A deepfake-jelenség társadalmi kockázatára hívja fel a figyelmet az NMHH
Ma széles körben elterjedt vélemény, hogy bár társadalmunkról és a világról szerzett tudásunk nagy részét a valóság média által közvetített reprezentációira alapozzuk, továbbra is tisztában vagyunk vele, hogy a média konstruált, manipulált, sőt gyakorta hamis képet állít elénk.
A deepfake olyan, a hitelességét tekintve rendkívül meggyőző videó, amelyben általában emberek arcát felhasználva hamis képmásokat mutatnak be, melyeket mesterséges intelligencia felhasználásával állítottak elő. A fényképek retusálása, azaz technikai értelemben vett meghamisítása nem újkeletű gyakorlat, azonban a mesterséges intelligencia nemcsak a képek megváltoztatását, hanem azok létrehozását is lehetővé teszi. A deepfake-jelenség 2017-ben indult hódító útjára a Reddit fórumon, ahol az egyik felhasználó egy pornószínésznő arcát egy híres színésznőével helyettesítette. A videót követően számos hasonló hamisítvány látott napvilágot, és 2018 végére már szinte általánossá vált.
Ma már bárki tud jobb vagy rosszabb minőségben, különösebb utánajárás és technikai ismeret nélkül is deepfake tartalmakat készíteni. Az internetfelhasználók főként pornográfia hamisítására és mémek készítésére használták. A kifejezetten félrevezető céllal megalkotott, úgynevezett megtévesztő deepfake víziója is hamar megszületett. Az effajta tartalom hosszú ideig csak fikcióként élt a köztudatban. Az elméleti lehetőség azóta valósággá vált. Erről árulkodik az a 2022 júniusában történt magyarországi eset is, amely Budapest főpolgármesterhez, Karácsony Gergelyhez, valamint Kijev polgármesterhez, Vitalij Klicskóhoz kapcsolódott, pontosabban egy ál-Klicskóhoz, ugyanis – mint később kiderült – a budapesti főpolgármester a videóbeszélgetés során nem a hivatalban lévő ukrán városvezetővel folytatott beszélgetést. Karácsony és a hivatal dolgozói sokáig nem észlelték, hogy hamisítvánnyal van dolguk, mivel a deepfake Klicsko a háborút és a menekültválságot érintően releváns kérdéseket tett fel. Utólag kiderült, hogy az ál-Klicsko korábban Madrid, Berlin és Bécs polgármestereivel is kezdeményezett videóhívásokat. Nagy port kavart az a 2019-es eset is, amikor egy brit energiavállalat vezérigazgatójának hangját deepfake technológia segítségével reprodukálták, és a cég ügyvezető igazgatóját 200 ezer euró átutalására kérték fel egy állítólagos magyar beszállító javára. Mire az átverést felfedezték, a pénz, ami magyarországi, valamint mexikói számlákon mozgott, már szétszóródott a világban.
A deepfake és a törvényi szabályozás
A tapasztalatok szerint a hamisítványt legkönnyebben az apró részleteken keresztül tudjuk leleplezni. Léteznek ugyanis a deepfake-re jellemző tipikus hibák, melyek általános ismertetőjegyei az ilyen jellegű hamisítványoknak. Ha odafigyelünk ezekre, egy idő után már könnyebben felfedezhetjük, hogy nem egy valódi személyt látunk a felvételeken. Az első és legfontosabb, hogy jól szemügyre vegyük a képen vagy videófelvételen látható arcot, a pórusokat, a homlokot, kiváltképpen a haj és a nyak vonalát, hiszen számos esetben a hamisítvány már az illesztési pontokat követve leleplezhető. Bár a jelenlegi algoritmusok nagyon precízek, árulkodó nyom lehet, ha rendellenességet tapasztalunk a száj és a szemöldök mozgását figyelve.
A törvényi rendelkezések a deepfake létrejöttét elősegítő technológiát nem, de a felhasználásának módját már szabályozzák.
A deepfake algoritmussal létrehozott tartalmak viszonylag új jelenségnek számítanak, de a szakértők már felhívták a figyelmet arra, hogy milyen kockázatokat is jelenthetnek az egyénekre, szervezetekre vagy akár országok kormányaira nézve. Elsőre megdöbbentőnek hathat, de senki sincs biztonságban a deepfake-tartalmaktól. Egyes országokban már léteznek kifejezetten az ilyen tartalmakkal való visszaélések ellen létrehozott büntető szankciók, ugyanakkor a legtöbb helyen, ahogy hazánkban is, a jogi háttér még nem biztosított.
A deepfake-technológia által generált kép- és hanganyag jogszerű használata nagyszerű üzleti lehetőségeket kínál, valamint számos új kaput nyit ki a marketing, a televízió és a mozi számára szerte a világon. A technológia önmagában ártalmatlan és a konstruktív felhasználása nemcsak a különböző cégek és vállalatok érdekeit szolgálja, hanem jelentős társadalmi együtthatója révén, nagy hatással lehet az emberek életére.
Kapcsolódó cikkek
- Körzeti és helyi vételkörzetű médiaszolgáltatások vállalásait vizsgálta a Médiatanács
- Aggályos internetes reklámokra hívja fel a figyelmet az NMHH
- A felhasználók online térben való védelmére hívta fel a figyelmet az NMHH elnöke
- 28 milliárd percet beszéltek a magyarok 2021-ben
- A tehetségkutatók sztárkultuszát vizsgálta az NMHH
- Elon Musk rakétája viszi majd a világűrbe a magyar kisműholdat
- Erre figyeljünk a karácsonyi ajándék- és csomagrendelés, valamint küldeményfeladásnál
- Közszolgálati- és hírműsorok hiánya miatt bírságolt a Médiatanács
- 97 éves a magyar rádió-műsorszórás
- Médiatanács: nem maradhat egy kézben a két budapesti rádió
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.