A nagyvállalatok beszállnának a hazai oktatásba
Az akkut hazai mérnökhiány középtávú megoldását a legalább egy éves duális, kooperatív vagy gyakornoki képzések fejlesztésében, illetve ezek kombinálásában látják a hazai cégek – derül ki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legutóbbi, hazánk 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalatának felsővezetői körében végzett, személyes megkérdezésen alapuló kutatásából.
A válaszadók szerint szabályozási oldalról előnyös lenne, ha a nagyobb mértékű gyakorlati tapasztalatszerzést egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony és kisebb adminisztráció segítené, továbbá az egyetemek és az ipari szereplők együttműködéseit a kormányzat további ösztönzőkkel támogatná. Hozzátették, hogy a mérnökképzés eredményeségét az is előre mozdítaná, ha egy adott régióban működő vállalatok regionális központokat hozhatnának létre, amelyekben közösen biztosítanák a szükséges infrastruktúrát, valamint az oktatókkal együtt dolgoznák ki a tananyagokat.
„A jelen kihívásai olyan mérnököket követelnek meg, akik gyakorlati tapasztalatokon keresztül képesek feladatokat, műszaki problémákat megoldani önállóan, a rendelkezésre álló infrastruktúra és kapcsolatrendszerük segítségével. Ebben kell támogatni őket, minden oldalról, hogy valóban hatékony, jól dolgozó fiatal mérnökök kerüljenek ki az iskolapadból.” – hangsúlyozta Berkó Bence a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője, aki hozzátette, hogy a felmérésbe bevont cégek vezetőinek több mint 90 százaléka nyomatékosította azt is, hogy a mérnök szakma presztízse, fejlődése szempontjából az elméleti és gyakorlati képzésekre azonos hangsúlyt kell helyezni az elkövetkező időben.
A pályakezdő mérnököknek mindkét területen hasonló kvalitásokkal kell rendelkeznie, amikor belépnek a munkaerőpiacra. Jelenleg még nem ez a tendencia. A magas szintű elméleti ismeretek mellé hiányos gyakorlati tudás párosul. A termelő vállalatok túlnyomó többsége most is azzal szembesül, hogy a friss diplomás műszaki szakembereik nem tudják átültetni a rájuk bízott feladatok elvégzése során az egyetemen tanultakat. Viszont nem csak ezek fejlesztendők a fiataloknál céges környezetben. A gördülékenyebb munkavégzés, a dolgozók közti kapcsolatok erősítése szükségessé teszi, hogy olyan készségekre is szert tegyenek , mint a rendszerben való gondolkodás, az összefüggések átlátása, az analitikai fogékonyság, az önálló munkavégzésre való hajlandóság, a kreativitás, a kommunikáció, a problémamegoldási képesség, a proaktivitás, valamint a használható nyelvtudás, amelyeknek a többség sokszor híján van új munkavállalóként.
Ráadásul a válaszadók harmada szerint azt sem szabad elfelejteni, hogy az oktatói állomány átlagéletkora egyre magasabb a felsőoktatásban, az ottani eszközparkok sok esetben elavultak, ráadásul a tananyag is inkább az oktatókhoz, semmint az ipari igényekhez igazított. Emiatt a megkérdezett cégek több mint fele úgy látja, hogy a piaci szereplőknek és az egyetemeknek muszáj lesz közvetlenebb kapcsolatot ápolnia egymással. Ennél fogva a vállalati vezetők az ipar igényeinek rendszeres nyomon követését, a vállalati szakemberek sokrétűbb bevonását javasolják az felsőoktatásba. Véleményük szerint ennek számos módja lehet: kezdve az előadásoktól a diplomamunkák készítésén, tananyagfejlesztésen át a szakkörök, műhelyek, versenyek, szakmai fórumok, közös projektek elindításáig. Már csak azért is lenne eredményre vezető az együttműködés, mert a vállalati szakemberek olyan, a beilleszkedéshez és a szervezeti léthez elengedhetetlen képességek fejlesztésében adhatnának segítséget a fiataloknak, mint az önismeret, az asszertivitás, a problémamegoldás, a kreativitás, a kommunikáció vagy a csapatmunka, amelyek mindegyike kiemelt fontosságú az egyéni karrierek megvalósítása során.
Kapcsolódó cikkek
- Szövetségre lépett a mérnökökkel a Miskolci Egyetem
- Berobban az informatikához értő mérnökök iránti kereslet
- A győri Széchenyi István Egyetem tovább erősítette országos pozícióját
- Integrált kutatói utánpótlás-képzés
- Így látják a pályakezdő mérnököket a hazai nagyvállalatok
- Az ELTE Informatikai Kar tovább erősítette pozícióját a felsőoktatásban
- 6-9 hónap alatt lesz piacképes mérnök a pályakezdőkből egy friss kutatás szerint
- Együttműködési megállapodást kötött a PMI Budapest, Magyar Tagozat és az Óbudai Egyetem
- Fiatal mérnökök segítik a diákok pályaválasztását
- A versenyképes fiatalok képzéséhez új tanítási módszerek kellenek
Oktatás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Pályaorientációs nap volt a Széchenyi-egyetemen
Pályaorientációs nap keretében érkeztek általános iskolások a győri Széchenyi István Egyetemre, ahol laborlátogatásokon, előadásokon, kreatív foglalkozásokon, sőt kínai nyelvórán is részt vehettek. A jelentős érdeklődés miatt az intézmény komplex szolgáltatáscsomagot állított össze, amelyre iskolai csoportok jelentkezhetnek, akár egy osztálykirándulás tartalmas programjaként.
Nemzetközi oktatásfejlesztési program indul az ELTE vezetésével
Az ELTE és még négy európai egyetem alkotta konzorcium 250 ezer eurós támogatást kapott az Erasmus+ felsőoktatási együttműködési partnerségek programban megvalósuló, oktatási és módszertani fejlesztéseket célzó, 2026 végéig tartó REDINEST projektre.