Csábító a mesterséges intelligencia, de ügyelni kell a jogokra
A mesterséges intelligencia vállalati alkalmazása rengeteg lehetőséget, de számos jogi buktatót is rejt – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) segítségével különböző tartalmakat – szövegeket, képeket vagy akár szoftveres forráskódokat – tudunk létrehozni egyszerű utasítások, úgynevezett promptok megadásával. A vállalatok számára ez számtalan alkalmazási lehetőséget kínál, így nem véletlen, hogy a cégek sorra fektetnek be generatív MI-t használó szoftverekbe vagy fejlesztenek saját megoldásokat. Érdemes tehát ezek jogi vonatkozásait is megvizsgálni.
Milyen adatok alapján tanult az MI?
A jogszerű alkalmazás egyik lényeges kérdése, hogy a generatív MI jogszerűen használja-e fel a gépi tanulás során betáplált adatokat. Ezek ugyanis gyakran állnak valamilyen szellemi tulajdonjogi oltalom alatt: ha a betáplált adatok összességét képező tartalom egyéni és eredeti jellegű, azt legalább szerzői jogok védik. Emellett a tartalom minősülhet például védjegynek (ha például az MI által használt kép ábrás védjegy) vagy szabadalomnak, ha például az MI célja műszaki berendezések tervdokumentációinak generálása, a szoftverfejlesztő cég pedig ilyen tervdokumentációk felhasználásával fejleszti az MI-t.
„Ezekben az esetekben a felhasználáshoz főszabály szerint a jogtulajdonostól származó engedélyre van szükség – mondta el dr. Gaál András, a Baker McKenzie adatvédelmi és technológiai joggal foglalkozó ügyvédje. – Ennek hiányában nemcsak az eredeti tartalom gépi tanulás során történő felhasználása lesz jogellenes, hanem jó eséllyel az MI által generált „új” tartalom felhasználása is – hiszen például a generált képen vagy szövegben megjelenhetnek olyan elemek, amelyek a gépi tanulás során jogellenesen felhasznált tartalmakból származnak, vagy legalábbis azokhoz hasonlóak.”
A gépi tanulással összefüggésben emellett figyelembe kell venni a GDPR előírásait és a magyar adatvédelmi és titokvédelmi – például az üzleti titkokra és know-how-ra vonatkozó – jogszabályokat. Az adatvédelmi szabályok közül kiemelendő, hogy ha a generatív MI fejlesztése, illetve működése személyes adatok kezelésével is jár, kifejezetten indokolt megvizsgálni, hogy szükséges-e adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása, lévén, hogy új technológia alkalmazásáról van szó. Az ilyen hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni – többek között –, hogy az adatkezelés milyen kockázatokkal járhat az adatkezeléssel érintett természetes személyekre nézve, és hogy az adatkezelésből eredő kockázatok mérsékelhetők-e olyan szintre, amely megfelel a szükségesség és arányosság elvének.
A gépi tanuláshoz összeállított adathalmaz felhasználásának jogszerűsége fejlesztői oldalról is alapvető fontosságú, hiszen a jogellenes felhasználásnak jelentős következményei lehetnek, pl. kártérítési igények, az értékesítést akadályozó bírói, illetve hatósági döntések, reputációs veszteségek, továbbá személyes adatok esetében az adatvédelmi bírság.
Ki a szerzője a generált tartalomnak?
Vajon az MI által létrehozott tartalom jogosult szerzői jogi védelemre? Ha igen, ki a szerző – lehetséges, hogy maga a mesterséges intelligencia?
A magyar szerzői jogi törvény szerint szerzői jogi védelem akkor illeti meg a művet, ha a mű a szerző szellemi tevékenysége eredményeként jön létre, és egyéni, eredeti jelleggel bír. A törvény nem határozza meg, mit jelent az „egyéni, eredeti jelleg”, de az MI által előállított tartalom is lehet ilyen, hiszen a gépi tanulás során az MI az általa megismert elemektől eltérő tartalmat is képes létrehozni.
A szerző „az, aki a művet megalkotta” – a névmás arra utal, hogy a szerző kizárólag személy lehet, de gazdasági társaság, állat vagy éppen a mesterséges intelligencia nem. A fogalom másik eleme pedig az alkotás, azaz aktív szerep a mű létrehozatalában. Az MI fejlesztője ezért nagy valószínűséggel nem szerez semmilyen jogot az MI által létrehozott tartalom fölött, az olyan végfelhasználó viszont, aki a generált tartalmat saját maga is formálta, a jelenlegi törvényszöveg szerint igen. Például aki egy generált tájképre épületeket és személyeket rajzol, vagy a programozó MI-vel generálja a szoftver forráskódjának bizonyos elemeit, majd azt egyéni és eredeti módon kiegészíti vagy átírja, akkor szerzőnek minősülhet.
„Aki az utasítást, azaz a promptot adja, nem lesz szerző, mert – bár e közreműködés nélkül a tartalom nem jött volna létre – ez önmagában még nem alkotás – mondta el dr. Budai Mihály, a Baker McKenzie szellemi alkotásokkal foglalkozó ügyvédjelöltje. – A joggyakorlat szerint a „szellemi tevékenység” a személyiség döntési szabadságának kifejeződése, ez esetben viszont a tulajdonképpeni „alkotást” az MI végzi, emberi ráhatás nélkül”.
A mesterséges intelligencia által előállított tartalom tehát akkor élvezhet szerzői jogi oltalmat, ha egyéni-eredeti jellege van, és azt az MI-vel történt előállítása után is formálta még valaki.
