Prim Hírek

- Az ötlet jogi védelme sajnos nem megoldott, és bizony elég nehezen oldható meg, ezzel a problémával már több ügyünk során szembesültünk. Annyit tudunk tanácsolni, hogy az ötletgazda az ötletet a megvalósításig tartsa a lehető legnagyobb titokban. Ha azt mégis meg kell osztania valakivel - ami valószínűleg megtörténik -, akkor a lehető legnagyobb gondossággal bástyázza magát körül szerződésekkel. Ha az ötlet nem minősül szabadalomnak vagy újításnak, és önálló műnek sem tekinthető - az ötletek jellegüknél fogva általában nem esnek ezekbe a kategóriákba -, akkor a Ptk. általános, a szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók. Így a jogsértőt kötelezni lehet a jogsértés megszüntetésére, elégtétel adására, kártérítés fizetésére, és ami nagyon fontos: a jogsértés következtében elért eredményből való részesítésre is. Mindennek rendezése végső esetben bírósági úton történhet, úgyhogy kulcskérdés annak a bizonyítása, hogy az ötlet ténylegesen kitől származott. Ebben sokat segíthet, ha az ötletgazda elgondolását lezártan letétbe helyezi például egy közjegyzőnél vagy az Artisjusnál.

- Ha valaki internetes kisvállalkozást indít, tart fent, akkor ez simán integrálható egy korábbi vállalkozásába?

- Igen. Az internetes vállalkozások ilyen szempontból nem esnek külön megítélés alá. Egy ilyen vállalkozásnak is rendelkeznie kell a hagyományosan kötelező feltételekkel.

- Kell-e számlát írni a vevőnek a neten kártyával kifizetett termékről, vagy elégséges a banki átutalás bizonylata? Egyáltalán hogyan adóznak a neten keresztül elektronikusan kifizetett termékek? Hiszen ez esetben nem számítanak az országhatárok sem...

- A bizonylatadás természetesen kötelező banki átutalás esetén is. A digitális aláírás módszerével a számlaadás megoldható elektronikusan. Ehhez persze az kellene, hogy ezt a jogszabályok elismerjék. Az adózásra is az általános számviteli és adótörvények vonatkoznak, természetesen visszaélésekre itt szintén van lehetőség, sőt a csalás lehetősége nagyobb. Amíg az állam nincs felkészülve egy bizonyos jogellenes magatartás felderítésére, addig könnyű a zavarosban halászni. A hatóságok számítástechnikai felkészültsége pedig szerintem jelenleg jóval elmarad a privát szféráéhoz képest.

- Az Egyesült Államokban van már törvény a spamre, idehaza ilyen külön nem létezik. Egyáltalán: mit jelent a jogi nyelvezetben a "spam" kifejezés?

- Spamnek nevezzük a kéretlen kereskedelmi és egyéb hirdetések küldését az elektronikus postaládánkba. Olyan ez, mint amikor a levélszekrényünk tele van mindenféle hirdetési újságokkal és egyéb reklámanyagokkal - azzal a nagy különbséggel, hogy a spamhez ismerni kellett a címünket. Itt az a probléma, hogy ezekkel a levelekkel nemcsak az időnket, hanem gyakran a pénzünket is fogyasztják, hiszen a letöltésük során ketyeg az óra. Külön velük kapcsolatos magyar jogi szabályozásról nem tudunk, de az adatvédelmi törvény azért elég erősen korlátozza hazai felhasználásukat.

- Ugyanakkor ma már létezik úgynevezett e-mail marketing is. Mi a teendő jogi szempontból, hogy egy e-mail marketingkampány ne minősüljön spamnek?

- Ez igen kényes kérdés, ugyanis az e-mailben történő marketingtevékenység gyakorlatilag ugyanaz, mint a spam. A legfontosabb szabály az, hogy az adataimat csak az én engedélyemmel kezelhetik - márpedig ha nekem valaki egy e-mailt küld, az mint az adat felhasználása adatkezelésnek minősül. A megoldást szerintem az jelentené, ha egy észszerűen kialakított rendszerben ki-ki megadhatná, hogy milyen témakörökben és mértékben járul hozzá adatai kezeléséhez és az ehhez kapcsolódó, a részére folytatott marketingtevékenységhez.

- Milyen jogi problémákat vethetnek fel az online reklámok, az online hirdetések?

- Ezen a területen elég jelentős mozgolódás tapasztalható. Kényes például az erotikus tartalmú hirdetések kérdése. A jogszabályok szerintem egy kicsit kuszák, nagy szükség lenne az átfedések és a keresztszabályozások rendezésére. Van továbbá a reklámszövetségnek egy etikai kódexe, amelynek előírásait szintén illik betartani, még ha nem is tag a hirdető. Az interaktivitás miatt pedig ismét az adatvédelem kérdése jön elő.

- És az online piackutatás kérdésköre?

- A lényeg ismét csak az adatkezelés szentsége: csak azok az adataim és csak úgy kezelhetők, ahogy én ahhoz a hozzájárulásomat adtam. A probléma elvben már a megkeresésnél kezdődik: hogyan jutottak hozzá az én e-mail címemhez, hogy megkeressenek? Nagyon fontos a különleges adatok (például etnikai, vallási, politikai, egészségügyi, szexuális kérdések) kezelésének fokozott védelme.

- Véleménye szerint milyen hiányosságok vannak jogrendszerünkben, amelyek akadályozzák vagy nehezítik egy internetes vállalkozás alapítását, működését?

- Számomra a kulcs a digitális aláírás elfogadásának és felhasználásának kérdése. Egy törvényesen elfogadott digitális aláírási rendszerben jogszerűen és biztonságosan köthetők online szerződések, történhetnek pénzügyi tranzakciók. Arról nem is beszélve, hogy - a kissé távolabbi jövőben - a hivatalos eljárások is nagyságrendekkel egyszerűbben és olcsóbban intézhetők így. Amíg azonban legalább a polgári használat legitimmé tétele nem történik meg, az internetes kereskedelem és ügyintézés sajnos amolyan mostohagyermek marad, nem igazán megoldott megbízhatósággal, biztonsággal és jogi háttérrel. Tehát nagyon lényeges a digitális aláírás jogi feltételeinek megteremtése. E nélkül igazi áttörésre az interneten folytatott kereskedelem terén nem lehet számítani. A jogszabály nem elég, bár nélkülözhetetlen. A versenyszféra nyilván gyorsan fel fog készülni a virtuális térben folytatott kereskedelemre, hiszen abból profitot szerez. Ahhoz azonban, hogy mindez működjön is, számos jogszabályt módosítani kell, és ami sokkal kritikusabb probléma: az érintett államhatalmi szerveknek (adó- és tb-hivatalok, bíróságok stb.) is fel kell készülniük a digitális elemet tartalmazó kereskedelem kezelésére. Ez pedig sokkal nehezebb és hosszabb folyamat lesz, mint az egyébként igencsak megkésett, nem túl könnyen megszülető törvény megalkotása és elfogadása.