Negatív hatása lenne a jelenlegi formájú MI-törvény elfogadásának
Több meghatározó európai szakmai szervezet, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szerint is versenyhátrányba kerülhetnek az európai vállalkozások, ha az AI Act (a mesterséges intelligenciát szabályozó EU-s törvény) tervezetéhez nemrég a spanyol elnökség által benyújtott jogszabályszöveget fogadnák el.
A háromoldalú tárgyalások szakaszában ugyanis az a javaslat született, hogy az MI-alapmodellekre, az általános felhasználású MI-megoldásokra és a generatív mesterséges intelligenciára a kockázatalapú felhasználási rendszeren túl egy külön szabályozás is vonatkozzon. Az ilyen jellegű termékeket fejlesztő vállalatokra így plusz megfelelési teher hárulna, amely gátolja az innovációt, és akár a cégek Európából való kivonulásához is vezethet. A szakmai szervezetek közös állásfoglalással hívták fel az uniós döntéshozók figyelmét a problémára.
Miközben az Európai Unióban mindössze a vállalatok 8 százaléka használ mesterségesintelligencia-megoldásokat és az MI-unikornisok alig 3 százaléka származik az EU-ból, az uniós MI-szabályozásba épp most került be egy olyan javaslat, amely elfogadás esetén még inkább akadályozhatja, hogy fejlődést lehessen elérni ezen a területen.
Az unió jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a technológia etikus és biztonságos felhasználását biztosítsa, és ezzel kereteket adjon a jövőbeli fejlesztéseknek. Az uniós AI Act, amelynek tervezetét májusban fogadták el, előremutató, kockázatalapú megközelítést javasolt a mesterségesintelligencia-megoldások kategorizálására, és ezen kockázatok alapján rótt a megoldásokat fejlesztő és használó vállalatokra megfelelési kötelezettségeket. Amennyiben a törvényt a javasolt kiegészítéssel fogadják el, az ún. nagyhatású (high-impact) MI-, generatív vagy általános felhasználású mesterséges intelligencia modelleket fejlesztő cégeknek további megfelelési terhei keletkeznek.
Az egyik legjelentősebb ezek közül, hogy meg kell becsülniük a potenciális rendszerkockázatokat, különös tekintettel az alapvető jogok gyakorlását, közegészségügyet, a környezet és a kiskorúak védelmét érintő negatív hatásokra. Emellett be kell vezetniük erőforrás-, és hulladékgazdálkodási szabványokat, továbbá listázni kell őket abban a nyilvános adatbázisban, amely eredendően azokat a fejlesztéseket tartalmazza, amelyek esetében jelentős kockázata van a károkozásnak.
Több mint 30 európai szakmai szövetség, köztük az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége közösen hívja fel a figyelmet, milyen negatív hatása lenne az európai vállalkozások versenyképességére és innovációs képességeire, ha az alapmodellek, generatív MI- és általános használatú MI-megoldások fejlesztőire a kockázatalapú megközelítésen kívül további megfelelési követelmények is vonatkoznának.
„Magyarországon az európai átlagnál is jóval alacsonyabb, mindössze 3 százalékos a mesterséges intelligenciát használó vállalkozások száma. A magyar gazdaság elemi érdeke is, hogy minél több olyan cég jelenjen meg a piacon, amely előremutató alapmodelleket, generatív vagy általános felhasználású MI-megoldásokat készít, hogy azok használatára építve a vállalkozások széles rétege tudja fejleszteni saját tevékenységét. Az Európai Parlament elemzései szerint akár 37 százalékos termelékenységnövekedés is elérhető 2035-ig a mesterséges intelligenciának köszönhetően, ezt a lehetőséget nem veszíthetjük el egy nem kellően átgondolt javaslat miatt” – indokolta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára, hogy miért csatlakozott az állásfoglalás megfogalmazásához a szervezet.
Az állásfoglalást aláíró szakmai szövetségek egyetértenek abban, hogy az AI Actnek nem technológiákat kell szabályoznia, hanem biztonságos, de az innovációt is ösztönző körülményeket kell teremtenie.
Kapcsolódó cikkek
- A mesterséges intelligencia már a lakberendezésben is otthon van
- Az európai uniós és NATO források 25 százalékát digitalizációra kellene fordítani
- Hogyan ítéljük meg a gépek döntéseit? – A gépnél az eredmény, az embernél a szándék számít
- A UPS októbertől mesterséges intelligencia segítségével végzi a vámkezelést Európa szerte
- Ki kell ereszteni a szellemet a palackból!
- Az MI veszélyei: üzleti és jogi kockázatok
- Magyar kutatói együttműködésben összegezték a mesterséges intelligencia hatásait
- Az MI támogatására optimalizált adatközpontok kialakításához nyújt segítséget a Schneider Electric
- Megvannak az idei Gyurós Tibor-díjazottak
- Harminc évre előre tekintenek a 30. MENTA konferencia előadói
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Óriási sikerrel zárult a budapesti ISSEP 2024 nemzetközi konferencia
Az ELTE Informatikai Kar és a Neumann János Társaság közös szervezésében az informatikaoktatás jövőjéről Lágymányoson rendezték meg a 17. ISSEP Konferenciát.
Trendforce: A Kingston Digital vezeti a 2023-as viszonteladói SSD-listát
A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology Company, Inc. flash-memóriákat gyártó leányvállalata, a Kingston Digital Europe Co LLP bejelentette, hogy a TrendForce az első számú SSD-szállítónak nyilvánította a viszonteladói szegmensben a 2023-as év egészét tekintve. A TrendForce által közölt adatok alapján a Kingston termékei tették ki a 2023-ban összesen forgalmazott 118 millió SSD 34 százalékát.
Párbeszéd a fenntartható energiáért és mobilitásért – elkezdődött a Hungarian Battery Week
A tegnapi napon teltházzal vette kezdetét a Hungarian Battery Week a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében megvalósuló esemény november 6–8 között biztosít fórumot az akkumulátoripar legfontosabb szereplői számára, hogy megvitassák az iparág aktuális kihívásait és jövőbeli lehetőségeit.
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók - több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.
Elindult a nevezés az idei Marketing Diamond Awardsra
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) idén immár tizedik alkalommal hirdeti meg a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards pályázatot, amelyre egészen 2025. január 15-ig nyújthatják be a szervezetek a pályázati anyagaikat. A díj szakmai elismeréseinek átadására 2025. február 11-én az Etele Cinemaban megrendezésre kerülő Digital Marketing Forumon kerül majd sor.