Prim Hírek

Az MTE célja az, hogy intézményes keretet biztosítson az internetes tartalomszolgáltatás szabályozásáról zajló szakmai vitának; kidolgozza és a széles közvélemény elé tárja az internetes tartalomszolgáltatás szabályait; egységes normarendszer alakuljon ki az internetes tartalomszolgáltatásra; a tartalomfogyasztók előtt is ismert, világos és követhető szabályok érvényesüljenek a hazai tartalomkészítő és publikáló műhelyek tevékenységére; az egyesület képviselje a tartalomszolgáltatókat az állam különböző szerveivel folytatott egyeztetéseken; általában befolyást gyakoroljon az internetes kultúra fejlődésére.

Elfogadva a szakmai, működési és etikai kódexeket, eddig öt további tartalomszolgáltató (Népszabadság Online, Tv 2, Econet, Stop!, Terminál) jelezte csatlakozási szándékát.

A sajtótájékoztatón további információk is nyilvánosságra kerültek: az MTE elsősorban a hasonló célú szervezetekkel kívánja felvenni a kapcsolatot, ám megkeresik az IKB-t, MeH-et, a parlament informatikai bizottságát is; az egyesületen belül ún. hitelesítőbizottság alakul, amely az illető tartalomszolgáltató kódexnek való megfelelését vizsgálja; az internetfelhasználók panaszainak a kivizsgálására jön létre az ún. etikai bizottság; a kódex tartalmát ez év végén felülvizsgálják; az egyesület célja szerint nem csak a tagoknak áll rendelkezésre. További infó a rövidesen létrejövő www.mte.hu honlapon is beszerezhető.

Tartalomszolgáltatási Kódex

1. Preambulum

A magyarországi vezető internetes tartalomszolgáltatók (továbbiakban: Tartalomszolgáltatók) annak érdekében, hogy

- az internetes tartalomszolgáltatás szabályai, eljárásai, szokásai meghatározásra kerüljenek, és a szolgáltatók, a felhasználók és a szélesebb közvélemény előtt ismertek legyenek;

- az internetes tartalomszolgáltatás a szakmai szervezetek, a piaci résztvevők által szabályozott keretek között történjen;

- az internetes tartalomszolgáltatás illeszkedjen más, a tartalomszolgáltatáshoz kapcsolódó területek (a reklámozás, a sajtó, valamint az információszolgáltatás más részterületei) jogszabályi hátteréhez és kialakult önszabályozási rendszeréhez;

- a tartalomszolgáltatás jelen szabályrendszerét elfogadók és alkalmazók számára egyazon szabályok érvényesüljenek;

- a tartalomszolgáltatás fogyasztói, illetve valamennyi azzal kapcsolatba kerülő vagy arról véleményt alkotó számára e szabályok ismertek és számon kérhetőek legyenek;

- a tartalomszolgáltatás elfogadott szabályainak megsértése az önszabályozás keretei között szankcionálásra kerüljön;

- a Tartalomszolgáltatók választott szakmai szervezete képviselje a Tartalomszolgáltatókat más szakmai szervezetekkel, az állam különböző szerveivel és intezményeivel folytatott egyeztetésekben;

- a változó piaci körülményekre, a módosuló jogszabályi háttérre, a magyarországi környezetet befolyásoló nemzetközi folyamatokra, az állami szerepvállalás kialakítására a Tartalomszolgáltatók érvényes, egyeztett és szakmailag megalapozott befolyást gyakorolhassanak,

megalakítják a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, mely kidolgozta, megvitatta és elfogadta az Egyesület Alapszabályát, a Tartalomszolgáltás Kódexét, a Tartalomszolgáltatás Etikai Kódexét, valamint különböző ajánlásokat fogalmaz meg tagjai, és az azt elfogadó szervezetek számára a tartalomszolgáltatás részszabályairól, és azoknak az interneten való megjelenítéséről.

2. A Kódex hatálya

Jelen Kódex rendelkezéseit kell alkalmazni a Tartalomszolgáltatók Egyesülete valamennyi, a tagokkal kapcsolatosan, illetőleg a tartalomszolgáltatás kapcsán felmerülő eseti vagy elvi döntést igénylő eljárások során.

3. Fogalommeghatározások és alapvető szabályok:

Mind a Kódex egyes rendelkezéseinek, mind a konkrét fogalmak meghatározása során az értelmezés alapelveiként a jogszerűség, a szólásszabadság és a transzparencia alkalmazandó.

