Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében
Félrevezető tájékoztatást adott a Szolnoki Törvényszék a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele, a Magyar Telekom biztonsági hálózatában hibát feltáró etikus hacker peréről. Az ítéletet a napokban kapta kézhez a TASZ – a benne foglaltaknak számos ponton, elfogadhatatlan módon mond ellent a még decemberben kiadott bírósági közlemény.
A valótlan állításokat tartalmazó, a TASZ ügyfelét rossz színben feltüntető közlemény nagy figyelmet kapott a sajtóban. Ezért fontos sorra venni, hogy a közleményben leírtakkal szemben mi a valóság:
- A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.
- A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.
- Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.
- A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.
Nem említi a közlemény, holott a per irataiból kiderül:
- Az etikus hacker a Telekommal való személyes kapcsolatfelvételkor minden információt átadott az illetékeseknek, saját maga által készített prezentációban mutatta be részletesen a biztonsági rést.
- Ezután ugyan visszament a rendszerbe megnézni, hogy kijavították-e a hibákat, de a bíróság megállapította, hogy ezt bizonyítási vágy motiválta, nem pedig anyagi haszonszerzés.
- Azt sem említi a közlemény, hogy a Telekom munkatársai kijelentették: ha tudták volna, hogy az általuk személyesen is ismert hacker áll a belépések mögött, nem tesznek feljelentést.
- A bíróság kimondta, és szakértő is kétséget kizáróan bizonyította, hogy a Telekom informatikai és kommunikációs rendszerének magját alkotó közérdekű üzemet a hacker tevékenysége nem érintette, ettől szándékosan tartózkodott.
Bár a programozó nem mindenben úgy járt el, ahogy a TASZ az etikus hackereknek szóló útmutatójában ajánlja, a bíróság sajtóközleményében megfogalmazott állítások és sugalmazások ellentmondanak a bíróság saját ítéletében megállapított tényeknek, ami elfogadhatatlan.
„Büszkék vagyunk arra, hogy egy jószándékú hackert sikerült megvédenünk a legsúlyosabb büntetéstől, hiszen az ügyészség börtönnel fenyegette, végül csak pénzbüntetést kapott. A TASZ továbbra is segítséget nyújt az etikus hackereknek, hiszen ez az eset is rámutat, hogy van hova fejlődni a hasonló esetek kezelésében” – mondta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
______________________________
Válasz a TASZ, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” - címmel kiadott közleményére
A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya közleményben kíván reagálni a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által a mai napon, „Félrevezető a bíróság közleménye az etikus hacker ügyében” címmel kiadott sajtközleményre.
A Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya visszautasítja, hogy az általa 2019. december 6-án kiadott „Jogerős ítélet a szolnoki hacker-ügyben” – című sajtóközlemény bármiben ellentmondana a jogerős bírósági ítéletben foglaltaknak, egyúttal, a közvélemény objektív és pontos tájékoztatása érdekében az alábbiakban pontonként haladva cáfolja a TASZ állításait:
1./ „A közlemény azt állítja, hogy a hacker jogosulatlanul próbált magának internetet biztosítani, amikor a biztonsági rést felfedezte – ehhez képest az egész eljárás során egyszer se merült fel, hogy jogszerűtlen tevékenység közben talált volna a hibára.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 3. bekezdés 1. mondata cáfolja. Eszerint:
„A vádlott az informatikai ismereteit felhasználva kísérelt meg internetszolgáltatást biztosítani a maga részére…”
2./ „A közlemény azt sugallja, hogy állás reményében kereste meg a vállalatot – noha az ítéletben is szerepel, hogy a Telekom munkatársai ajánlottak munkát a fiatal informatikusnak, ő nem ezzel a céllal hozta a cég tudomására a rendszer hiányosságait.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 5. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott bízott abban, hogy amennyiben a sértett előtt feltárja a rendszer sérülékenységét, úgy a sértetti cég alkalmazni fogja programozói munkakörben. Ennek érdekében először 2017. április 9. napján e-mailben álnéven felvette a kapcsolatot sértettel, majd 2017. április 10. napján Budapesten, a sértett székházában személyesen előadta az általa tapasztaltakat, továbbá olyan ajánlatot tett, hogy havi 700.000-800.000,- Ft-os fizetésért alkalmazottja lenne a sértetti cégnek.”
