A 18-21 évesek fele nem érti mi a mesterséges intelligencia
Itthon már majdnem minden ötödik foglalkoztatott számára a digitális gazdaság biztosít munkalehetőséget, hazánk azonban még ezzel együtt is a kontinens sereghajtói között kullog a vállalkozások digitalizációja terén. Mindeközben a legfiatalabb generációkról (Z és Alfa) azt gondoljuk, hogy szinte az anyatejjel együtt készen kapják a digitális tudást, holott a kapcsolódó természettudományokban kifejezetten gyengén teljesítenek. Jellemző, hogy a 18-21 évesek több mint fele azt sem érti például, mi valójában a mesterséges intelligencia. De mégis mit várnak a munkáltatók és mit tud a TikTok-generáció? Erre a kérdésre keresi a választ Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.
Már a világjárványt megelőző években is a teljes hazai GDP legalább 25%-át adta a digitális gazdaság, majd a megszokottá vált otthoni munkavégzés és az online meetingek hoztak újabb lendületet a technológiai fejlődésnek, napjainkban pedig már a fenyegető válság miatt igyekeznek rohamtempóban automatizálni folyamataikat a cégek. Sajnos azonban hazánk jelentős lemaradást mutat ezen a területen a kontinens nagy részéhez képest. A kihívásra reagálva elkészült a Nemzeti Digitális Stratégia is, mely világos célt tűz ki a következő évekre: a magyar társadalom és a vállalkozói szféra (különös tekintettel a kkv-kra) széleskörű felkészítése és edukációja nélkül nem tudunk előre lépni. „Mindannyian láthatjuk, hogy rendkívül gyorsan változik a világ és a technológia, de ha felkészítjük a jelen és a jövő munkavállalóit, olyan munkakörök betöltésére is képessé tehetjük őket, melyek most még nem is léteznek. Ha azonban az össztársadalmi edukáció elmarad, az még tovább mélyíti a hátrányunkat és rontja versenyképességünket” – mondja Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.
A Z-generáció tagjainak közel fele techkarriert szeretne
Egy tavalyi globális kutatás szerint a vizsgált országokban közzétett álláshirdetések 6-12%-a kívánt meg kifejezetten digitális készségeket, de egyes terültek – például az adatmérnöki tudás – akár több mint 115%-kal is keresettebb lett. A legnagyobb igény egyébként a közösségi média professzionális használatára, a digitális marketinggel kapcsolatos tevékenységekre, a szoftverfejlesztésre, valamint az üzletileg is hasznosítható adatelemzésre- és vizualizációra mutatkozik. Lépjünk azonban egyet hátra: melyek lennének azok a digitális alapkészségek, melyekre ma már minden munkavállalónak szüksége van, függetlenül attól, milyen területen dolgozik? Ilyen például az okoseszközök, illetve applikációk és szoftverek használata vagy az alapvető technológiák jelentőségének megértése, vagyis összefoglaló néven a digitális műveltség, de akár például az online leselkedő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos tájékozottság is. Utóbbihoz pedig ugyanúgy hozzátartozik a digitális függőség és az internetes zaklatás fogalmainak megértése, mint a kártevő és adathalász programok veszélyeinek ismerete.
„Ezeken a területeken valóban előnye lehet az Alfa és a Z generációnak (vagyis az 1995 után született fiataloknak): egészen kis koruktól körül vannak véve az okoseszközökkel, természetes számukra, hogy hihetetlen mennyiségű információval találkoznak az interneten, és valószínűleg sikeresebben vonják ki a sok adatból a számukra hasznosakat vagy szükségeseket. Nem egyértelmű az átmenet azonban a munkaerőpiacon is értékesnek tartott készségek irányában, és ez egyre nyilvánvalóbbá válik. A jó példákat látva és saját digitális jártasságukat kicsit félreértve, a Z generációsok közel fele képzel el magának techkarriert a jövőben, azonban nagyobb részük nem látja át, hogy alakítják át az innovációk az egyes iparágakat vagy milyen változásokat hoznak a munka világába már most, de például azt sem értik pontosan, mi is az a mesterséges intelligencia és milyen lesz a gépekkel együtt dolgozni a jövő munkahelyein” – teszi hozzá Hortobágyi Ágoston.
Az idősebbekről sem kell lemondani, az iskolákba pedig STEM helyett STEAM kell
Az tehát világos, hogy az életünket jelen pillanatban is forradalmasító technológiákban rejlő teljes potenciált csak akkor fogjuk tudni kihasználni, ha a fiatal generációkat tudatosan felkészítjük a jövő munkaerőpiacának kihívásaira. Ebben az iskolarendszernek kiemelt feladata van – az ezzel kapcsolatos lemaradás pedig egyáltalán nem magyar sajátosság –, ugyanakkor azt is fontos felismerni, hogy a hagyományos STEM-tantárgyak (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika) mellett szintén felértékelődnek a kapcsolódó soft skillek, leginkább a kommunikáció, a kreativitás és a kritikai gondolkodás. A tantermi edukáció fejlesztésében ugyanakkor nem elég az állami szerepvállalás, hiszen a vállalati szféra is sokat tehet azért, hogy munkahelyeken is használható eszközök, tudás és gyakorlat áramoljon az oktatásba. Amellett sem mehetünk el azonban, hogy a most felnövekvő generáció szülei éppen most küszködnek azzal, hogy elsajátítsák az alapvető digitális készségeket és megfelelő példát tudjanak mutatni gyermekeik számára is.
„A jelenlegi munkavállalókat természetesen szintén kulcskérdés felkészíteni a kihívásokra, ehhez cégen belüli képzésekre, tudatos stratégiára épülő tréningprogramokra van szükség, valamint arra, hogy az automatizálódó egyéb folyamatokon keresztül a gyakorlatban is megtapasztalhassák és elsajátíthassák a technológiai készségeket. Fontos a fokozatosság: az embereket leginkább a saját, HR-jellegű adminisztratív teendőiken keresztül lehet bekapcsolni az edukációba, hogy minél több olyan tevékenységgel találkozzanak, ahol első kézből tapasztalják meg a technológia előnyeit – és hogy ők is képesek azt használni. A másik fontos kapcsolódási pont a szülői szerepükből adódik, hiszen biztonságos és egészséges környezetet szeretnének biztosítani gyermekeiknek az online térben is, ez pedig csak akkor lehetséges, ha maguk is profi szinten kezelik az okoseszközöket, valamint tisztában vannak a digitális világ szabályaival” – hangsúlyozza Hortobágyi Ágoston.
Kapcsolódó cikkek
- A digitalizáció 7 előnye a szervezetek számára
- Így teheti hatékonyabbá a mobilkommunikáció és az 5G az energiaszolgáltatókat és a közműveket
- Elindult a Telekom kkv-knak szóló Digitalizációs Tanácsadás programja
- A konyhai digitalizáció elősegítheti a jó higiénés gyakorlatot
- A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell
- Az SAP megoldásával fejleszti digitalizációs programját a Lockheed Martin
- Az ABB befektet az OKTO GRID-be
- Díjeső a digitalizáció eredménye
- Versenyen keresi az újabb digitális fejlesztési lehetőségeket az Erste
- Felgyorsítja digitális átalakulását a BMW-csoport
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.