3.1. Internetes tartalomszolgáltatónak tekintünk minden olyan jogi vagy természetes személyt, illetve ezek bármilyen csoportját, amely/aki az internetfelhasználók összessége vagy egy csoportja által elérhető módon, bármilyen (textuális, numerikus, képi, hangos, multimediális) információt tesz közzé időben korlátozott vagy korlátlan módon úgy, hogy a tartalomhoz hozzáférők által e jogi vagy természetes személy egyértelműen, a tartalomhoz való hozzáférés során azonosítható. Az internetes tartalomszolgáltatás fogalmába beleértjük a különböző hálózatokon elérhető WWW, mobil-, szélessávú, e-mailes információkat, mely technológiák ugyanakkor nem kizárólagosan alkotják a fogalom tartalmát.

A transzparencia elve megköveteli, hogy adott tartalom szolgáltatója a felhasználók számára a lehető legkönnyebben azonosíthó legyen: a WWW-n az URL-nek, más technológiák esetében a hasonló azonosítóknak egyértelműen utalni kell arra, hogy a felhasználó milyen szolgáltatást vesz igénybe. (Lásd még a 3. pontot.)

Az interneten megjelenő különböző tartalmak tekintetében a Tartalomszolgáltatók kétféle felelősségét különböztetjük meg:

- a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátlan minden szerkesztett és fizetett tartalom esetében; - a Tartalomszolgáltató felelőssége korlátozott a felhasználói tartalom ("user generated content") esetében.

Nem tekintjük Tartalomszolgáltatónak azt a szolgáltatót, aki pusztán technológiai lehetőséget biztosít egy vagy több, egyszerűen azonosítható jogi vagy természetes személynek információk közzétételére.

Szerkesztett tartalomnak tekintünk minden információt, amely a Tartalomszolgáltató munkatársainak, megbízottjainak közvetlen részvételével kerül közlésre. A szerkesztett tartalmakra korlátozás nélkül alkalmazhatóak a sajtóra, nyilvános közlésre vonatkozó jogszabályok, így elsősorban az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, illetőleg az 1986. évi II. törvény a sajtóról vonatkozó rendelkezései. (Lásd még az 5. pontot és az 1. sz. mellékletet.)

Fizetett tartalomnak tekintjük azokat a reklámcélú közléseket, melyek a Tartalomszolgáltató munkatársai, megbízottjai által kontrollált felületeken kerülnek közlésre.

Felhasználói tartalomnak tekintjük mindazokat az információkat, amelyek a Tartalomszolgáltató által biztosított technológia segítségével, a Tartalomszolgáltató felületein, a felhasználók bármelyike vagy egy csoportja által elkészítve kerülnek megjelenítésre - tekintet nélkül arra, hogy e tartalmak utólagos korrekciójának (moderálásának) jogát a Tartalomszolgáltató fenntartja-e.

Jelen rendelkezés alapján a Tartalomszolgáltató

- korlátlan felelősséget visel a közölt hírekért, korlátozottat a felhasználói fórumokban vagy a szabad tárhely-szolgáltatásban megjelenő információkért, - a szerződés alapján hosting-szolgáltatást nyújtó ISP azonban nem felel a szerződő fél által közölt tartalmakért, amennyiben nincsen pozitív tudomása azok jogsértő mivoltáról.

A felhasználói tartalom ugyanakkor a társadalmi nyilvánosság sajátos formája, amelyre a sajtóra vonatkozó jogszabályok csak korlátozottan alkalmazhatóak. A felhasználói tartalmak a szólásszabadság fontos instrumentumai, a hozzájuk való viszony elsősorban nem cenzurális, hanem a transzparencia elvén alapul. A felhasználói tartalmak befogadói számára világossá kell tenni, hogy

- ezek nem a Tartalomszolgáltató információi, véleményei stb., azokat a Tartalomszolgáltató nem ellenőrizte, - a gyakran névtelenséget biztosító szolgáltatás-formák megnehezítik vagy lehetetlenné teszik az információforrás azonosítását.

A Tartalomszolgáltató joga és kötelessége, hogy az általa felhasználói tartalmak elhelyezésére biztosított felületekhez az ott való megnyilvánulás szabályait, normarendszerét leíró dokumentumokat csatoljon, és azokban foglaltakat a korlátozott felelősségviselés elvének megfelelően érvényesítse. A 3. számú melléklet ajánlást tartalmaz, illetőleg mintául szolgálhat ilyen típusú szabályok kidolgozásához.

