Prim Hírek

„A globális járvány ráébresztette a világot, hogy a modern digitális infrastruktúrák gazdasági és társadalmi szempontból is kritikus fontosságúak. Az 5G és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet” – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) az Ericsson R&D Innovation Days keretében tartott előadásában.

A svéd szakember elmondta, hogy az idei év az ötödik generációs mobilhálózat rohamos terjedéséről szól: az év végére 660 millió 5G előfizetés lesz, 2027-ben pedig a 8,9 milliárd mobilelőfizetésből már 4,4 milliárd lesz 5G-s. Az új technológia gyorsabban terjed, mint a korábbiak, és nem csupán további sávszélesség-növekedést hoz. Míg a 4G esetében az okostelefonok funkcionalitásában hozott innovációt, az 5G új alkalmazások előtt nyitja meg az utat.

Erik Ekudden

Kiterjesztett és virtuális valóság, majd az érzékek internete

Ezek közül Erik Ekudden háromt területet emelt ki: az ipart (okos gyártás hálózatba kötött robotok segítségével), a közlekedést (hálózatba kötött járművek és infrastruktúra), valamint a fizikai és valóságos világ közötti határ elmosása a különböző kiber-fizikai hibrid megoldások, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) terjedésével. Ezek első felhasználói esetei már terjednek a fogyasztói és a vállalati megoldások között is.

„A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz valamilyen digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy magáról a környezetről, a fizikai világ pedig jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás önálló vagy kollektív adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az így kapott adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére” – jósolt a szakember.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének (Internet of Senses vagy IoS) megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének. És bár a fejlesztések zöme ma még az 5G-re irányul, az alapozó kutatás már a 6G-ről is zajlik.

„A hálózatba kötött gépek számának exponenciális növekedésével a funkcionális fejlesztésekre és a kommunikációs kapacitás erősítésére is nagyobb igény mutatkozik majd. Ez pedig a mai és a közeljövőben használt infrastruktúrákhoz képest további fejlesztést igényelhet majd, megágyazva ezzel a 6G-érának” – fogalmazott Erik Ekudden.

6G: kommunikáció, tárhely és számítási kapacitás – mindez olcsóbban, mint eddig

A 6G-vel szemben támasztott követelmények így már a fejlesztés mostani, korai fázisában is feltételezik a minden eddiginél rugalmasabb, az aktuális felhasználói igényekhez intelligensen alkalmazkodó, gyakorlatilag korlátlan és stabil összeköttetést. Mivel az eszközök a hálózat szervesebb részét képezhetik majd a jövőben, ezért azok élettartama is növelhető, hiszen a hálózaton keresztüli programozásuk lehetővé teszi a meglévő funkciók továbbfejlesztését vagy új képességek elsajátítását. Ez a rendszer a szolgáltatók és az ügyfelek számára is alkalmas lesz a beruházási költségek csökkentésére.

„Lényeges eltérés lehet a jelenlegi rendszerekhez képest, hogy a 6G-s hálózatok a kommunikáción túl tárhelyfunkciót és fejlett számítási képességeket is magukba integrálnak majd, ezzel teljesen új üzleti modelleket, további bevételi forrást kínálva a szolgáltatók számára – jósolta Erik Ekudden. – „Mindez a jövő hálózati topológiáját is alapjaiban változtathatja meg; a mai mobilhálózatoknál jellemző rádiós és maghálózati réteg egyes funkciói összemosódhatnak, egyszerűbbé téve a hálózat felépítését.”

Mesterséges intelligencia – emberi felügyelettel

Mivel a 6G-s hálózatoknak akár ezer milliárdos nagyságrendű eszközt is kezelniük kell majd a jövőben, a rendszerek integritására és biztonságára még nagyobb hangsúly helyeződik. A hálózatok biztonságának szavatolásában meghatározó szerepet játszik majd a mesterséges intelligencia (MI), mely a szolgáltatás rendelkezésre állását is jelentős mértékben javíthatja automatizált folyamataival, biztonságosabb, robusztusabb közeget eredményezve.

„A 6G-s hálózatok az elképzelések szerint már teljesen automatizált hálózati menedzsmentet és konfigurációt nyújtanak, ugyanakkor mindezt továbbra is emberi felügyelet mellett teszik majd. Rendkívül fontos szempont, hogy az MI transzparens módon működjön ezekben a hálózatokban, így a ”hús-vér” operátorok mindig pontosan tudják majd, mi miért történik, illetve miért nem lehet bizonyos parancsokat végrehajtani” – szögezte le Erik Ekudden.

Az jövő hálózatának fejlesztése terén az Ericsson az egyik legjelentősebb szereplő, és budapesti kutató-fejlesztő központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. A magyar mérnökök szabadalmai világszerte meghatáro-zóak a mobil- és vezetékes szélessávú kommunikációs hálózatokban. Az Ericsson jelenleg az 5G hálózatok fejlesz-tésére és kiépítésére koncentrál, de már a 6G-vel kapcsolatban is zajlanak az alapozó kutatások.