Egyelőre sem a magyar, sem az uniós jogszabályok nem tartalmaznak kifejezetten az MI által létrehozott tartalmakra vonatkozó szabályokat. Az Európai Unióban a mesterséges intelligencia használatával összefüggésben kidolgozás alatt áll egy rendelet, amely az EU valamennyi tagállamában közvetlenül alkalmazandó lesz. Az MI által generált tartalom szellemi tulajdonjogi kérdéseit azonban ez a rendelet sem fogja rendezni. A téma szellemi tulajdonjogi aspektusait EU-n belül bírósági ítélet sem vizsgálta, viszont az Egyesült Államokban már igen: az ismert döntésben a bíróság kimondta, hogy az MI által generált, "emberi vezető kéz nélkül elkészített" művek nem élvezhetnek szerzői jogi védelmet.
Befektetés vs saját fejlesztés
A generatív MI-t alkalmazó szoftverre vonatkozó felhasználási szerződésben érdemes külön rögzíteni, hogy a szoftver működése nem sérti harmadik személyek – így pl. a gépi tanulás során felhasznált tartalmak szerzőinek – jogait. Nagyobb értékű, illetve üzleti szempontból kritikus szellemi tulajdonnal kapcsolatban érdemes továbbra is döntően az emberi alkotói tevékenységre hagyatkozni. Ugyancsak kiemelten fontos, hogy a generatív MI-t alkalmazó szoftver felhasználására vonatkozó szerződés megfelelően széles körű engedélyt biztosítson a beszerző cégnek a szoftver által generált tartalmak felhasználására.
Házon belüli fejlesztések esetében fontos figyelembe venni, hogy eltérő jogi megítélés vonatkozik a munkaviszonyban és a megbízási szerződés alapján fejlesztett szoftverre. A jövőbeli vitás helyzetek elkerülése érdekében érdemes azt is előre lefektetni, hogy a szoftver elkészítésével és használatával összefüggésben az adott munkatársat megilleti-e további díjazás.
Kapcsolódó cikkek
- Mesterséges intelligencia nélkül versenyhátrányba kerülhetnek a cégek
- Építsük be a cégbe az MI-t! Kevesebb idő, költség, több eredmény!
- A kockázatok miatt egyre több cég szabályzatot vezet be a MI munkahelyi használatára
- A generatív AI akkor igazán hatékony eszköz, ha elsajátítjuk a nyelvét
- Milliókat bukhatnak a cégek a mesterséges intelligencia miatt
- Digitális átállás: néha nem árt egyet hátra lépni
- Mesterséges intelligencia tökéletes magyarsággal?
- Magyarországon is megérkezik a boltokba a Samsung Galaxy S24 széria
- Elkészült az MI-készségek fejlesztésére fókuszáló európai stratégia
- Ha megismerjük az AI-t, kevésbé tartunk tőle
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Trendforce: A Kingston Digital vezeti a 2023-as viszonteladói SSD-listát
A memóriatermékek és technológiai megoldások terén globális piacvezető Kingston Technology Company, Inc. flash-memóriákat gyártó leányvállalata, a Kingston Digital Europe Co LLP bejelentette, hogy a TrendForce az első számú SSD-szállítónak nyilvánította a viszonteladói szegmensben a 2023-as év egészét tekintve. A TrendForce által közölt adatok alapján a Kingston termékei tették ki a 2023-ban összesen forgalmazott 118 millió SSD 34 százalékát.
Párbeszéd a fenntartható energiáért és mobilitásért – elkezdődött a Hungarian Battery Week
A tegnapi napon teltházzal vette kezdetét a Hungarian Battery Week a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban. A Magyar Akkumulátor Szövetség és a White Paper Consulting szervezésében megvalósuló esemény november 6–8 között biztosít fórumot az akkumulátoripar legfontosabb szereplői számára, hogy megvitassák az iparág aktuális kihívásait és jövőbeli lehetőségeit.
Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
A fosszilis tüzelőanyagokról való áttérés az európai energiaszolgáltatók és az ipar számára egyaránt prioritást élvez, de a valóságban hiányosságok tapasztalhatók - több beruházásra van szükség a tiszta energiával kapcsolatos célok eléréséhez– derül ki az ABB Villamosenergia-elosztási Megoldások divíziójának új felméréséből. Franciaország, Németország, Olaszország, Norvégia és az Egyesült Királyság európai, elektrifikációs területre szakosodott beszerzési döntéshozóit kérdezték meg, akiknek több mint fele (51%) elismerte, hogy a vállalatuk nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy teljesíteni tudja az energetikai átállással kapcsolatos vállalásait.
Elindult a nevezés az idei Marketing Diamond Awardsra
A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) idén immár tizedik alkalommal hirdeti meg a kisebb költségvetésből megvalósuló marketingaktivitások számára a Marketing Diamond Awards pályázatot, amelyre egészen 2025. január 15-ig nyújthatják be a szervezetek a pályázati anyagaikat. A díj szakmai elismeréseinek átadására 2025. február 11-én az Etele Cinemaban megrendezésre kerülő Digital Marketing Forumon kerül majd sor.
A vivo, a világ egyik legdinamikusabban növekvő okostelefon-márkája, most Magyarországra is megérkezett
A magyar piacra lépést a Dunán, a különleges atmoszférát biztosító River Diva rendezvényhajón ünnepelte meg a vivo, ahol a márka hazai partnerei és a vivo európai vezetői, köztük Changjun Li, a vivo európai vezérigazgatója, Daizhong Tian, a vivo ausztriai és magyarországi ügyvezetője, valamint Martin Wallner a vivo ausztriai és magyarországi alelnök, egyedülálló élmény keretében ismertették a vivo új terveit Magyarországon.