A következő magyar űrhajós is téma volt az Űrkutatás Napján
Immár hagyományosan a Nemzetközi Világűrhéthez kapcsolódóan, október első felében tartotta meg a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az Űrkutatás Napját. Az egynapos rendezvény az egyik legrangosabb hagyományos hazai űrkutatási szakmai fórum és ismeretterjesztő esemény, melynek fő támogatója idén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) volt.
Az Űrkutatás Napja találkozási lehetőséget nyújt azoknak a szakembereknek – felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, űripari vállalkozások, tudományos testületek, ismeretterjesztő szervezetek, szakfolyóiratok munkatársainak –, akik a hazai űrkutatásban vagy annak népszerűsítésén dolgoznak. Az NMHH Ostrom utcai székházában megtartott rendezvényen bemutatták az elmúlt év űrkutatással, űrtevékenységgel kapcsolatos fontosabb eseményeit.
A rendezvényt Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos nyitotta meg. Beszédében összefoglalta az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit, valamint beszélt a magyar űrkutatás és űripar jövőjéről is.
Szó volt az újonnan induló felsőoktatási képzésekről, az Artemis-programról – ez egy amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2024-ig –, valamint a következő magyar űrhajós kiválasztásának jelenleg is tartó folyamatáról.
Kovács Kálmán, a MANT elnöke röviden beszámolt az egyesület elmúlt egy éves tevékenységéről. „A sikeresen lezárt projektek mellett, mint amilyen a Magyarország és a világűr című album kiadása, vagy a második Irány az űr! verseny volt, az idén annak is örülhettünk, hogy végre újból személyes jelenléttel tarthattuk meg az Űrtábort” – tette hozzá a MANT elnöke.
A program két részből állt, ezek az „Égen-Földön”, valamint az „Új lehetőségek” címet kapták. Előbbiben, elsőként Frey Sándor, az Űrvilág hírportál főszerkesztője, a MANT alelnöke, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa mutatta be az elmúlt egy év űrtevékenységét a világban. Őt Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese követte, aki A végtelen is véges – Korlátok és lehetőségek az űrtávközlésben címmel az űrtevékenység egyik legfontosabb, kommunikációs oldalát mutatta be. Olyan fogalmakról is szót ejtett, mint az űrspektrum-gazdálkodás, melynek jelenét és jövőjét is felvázolta.
A régóta várt, újra embert a Holdra céllal működő Artemis-program indulásáról és az abban végzett munkájukról Hirn Attila, az Energiatudományi Kutatóközpont Sugárvédelmi Laboratóriumának vezetője számolt be. Az ő munkacsoportjuk készítette az – Artemis-program legelső küldetése keretében Hold körüli útra induló – Orion űrhajóban utazó két fantomban elhelyezett dózismérőket, amelyekkel az emberi szerveket érő sugárterhelést mérik majd.
Az „Új lehetőségek” rész a következő magyar űrhajósra lett kihegyezve. Hogy ki lesz Farkas Bertalan utódja, az még kérdéses, de a kiválasztás már a harmadik körnél jár. A hihetetlenül izgalmas és feszített folyamatról, az űrhajósjelöltekkel szemben támasztott egészségügyi, mentális és pszichés elvárásokról beszélt a kiválasztó bizottság egyik tagja, Űrhajós kerestetik címmel. Dr. Remes Péter, a Farkas Bertalan egészségügyi felkészítését végző orvoscsapat vezetője röviden ismertette az első magyar űrhajós idején alkalmazott módszereket. Ám, nemcsak űrhajósok, de a pályaválasztás előtt álló fiatalok is új lehetőségek közül válogathatnak, hiszen új űrképzések indultak az ország 17 egyetemén, négy tudományterületen. Ezeket mutatta be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, egyben a MANT alelnöke, Bacsárdi László. Arra pedig, hogy miért kell hazánkban a világűrjoggal és -politikával foglalkozni, hogy fontos-e ez, érint-e ez bennünket itt és most, arra Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense adott részletes választ.
Az Űrkutatás Napján hirdették ki a már három évtizede minden évben megszervezett MANT Diákpályázat és a MANT Rajzpályázat idei témáját is. A pályázatra több kategóriában és korcsoportban lehet jelentkezni, a pályamunkákat 2023 februárjáig kell elküldeni a Magyar Asztronautikai Társasághoz.
Kapcsolódó cikkek
- Fenntartható lesz-e a metaverzum?
- Körzeti rádió szerződéses kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta a Médiatanács
- Holdkőzetből felépíthető űrbázis terveit mutatták be magyar építészek
- Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások
- A végtelen tanterem: online tanulás mindenkinek
- Médiatanács: sikeres volt a Tilos Kulturális Alapítvány pályázata
- A Médiatanács pályázati nyilvántartásba vette a Tilos Kulturális Alapítványt
- Már ötvenezren váltottak korszerű mobiltelefonra az NMHH készülékcsere programjában
- Mindig van segítség! – szeptember 10-e az öngyilkosság-megelőzés világnapja
- Médiatanács: 12 éven aluliaknak nem ajánlott a Jurassic World
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Engedd szabadjára a kreativitásod és találd meg az egyensúlyt a TCL emberközpontú technológiájával
Idén ősszel a TCL tovább dolgozik azon, hogy a művészet, a technológia és a kiegyensúlyozottabb életmód ötvözésével inspirálja a nagyszerűséget. Ez az év remek alkalom arra, hogy megismerjük, miképpen alakítja át a technológia a mindennapos olvasást és írást. A TCL NXTPAPER kijelzőtechnológia papírszerű és tükröződésmentes, melyet úgy terveztek, hogy enyhítse a szemfáradtságot és segítse az egészség fenntartását. Akár kültéren olvasol a napon, akár órákig dolgozol a négy fal között, a NXTPAPER kijelző minimalizálja a kékfény kibocsájtását, ezáltal természetes és kényelmes élményt biztosít bárhol és bármikor.
Bemutatták a jövő Yettel üzleteit
Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei. Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.
Már több mint 600 iskola használja az egyik leginnovatívabb magyar matekoktatási platformot
A 2024/2025-ös tanévtől a mateking teljesen ingyenessé tette a tanórai használatot az általános és középiskolákban dolgozó matematikatanárok számára. Eddig a hazai iskolák közel hetede csatlakozott, és csaknem 6000 tanár kapott már hozzáférést az oktató platformhoz, amely a hagyományos tantermi tanítást kiegészítve nyújt izgalmas, innovatív oktatási megoldásokat.
Az ABB az elektrifikációra és automatizálásra összpontosít a márka újrapozicionálásával
Az ABB bemutatja új márkapozicionálását: “We help industries outrun – leaner and cleaner” („Segítünk az iparágaknak, hogy túlszárnyalják korábbi eredményeiket – gazdaságosabban és tisztábban működve”), ezzel megerősítve a vállalat fejlődésének következő fázisát, mint az elektrifikáció és automatizálás vezetője a sikeres átalakulási időszak után. Az új szlogen azt fejezi ki, amiről az ABB ismert szeretne lenni ügyfelei körében.
Az AI segítségével teszi hatékonyabbá az energetikai rendszerek felügyeletét a Ganz
Új, mesterséges intelligencia alapú szakértői megoldást fejlesztett ki a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. A Ganz Intelligent Solutions Expert System a villamosenergia-ipari eszközök, különösen teljesítmény transzformátorok, motorok és generátorok állapotfelméréséhez, diagnosztikájához és karbantartás ütemezéséhez nyújt digitális megoldást.