A Tartalomszolgáltatók kiemelt feladata, hogy az általuk biztosított felületeken megjelenő egyértelműen jogsértő tartalmakat - amint azokról pozitív tudomást szereznek - eltávolítsák. A Tartalomszolgáltatók ugyanakkor arra törekednek, hogy a kifogásolt felhasználói tartalmakkal kapcsolatban az elsődleges kezelési forma az ellentétes vélemények, információk azonos felületen való megjelenítése legyen.

4. A hatályos jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazási kötelezettsége, értelmezési elvei; együttműködés az egyes jogszabályok végrehajtását végző szervekkel, hatóságokkal, intézményekkel

4.1. A hatályos jogszabályi környezet alkalmazása, kötelezettségvállalás ezen rendelkezések betartására

4.1.1. A szerzői jogok köre A Tartalomszolgáltatók joga és kötelessége, hogy mind a szerkesztett, mind a felhasználói tartalmak esetében a szerzői jogokhoz kötődő jogszabályi előírásokat érvényesítsék.

Az internetes információközlés sok tekintetben megszüntette azokat az időhöz és térhez kötött természetes korlátokat, amelyek megnehezítették a szerzői jogok megsértését. A Tartalomszolgáltatók alapelvnek tekintik, hogy bár az egyes információkhoz nem kötődnek szerzői jogok, az információkat közlő szöveges/képi/hangos/multimediális tartalmakat - amennyiben azok azok a hatályos jogszabályok értelmében szerzői műnek minősülnek, azaz egyéni, eredeti jellegűek - a szerzői jog védi.

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy minden esetben konkrétan megjelölik a más forrásból átvett információ forrását (lásd még 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról a szabad felhasználásokra vonatkozó rendelkezéseit (34.-41.§)). Nem szöveges tartalmak engedély nélküli reprodukálása tilos.

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy tartózkodnak olyan szolgáltatások működtetésétől, melyek egészükben vagy döntően más forrásból átvett információk - a forrás külön engedélye nélküli - közlésére alapulnak - még akkor is, ha ezt a gyakorlatot jogszabály nem tiltja. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy nem működtetnek olyan "szemléző" szolgáltatásokat, amelyek egészükben vagy döntően más online vagy offline Tartalomszolgáltatók híreinek, információinak engedély nélküli feldolgozására és/vagy a külső site-ok tartalomszerkezetében elhelyezett egyes anyagokhoz rendszeresen frissített hozzáférés biztosítására alapulnak.

Nem tiltott ugyanakkor olyan szolgáltatás működtetése, amely részben vagy egészben más tartalomszolgáltatások főoldalaihoz vagy jól elkülöníthető tartalmi egységeihez (például: Hírek rovat) való kapcsolódások gyűjteménye. Nem tiltott továbbá a más Tartalomszolgáltatók egyes anyagaihoz való eseti, témafüggő kapcsolódások elhelyezése bármely tartalomszolgáltatásban. A Tartalomszolgáltatók a fenti elveket mind a hazai, mind a nemzetközi Tartalomszolgáltatók ra, médiumokra nézve alkalmazzák.

4.1.2 Adatvédelem és információs önrendelkezési jog A Tartalomszolgáltatók a 2. számú mellékletben rögzített elveknek és szabályoknak megfelelően járnak el a felhasználói, illetve egyéb adatok, információk kezelése során.

4.2. A hatóságok, állami szervek, illetve intézmények megkeresései során követendő eljárás

Amennyiben valamely államigazgatási, bírósági, vagy egyéb hatósági eljárás során, az eljáró szerv akár a Tartalomszolgáltatók Egyesületéhez, akár valamely, egyesületi taghoz, olyan jellegű megkereséssel fordul, amelyben az Egyesület vagy a tag birtokában, kezelésében lévő adatok, információk átadását, avagy az eljárásban való közreműködését kéri, a Tartalomszolgáltatók a következők szerint kötelesek eljárni:

4.2.1. A Tartalomszolgáltatók általános érvényű kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden olyan jogszerű megkeresést, amelyet az eljáró szerv, személy hitelt érdemlően igazolt módon teljesít a saját eljárása során, a lehető legteljesebb együttműködés keretei között teljesítenek.

