Prim Hírek

Összességében, az automatizált vezetést érintő technológiai lehetőségek fejlettségi szintje sokkal magasabban van, mint a járművezetők hajlandósága ezek használatára jelenleg. A helyzet azonban más a vezetést segítő rendszerek kapcsán. Itt következetesen magas nyitottságot láthatunk mind az öt országot érintően, különösen akkor, amikor a biztonsággal kapcsolatos rendszerekről van szó. Ezek a legfőbb megállapításai a legújabb Continental Mobilitási Tanulmánynak, amelyben az infas társadalomkutató intézet végzett felmérést a fent említett öt országban körülbelül ezer fős reprezentatív mintákkal az emberek mobilitási szokásairól.

„A vezetést segítő rendszerek iránti nagyfokú bizalom azt jelzi, hogy amint ezek egyre szélesebb körben elterjednek, az automatizált vezetésbe vetett bizalom automatikusan nőni fog. Tapasztalataink szerint az elfogadás mértéke növekszik, amint az emberek megismerik és megértik a szóban forgó funkciókat. A kiterjedt tesztelés ezért kulcsfontosságú. Ezt pedig valós forgalmi körülmények között kell véghez vinni, hogy jobban meg lehessen érteni az emberek és a rendszer közti interakciót. Mindez fontos megállapításokkal is szolgál, amelyeket aztán fel lehet használni a technológia továbbfejlesztése során” – mondja Frank Petznick, a Continental fejlett vezetést segítő rendszerek üzleti egységének vezetője.

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb sofőr meggyőződésből ül az autója volánja mögé. Bár az új technológiák fontosak számukra, az irányítás teljes feladása sok ember számára még mindig elképzelhetetlen. Különösen Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban, a válaszadók többsége nem szívesen adná át az irányítást a technológiának. A három országban megkérdezettek több mint fele úgy véli, hogy az automata vezetés hasznos, de egyben kissé ijesztő is. Ez az álláspont kimondottan jellemző az Egyesült Államokra, ahol a válaszadók 75 százalékát aggasztja ez a kérdés – itt lényegesen magasabb ez az arány a felmérés többi országához képest. Ugyanakkor ez a szám 2018 óta nem változott.

A Távol-Kelethez képest kifejezetten szembetűnő a különbség. Kínában és Japánban az emberek sokkal pozitívabban ítélik meg a technológiát: a kínai válaszadók 91 százaléka, míg a Japánban megkérdezettek 82 százaléka tartja az automata vezetést hasznos fejlesztésnek. Továbbá 79 (Kína) és 67 (Japán) százalék számít arra, hogy a technológia a következő 5-10 évben a mindennapi közúti forgalom állandó részévé fog válni.

Az egyes országok között nagy az egyetértés az automatizált vezetés elleni jelenlegi érvek tekintetében: minden országban a válaszadók körülbelül 80 százaléka mondja azt, hogy a jogszabályok eddig nem hoztak létre megfelelő keretrendszert a gyártók oldalán történő műszaki fejlesztéshez. Azzal is érvelnek, hogy a döntéshozóknak egy központi irányelvet kell létrehozniuk a mindennapi közúti közlekedést illetően.

A Continental lefekteti az automatizált vezetéshez szükséges alapokat

A Continental határozottan mozdítja előre a támogatott és automatizált vezetés területén végbemenő kutatást és fejlesztést azzal a céllal, hogy a jövő mobilitását, valamint új funkcióit és szolgáltatásait biztonságosabbá, környezetbarátabbá és vezetőközpontúbbá tegye. A technológiai vállalat már jelenleg is erős pozíciót foglal el a fejlett vezetést segítő és automata vezető rendszerek fejlesztésében. A 2018 és 2020 közti időszakban a Continental több mint 9 milliárd euró értékben kapott megrendeléseket. Továbbá, 2022-től az Autonóm Mobilitás, egy szervezeten belüli független üzleti terület fog majd felelni az automata és autonóm vezetés jövőbeli témáiért.

A hangsúly az alkatrészekre és a sofőr nélküli taxik rendszereire is kiterjed. Ezeket közterületeken tesztelik önkormányzati együttműködések részeként, például tavasz óta a bajorországi kertészeti kiállításon Lindauban, nyáron tokiói terepteszteken, ősszel pedig a hamburgi ITS Világkongresszus előtt kerül alkalmazásra a Continental Urban Mobility Experience (CUbE) tesztplatform. Frank Petznick: „Pontosan ezek a megközelítések teszik kézzelfoghatóbbá az emberek számára az automatizált vezetésben rejlő lehetőségeket, és ezáltal segítenek növelni a technológia iránti bizalmat.”

Egyértelmű nyitottság az új kényelmi és biztonsági funkciókra

A vizsgált öt ország lakossága általánosságban véve nyitott a technológia iránt. Sőt, a Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban élők többségének nincs problémája a részfeladatok – mint például a parkolás – asszisztenseknek való teljes átadásával, illetve azzal, hogy a közlekedés során a technológia támogatást nyújtson, például egy kanyarodást segítő rendszer által. Kínában (91 százalék) különösen nagyra értékelik a jobbra kanyarodást segítő rendszereket, amelyek hatékonyan képesek megvédeni a kerékpárosokat és a gyalogosokat a kanyarodó autóktól. Ugyanakkor a többi négy vizsgált országban is nagy az érdeklődés a fejlesztés iránt – az összes válaszadó több mint 70 százaléka szeretne kanyarodást segítő rendszert használni a közúti forgalomban. Japánban ezen a területen a döntő tényező az ár.

Ha összehasonlítjuk az öt országban felmért eredményeket, azt látjuk, hogy Kínában különösen vonzónak találják azt az elképzelést, hogy a parkolást teljesen átadják egy autonóm asszisztensnek (több mint 90 százalék). Bár a válaszadók 62-64 százaléka szeretné használni ezt a technológiát Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Japánban is, döntésük nagyobb mértékben függ a vezetést segítő rendszer árától. Kínában az ár csak a megkérdezettek 5 százalékánál számít, míg Japánban ez az állítás 21 százalékra igaz.

A Continental Mobilitási Tanulmány

2011 óta a Continental technológiai vállalat az infas piac- és társadalomkutató intézet támogatásával rendszeres időközönként elkészíti a Continental Mobilitási Tanulmányt különböző kulcsfontosságú témákkal a középpontban. A jelenlegi Mobilitási Tanulmány a felmérés hatodik kiadása, amely Németország, Franciaország, az Egyesült Államok, Kína és Japán lakosait kérdezi a mobilitás különböző aspektusairól. Az első, 2020 szeptemberében zajló szakasz a koronavírus-járvány mobilitási szokásokra mért hatásaira és az elektromos mobilitáshoz való hozzáállásra fókuszált.

2020 októberében a második szakasz a járművön belüli technológiai fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. Hogy képet kapjanak a témáról, mind az öt országban a népesség reprezentatív mintáját kérdezték meg. A második szakasz középpontjába az automatizált és autonóm vezetés fejlesztésére való nyitottság került. A válaszadókat arról kérdezték, hogy milyen az általános hozzáállásuk az autóipari mobilitáshoz, mennyire nyitottak a különböző vezetést támogató rendszerekre és technológiai funkciókra, valamint mennyire hajlandók megosztani mobilitási adatokat.