3./ „Félrevezető az is, hogy a közlemény „félszáz” jogosulatlan belépést emleget: a valóságban egy nagyságrenddel kevesebb alkalommal lépett be a rendszerbe a hacker, mert egy-egy hozzáférés alkalmával több belépés kerül naplózásra.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 6. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott 2017. április 12. és 2017. május 2. között Szolnokon és Rákóczifalván az internet felhasználásával a sértett rendszergazdai jogosultsággal rendelkező munkatársának felhasználó nevét és jelszavát – a fentiek szerinti módon – megszerezve és felhasználva, 62 alkalommal jogosulatlanul belépett a sértett üzemeltetésében lévő, a sértett dolgozóinak authentikációs feladatait ellátó LDAP szerverre, ahol a saját részére jogosulatlanul felhasználói profilokat hozott létre, valamint a sértett dolgozóinak belépési adatait, felhasználóneveit és jelszavait logolta, gyűjtötte.”
4./ „A sugalltakkal szemben fel sem merült, hogy a fiatal programozó „átvegye az irányítást” a Telekom teljes rendszere felett, és annak „internet szolgáltatásait blokkolja”. Első dolga volt felvenni a kapcsolatot a Telekom biztonsági főnökével és beosztottjaival, akiknek részletesen feltárta a megtalált hibákat. Durva csúsztatás tehát arra célozgatni, hogy át is vehette volna az irányítást a rendszer felett, hiszen erre semmilyen szándéka nem volt. Védeni akarta az informatikai rendszert, ezért bőven azelőtt megállt és jelezte a hibát, hogy abban igazán mélyre jutott volna.”
A TASZ fenti állítását a jogerős elsőfokú ítélet 3. oldal 7. bekezdése cáfolja. Eszerint:
„A vádlott által az LDAP szerveren jogosulatlanul létrehozott felhasználói profilok teljes körű hozzáférést biztosítottak a rendszerhez, ezáltal a vádlottnak lehetősége nyílt a sértett ügyfeleinek mobil és rögzített telepítésű telefon és internet szolgáltatásainak blokkolására, illetve a rendszer fellett teljes vezérlés átvételére.”
Szemben a TASZ azon állításával, mely szerint a törvényszék közleménye nem említette, hogy a szakértői vélemény alapján a közérdekű üzemet a vádlott tevékenysége nem érintette, ez a közlemény 8. bekezdés 2. mondatából egyértelműen kiderül. Eszerint:
„A beszerzett szakértői vélemény alapján, amely cáfolta, hogy a „feltört” szerver közérdekű üzem lenne, a vádtól eltérően, a bűncselekmény 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alapesetében, és nem a lényegesen súlyosabban minősülő minősített esetében mondta ki bűnösnek a büntetlen előéletű férfit…”
Végezetül, egy sajtóközlemény, annak terjedelmi korlátai miatt csak az ügy, illetőleg a bírósági döntés legfontosabb körülményeinek bemutatására szorítkozhat, aminek a fenti ügyben kiadott közlemény eleget tett.
A bírósági sajtóközlemény nem fogalmazott meg „állításokat”, sem „sugalmazásokat”, nem tartalmazott „célozgatásokat”, illetve „csúsztatásokat”, hanem tényszerűen és objektíven tájékoztatta a sajtószerveket és a közvéleményt egy jogerős bírósági döntés tartalmáról.
a Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
Kapcsolódó cikkek
- Kormányzati szervtől kapott kibervédelmi megbízást a QUADRON Bahreinben
- Mobilalkalmazással segíti az újságírókat a TASZ
- IT security üzletágat indít az OTT-ONE
- Kilenc uniós országban indul kampány az online reklámiparban alkalmazott törvényellenes módszerek ügyében
- A Dell Technologies Unified Workspace forradalmasítja a munkamódszereket
- Itt a megoldás az IT-biztonsági szakemberhiányra
- Mitől etikus egy hekker?
- Mozgásban, megállás nélkül: a „nonstop IT” öt alapköve
- Legalább 40 iskolába jut el a MONDO jogtudatosító program
- Az YK2-höz hasonló krízishelyzetet is okozhat a nyári-téli időszámítás eltörlése?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.