Prim Hírek

Kritika és felelősség a címe annak a szabadegyetemi kurzusnak, amelyet augusztusban rendeznek meg Csórompusztán. Az Erasmus+ támogatásának hála, a 15 ezer forintos heti ellátás nem szabhat gátat a hallgatók, egyetemre készülők vagy épp frissen diplomázott fiataloknak. Jelentkezni azonban mindenképpen érdemes időben, április 30-ig, ugyanis a helyek korlátozottak.

„70 résztvevő tud most támogatottan részt venni a táborban. Célunk, hogy minden régióból jöjjenek emberek, mert utána lehetőség nyílik egy társadalmi projekt végrehajtására hat Budapesten kívüli vidéki városban. Ez lesz a kiválasztás fő szempontja is” – mesélte Czabán Samu, a Szabadegyetemet szervező Szájensz Szeánsz tagja.

Számos tudományágat érintenek

A tábor témája a kritika és a felelősség lesz ugyan, de rengeteg tudományágat érintenek majd a kötetlen beszélgetések, projektmunkák és műhelyviták.

„A Kritika és Felelősség Kritika részében én leginkább azt tartom fontosnak, hogy az embereket olyan készségekkel ruházzuk fel, amin keresztül jobban meg tudják fogni a körülöttük lévő kaotikus világot. Egy napilap egy heti termésében több információ van, mint amivel egy ember a XVI. században egész életében találkozott. Óriási információs zajban élünk, folyton adatokkal, tényekkel, tévhitekkel bombáznak, nekünk pedig egyre nehezebb tájékozódni, és látni: na most akkor mi van? Sokszor a tudomány ezekben tud kapaszkodót adni” – tette hozzá Czabán Samu, aki maga is egyetemista, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar PhD jelöltje.

Czabán Samu kutatási területe a jog és pszichológia, jelenleg pedig kognitív torzításokkal foglalkozik az igazságszolgáltatásban, illetve a modern pszichológiai viselkedés irányítási technikák jogi szabályozásával.

Ezért fontos a szabad oktatás

A szervező azt is elárulta, miért tartja fontosnak, hogy a fiatalok egy szabadabb, kötetlenebb formában ismerkedjenek a tudományokkal és egymással, hogy ezzel közösen juthassanak olyan megoldásokra, amelyek előbbre vihetik a társadalmat.

„Nem azért könnyű fiatal korunkban barátságokat kötni, mert akkor fogékonyabbak vagyunk rá, hanem azért, mert több ilyen strukturált, összezárt közösségi helyzet van, míg a középiskola végével szinte semmi. Talán a munkahely ilyen még, de azok is átalakulóban vannak a home office-szal egy félig virtuális közösség felé. Elmagányosodott, atomizálódott világban élünk, ami nagyon ellentmond az alapvetően szűk törzsi keretek között kifejlődött, mindig közösségben élő emberi léleknek. Én pont ezért szeretném, ha a már egyetemen végzett, fiatal dolgozó generáció, akinek hiányzik ez a fajta közeg, vissza tudjon jönni kicsit, és egy projekt erejéig szervezett közösséget kaphasson. Direkt ezért kicsit tágabb a korhatár, és nem kötődik hallgatói státuszhoz” – magyarázta Czabán Samu.

Pszichológiával az önazonosságért

A táborban fontos szerepet kap majd a pszichológia is, ami Czabán Samu szerint azért is fontos, mert jelenleg nem szerepel a közoktatásban, holott hatalmas szükség lenne rá ahhoz, hogy önazonos felnőttek kerüljenek ki a középiskolákból, majd esetleg az egyetemekről.

„Próbálunk tartalmilag nagyon sok témát behozni. A pszichológia szerintem kiemelten fontos, mert egyrészt nagyon népszerű tudomány, a legtöbb nem fikciós könyv a boltokban láthatóan valamilyen önismereti, pszichológiai témát mutat be. A pszichológia egyelőre nem jelenik meg a közoktatásban, pedig nagyon fontos lenne, hogy az emberek egy átfogó képpel rendelkezzenek önmagukról” – tette hozzá a Szabadegyetem egyik főszervezője.

De mit jelent pontosan a szabadegyetem?

“Az egyetem része talán egyértelműbb, azt jelenti, hogy egy olyan közösségről van szó, amit a tudás izgalma, szeretete, létrehozása mozgat. Hogy miért “szabad”, az már bonyolultabb. Szabad, mert bármely 18-32 év közötti ember jelentkezhet: nem kell megfelelni a formális oktatásban elvárt követelményeknek, mint a felvételi vagy az érettségi. Szabad, mert kötetlenebb a formája: egy táborban vagyunk közösen, ahol választhatunk a programok közül, este bulizhatunk kapcsolódhatunk, stb. És szabad, mert nem frontális oktatási módszerekben hisz, amiben egy passzív hallgató és egy oktató áll szemben egymással.

Már a hallgató szó maga is egy olyan szerkezetet ír le, amiben valaki beszél, a másik pedig csak némán befogad. Nálunk ehelyett aktív résztvevők vannak. Tehát a tudás nem megkérdőjelezhetetlenül áramlik egy “tudományos” autoritástól a befogadó felé, hanem közösen és kritikusan gondolkodunk. Inkább együtt hozzuk létre a tudást, mint átadjuk azt. Hisszük, hogy az egész oktatás torz képe önmagának a szabadság effajta megléte nélkül. Nem jó, ha van egy kérdés, amire a diáknak piros pontért tudnia kell a “választ”. Szerintünk ez egy rossz sémát ad át egy fiatalnak arról, hol a helye a világban és hogyan “működnek a dolgok az életben”. Sok elmélet magyarázza a világot, és ezek ütközése a tudományos haladás motorja. Miért várjuk el tehát, hogy a diák egy tanulási helyzetben ne szállhasson be a versenybe és kérdőjelezhesse meg az oktatót?” – fejtette ki Czabán Samu.