4.2.2. A Tartalomszolgáltatóknak, illetve alkalmazottaiknak, meghatalmazottaiknak jogában áll, hogy az eljáró személy, szerv eljárási jogosultságát, illetőleg a megkeresés szükségszerűségét igazoltassák az eljáróval.

4.2.3. A Tartalomszolgáltatók ugyanakkor nem kötelezhetőek olyan adatok, információk átadására, amelyek jogszerűen nem is lehetnek a birtokukban, mivel ilyen adatokat - amennyiben mégis a kezelésükbe kerülnek - kötelesek haladéktalanul eltávolítani (lásd az adatvédelmi biztos konkrét ügyben született állásfoglalásának rendelkezéseit). Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról értemében adatkezelő (1. § 7. pont) nem lehet a Tartalomszolgáltató, hiszen az adatkezelésre e szervezeteknek a törvény nem ad jogalapot, az adatalany hozzájárulásán nem alapulhat az adatkezelés, amennyiben azt az adatalany nem szándékosan közölte. A szerveren rögzített IP-cím, illetve egyéb adat vonatkozásában az adatkezelő nem a szerveren tartalmat közzétevő (content provider, Tartalomszolgáltató), hanem a szervert üzemeltető (service provider, internetszolgáltató). Míg a Tartalomszolgáltató az adatalany hozzájárulása híján nem kezelheti annak adatait, addig az Internet- szolgáltató a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben igen. Ez utóbbi adatkezelés törvényi alapját a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. tv. teremti meg, ám e törvény adatkezelésről és adatvédelemről szóló rendelkezései ugyancsak nem alkalmazhatók megfelelően az Interneten nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekre. Mindezek alapján a Tartalomszolgáltató nem adhatja ki a megkereső hatóság, szerv részére az előzetes regisztráció nélküli részvételt biztosító szolgáltatása, pl. fórumai igénybevevőinek nevét és lakcímét, s más, a hozzászólóval összefüggésbe hozható adatot sem, mivel ezen adatok jogszeruen nem lehetnek a birtokában.

4.2.4. A Tartalomszolgáltatók egymás iránti, illetve más /hozzáférés/szolgáltatók általi megkeresései során kötelezik magukat, hogy együttműködnek a kötelezettségeik teljesítése érdekében.

5. A tartalmak integritása

A Tartalomszolgáltatók felhasználóik számára minden esetben a lehető legvilágosabban érthetővé teszik, hogy az igénybe vett szolgáltatást mely jogi vagy természetes személy működteti, illetve adott tartalom a szerkesztett, fizetett vagy felhasználói kategóriába tartozik-e. Adott tartalomszolgáltatáson kívül eső tartalmakra mutató kapcsolatokat ugyancsak elkülöníthető módon jelzik.

A Tartalomszolgáltatók tartózkodnak minden olyan technikai, technológiai megoldástól, amely a felhasználót a fenti tekintetben megtévesztheti vagy megzavarhatja. A WWW-tartalmak tekintetében ez a követelmény különösen érvényesítendő a felhasználói oldalon feltűnő URL tekintetében. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy kerülik azokat a technológiai megoldásokat, amelyek kéretlen tartalmakat juttatnak el a felhasználókhoz, így például - de nem kizárólag - automatikusan megnyíló böngészőablakok alkalmazásával. Ez a tilalom nem terjed ki az egy site két oldala között időben behatárolt átmenetet biztosító oldalakra ("interstitial") és a szolgáltatások egy-egy oldalához kapcsolt, egy-egy darab felnyíló ablakra ("pop-up window"), amennyiben az korlátozott kiterjedésű (a felhasználó által kért oldalt nem takarja ki), és egyszerűen bezárható.

A Tartalomszolgáltatók szigorúan kerülnek minden olyan megoldást, amely a felhasználó számára más szolgáltató által működtetett tartalmat saját tartalomként tüntet fel. Ez a tilalom kiterjed például egy külső tartalom saját frame-ben való megjelenítésére, más szolgáltatók által megjelenített képek saját oldalakon való megjelenítésére, külső szolgáltató által működtetett adatbázis vagy adatbázis-jellegű szolgáltatásban való keresés vagy böngészés eredményeinek saját felületen való megjelenítésére, és minden hasonló megoldásra. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy amennyiben külső szolgáltató által működtetett adatbázishoz vagy adatbázis-jellegű tartalomhoz felületi hozzáférést (például keresőablakot) kívánnak biztosítani saját szolgáltatásukban, erről adott szolgáltatás üzemeltetőjét írásban előzetesen tájékoztatják. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy ha adatbázis üzemeltetője egy adott megoldás ellen indokolt kifogással él, az adott hozzáférést megszüntetik. Indokoltnak tekintjük azt a kifogást, amely bizonyítja, hogy adott hozzáférés az üzemeltető érdekeit, szolgáltatásának integritását súlyosan sérti.

