Az európai mobilhasználatot vizsgálta az NMHH
A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon 247 perc, ami a jövőben tovább fog emelkedni – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából. Sok vagy kevés ez a beszélgetés európai összehasonlításban? A legbeszédesebbek a svédek, ott közel 6 órát telefonálnak havonta, a legkevesebbet pedig a hollandok mobiltelefonálnak, ők havi 135 percet fordítanak erre. Az európai átlag egyébként 227 perc.
Magyarországon hosszabb ideje stabil a telefonálásra (is) használt SIM-kártyák száma: míg 2015-ben összesen 10,3 millió kártyát használtak, addig 2022-ben 10,4 milliót. Az NMHH adatai szerint a 2015-ben mért összesen 20 milliárd percnyi indított hívásforgalom 2021-re meghaladta a 28 milliárd percet is, azaz évente átlagosan 5 százalékkal nőtt a beszélgetések összideje.
Beszédesek vagy inkább szűkszavúak a magyar előfizetők? Ha kitekintünk más európai országokra, találunk-e példát a beszélgetések természetes növekedési korlátjára, olyan mennyiségre, ahonnan már nincs további bővülés, amelynél már nem lehet többet beszélni? Az ENSZ távközlésre szakosított szervezete az ITU (International Telecommunication Union – Nemzetközi Távközlési Egyesülés) adatai szerint Nyugat- és Közép-Európa azon 30 országa között, ahonnan rendelkezésre álltak a 2021-es eredmények, meglehetősen nagy különbségek mutatkoztak az egy lakosra jutó havi mobilhasználatban.
Legkevesebbet, havi 135 percet (2 óra 15 percet) Hollandiában beszéltek, legtöbbet Svédországban (közel 6 órát havonta), az európai átlag pedig 227 perc volt, amelyhez a magyar érték (247 perc) nagyon közel áll. A mobilon folytatott beszélgetések egy lakosra jutó havi mennyisége Magyarországon egyébként nemcsak az európai átlagtól nem tér el érdemben, hanem a térség országainak használati intenzitásával is egybevág: például Horvátországban 229 percet, Lengyelországban 266 percet, Ausztriában 246 percet beszéltek átlagosan 2021-ben.
A használatot ugyanakkor nem befolyásolják az egyes országok közötti árkülönbségek. Egész Európában a legkedvezőbb áron a luxemburgiak használhatják mobiljukat, mégis az egyik legkevesebbet beszélő nemzet, csak a hollandoknál kisebb a perchasználat. Ausztria szintén a relatíve olcsó mobiltelefonálás hazája, ám mégsem beszélnek többet, mint az európai összehasonlításban viszonylag magas árakkal szembesülő magyarok. Legtöbbet a bolgároknak kell fizetniük, mégis átlag feletti náluk (havi 264 perc) a használat intenzitása.
A jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban a „beszédmegmaradás törvénye” igazíthat el. Természetesen nincs szó valamilyen természeti törvényszerűséggel hasonlítható összefüggésről, mégis meglepően stabilnak tűnik az európai polgárok távbeszélésre fordított idejének szintje: míg 2010-ben havi átlagban 220 perc beszéd jutott egy lakosra, 2019-ben gyakorlatilag ugyanennyi 226 perc – itt még nincs frissebb adat.
A mobilhívások felfutása lényegében a vezetékes hívások rovására következett be, de arról nincs szó, hogy manapság többet beszélnénk, mint 10 éve, egyszerűen csak másképp oszlik meg a kétféle telefon között ugyanaz a beszédmennyiség. Az NMHH előrejelzése szerint emiatt a jelenlegi magyarországi havi 247 perc mobilbeszélgetés középtávon még legfeljebb 20-30 percet növekedhet.
Kapcsolódó cikkek
- A Mozi+ és a Viasat3 műsorait vizsgálta a Médiatanács
- A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
- Még egy hónapig vehető igénybe a hatósági támogatás a régi mobilkészülékek cseréjéhez
- 28 milliárd percet beszéltek a magyarok 2021-ben
- Már ötvenezren váltottak korszerű mobiltelefonra az NMHH készülékcsere programjában
- Megduplázott támogatással segíti az elavult mobilok lecserélését az NMHH
- Már nem küldünk egymilliárd SMS-t, de többet telefonálunk
- Utazás előtt érdemes ellenőrizni a roamingkeretünket
- A fenntarthatóság kevésbé fontos szempont mobilvásárláskor
- Készülékcsere-program: hogyan vehetjük igénybe és miért érdemes?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Irodai és költséghatékony perifériákkal újít a Sandberg
A változatos számítástechnikai- és mobiltartozékairól ismert Sandberg bemutatta új, modern igényeknek megfelelő irodai egerét, valamint Saver sorozatú, jack csatlakozós headseteit. Ezekkel a termékekkel a Sandberg a modern irodák számára kínál költséghatékony megoldásokat a márkától megszokott minőséggel és 5 év garanciával.
Indul a Hello Cleantech 3.0: a magyar startupok számára is kitörést biztosít a program
A rendkívül sikeres, eddig közel 300 úttörő megoldást és 50 iparági vezetőt összehozó, Hello Cleantech program harmadik alkalommal is elindult idén novemberben. Már fogadják az európai tiszta energetikai megoldásokat bemutató pályázatokat szerte Európából, ezen belül Magyarországról is. A 2024-es EIT InnoEnergy által indított program egyedülálló hidat képez az innovatív startupok és iparági vezetők között. A résztvevők amellett, hogy szakmai támogatásban részesülhetnek üzlet- és technológiafejlesztési területen, finanszírozáshoz juthatnak és hozzáférhetnek a vezető kockázati tőkealapokhoz.
Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia
Jelentősen átalakíthatja az adó- és pénzügyi osztályok működését a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) — derül ki az EY 1600 pénzügyi igazgató és adószakértő megkérdezésével készült nemzetközi kutatásából. Az új technológia fokozza a hatékonyságot a válaszadók többsége szerint, de nem számítanak arra, hogy elveszi az állásokat a szakemberektől.
A magyar vásárlók egyre tudatosabbak az online térben: a Pepita.hu kutatása
A Pepita.hu legfrissebb felmérése szerint a magyar online vásárlók egyre tudatosabban óvják személyes adataikat, és törekednek a biztonságos fizetési megoldások alkalmazására. Az ünnepi időszak küszöbén végzett felmérés eredményei rámutattak, hogy a vásárlók fele rendszeresen használ utánvétet, és sokan részesítik előnyben az olyan biztonsági megoldásokat, mint a kétlépcsős azonosítás vagy a megbízható piacterek. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok bizalma nő az online vásárlás iránt, és az adatvédelem fontossága egyre szélesebb körben ismert.
Nagy az igény a jogi, orvosi, pénzügyi vagy műszaki előképzettséggel rendelkező informatikusokra
A digitalizáció a pénzügyektől az oktatáson át az agráriumig, a kiskereskedelemig és az egészségügyig valamennyi iparágat átalakítja, ezért a munkáltatók előnyben részesítik azokat a junior informatikusokat, akik valamilyen, az IT-n kívüli szakmai előképzettséggel, illetve különböző iparágakban szerzett projekt-tapasztalatokkal – és esetleg menedzseri készségekkel és jó kommunikációs képességekkel – is rendelkeznek.