támogatást is ígértek. A teleházak akkor kapnák a legnagyobb segítséget a kormányzattól, ha rendszeresen és szerződéssel is biztosítva bevonnák őket bizonyos rendszeres közigazgatási és más feladatok ellátásába, s ezért - mint például Nyugat-Ausztráliában - a költségvetés terhére normatív támogatást kapnának.

További és egyelőre megoldhatatlan probléma, ami a teleházak internetes tevékenységét is akadályozza, hogy Magyarországon drága a telefonvonal használata, ezért a csoportos internetezés csak az olcsóbb tarifával számoló periódusokban általános. Igaz, a Matávnet ötvenszázalékos kedvezményt biztosít az internet használatára, de tudjuk, hogy az igazán nagy kiadás a telefon használatáért fizetett összeg, amire a teleházak semmiféle kedvezményt nem kapnak.

Nagyon sokat jelentett a mozgalomnak, hogy számos informatikai cég (Microsoft, Codra, Volán Elektronika, Symantec, Kossuth Kiadó) ingyenesen vagy jelentős árkedvezménnyel ad szoftvert a teleházaknak, ami jelentősen csökkenti a fenntartási költségeket. Ezzel a kedvezménnyel a cégek azt is elérték, hogy a teleházak ügyelnek arra, hogy "szürke" szoftver ne kerüljön a számítógépekre.

A határokon is túl...

A magyar teleházak példája mozgósította a környező országoknak nemcsak a magyarlakta, hanem a legtöbb kistelepülését is. Jöttek az emberek rokonlátogatóba vagy turistaként, és azonnal észrevették, hogy az ismerős faluban megnyílt a teleház.

Az elmúlt évben megalakultak a szomszéd országokban az első teleházak, a legtöbb Romániában (Szatmárban, Székelyföldön, Biharban és Bánátban), néhány Jugoszláviában, a Vajdaságban, azután Szlovákiában, Szlovéniában és Bulgáriában. Komolyan érdeklődnek a teleházak iránt Lengyelországban, Csehországban és Horvátországban is. Jelentős mozgalom alakult ki - valószínűleg a skandináv kapcsolatokon keresztül - Lettországban, ahol már 50-nél több ilyen intézmény működik. Hasonló sikerekben reménykednek a magyar teleházasok elsősorban Romániában, de a többi szomszédos országban is.

A közelmúltban az Oktatási Minisztérium és a UNESCO egy öt országot (Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia) érintő nemzetközi konferenciát tartott Magyarországon, amelyen a hátrányos helyzetben lévő fiatalok szociális integrációjáról és az oktatásáról cseréltek eszmét a delegált szakemberek. A konferencia résztvevői megállapították, hogy az egyes országokban a teleházak lehetnének e program nagyon fontos résztvevői, ugyanis a magyar teleházakban már vannak tapasztalatok hasonló spontán programokra, amelyeket - ha az UNESCO a programok továbbfejlesztését támogatja - nemcsak a régióban lehetne elterjeszteni.

Kulcsszavak: teleház =telehaz1209

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Huszadik alkalommal adták át a Hégető Honorka-díjakat

2024. november 21. 16:58

Hosszabbít ’Az Év Honlapja’ pályázat!

2024. november 19. 09:54

Törj be a digitális élvonalba: Nevezz ’Az Év Honlapja’ pályázatra!

2024. november 14. 16:36

A virtuális valóság az egészségügyet is forradalmasíthatja

2024. november 12. 18:01