6. Archiválás

Mivel az internetes tartalomszolgáltatás a hagyományos nyomtatott és elektronikus sajtótól egyaránt különbözik, a visszakereshetőség és számonkérhetőség feltételei speciálisan szabályozandóak.

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy minden általuk közölt szerkesztett tartalmat, és egyes felhasználói tartalmakat a közléstől számított 30 napig archiválnak, és indokolt esetben hozzáférhetővé tesznek. Az archiválási kötelezettség kiterjed azokra a szerkesztett tartalmakra is, amelyek önálló azonosíthatósággal (például külön URL- lel) nem rendelkeznek, illetve egy adott formában csak rövid ideig hozzáférhetőek. A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy az internetes közlés lehetőségeit nem használják ki arra, hogy esetleges hibáik, tévedéseik számonkérhetőségét megakadályozzák. A Tartalomszolgáltatók ugyanakkor fenntartják a jogot, hogy az egyes anyagokban hibásan megjelent információkat, a felhasználókat félrevezető megfogalmazásokat külön jelzés nélkül javítsák, szolgáltatásukban a legjobb tudomásuknak megfelelő információkat tegyék hozzáférhetővé. Követelmény ugyanakkor, hogy ha egy súlyosan félrevezető, természetes vagy jogi személyre nézve hátrányos megfogalmazás huzamosabb ideig elérhető volt a felhasználók számára, a javított változat jelezze a módosítás tényét.

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy a sajtóhelyreigazítás általános szabályait (akár önkéntes, akár bíróság által előírt helyreigazításról van szó) az internetes tartalomszolgáltatás sajátos feltételrendszerére alkalmazzák, és mindent elkövetnek, hogy a helyreigazítás az eredeti közlésnek megfelelő módon és ideig megjelenítve érje el a felhasználókat.

7. A korhatárhoz kötött tartalom kérdése; szükséges figyelmeztetések

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy amennyiben szolgáltatásuk egésze vagy egy része kis-, illetve fiatalkorúak számára káros hatású lehet, a belépést korhatárhoz kötik. Az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés előtt fel kell hívni a figyelmet a tartalom jellegére, és a felhasználónak aktívan meg kell erősítenie, hogy átlépte a megadott korhatárt; az erre szolgáló felület nem tartalmazhat sem képi, sem szöveges, sem egyéb részleteket magából a tartalomból.

A Tartalomszolgáltatók vállalják, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kis- és fiatalkorúak számára nem megfelelő, illetve a felhasználók egy része számára súlyosan sértő vagy sokkoló tartalmak kéretlenül ne kerüljenek a felhasználók elé. Mind a szerkesztett, mind a felhasználói tartalom esetében követendő alapelv, hogy az ilyen tartalmakhoz való hozzáférés előtt a felhasználót figyelmeztetni kell.

A Tartalomszolgáltatók vállalják továbbá, hogy szolgáltatásuk során könnyen elérhetővé és hozzáférhetővé teszik olyan szolgáltatások elérhetőségét, illetve igénybevételük módjára vonatkozó információkat, amelyek révén a kiskorúak felügyeletét ellátó személy a kiskorú számára hozzáférhető oldalakat előzetesen megszűrheti (ún. filterek). Ilyen filterek lehetnek - többek között - az alábbiak:

- AOL, Parental Control, Bair Filtering System, CSM Proxy Server, Cyber Sentinel, Eyeguard, Genesis, Ifilter, Internet Sheriff, I-Gear, Kahootz ,Kidz.Net, Net Nanny, Surfwatch, Too C.O.O.L., Websense

8. Vegyes rendelkezések

Jelen Kódex rendelkezéseinek rendszeres felülvizsgálata és értékelésének mechanizmusa az Egyesület Elnökségének hatáskörébe tartozik, az Elnökség által kijelölt szakértők esetleges bevonásával.

A felülvizsgálat és értékelés évente kell megtörténjen.

Az első felülvizsgálat időpontja: 2001. december 31.