A hibrid tanulás jobban működik az elméleti órákon
Rangos platformon publikált friss munkájában Verma Chaman, az ELTE Informatikai Kar oktatója gépi tanuláson alapuló keretrendszert mutatott be hibrid tanulási mód azonosításához.
A Q1 besorolású IEEE Access open access folyóiratban megjelent tanulmányban az ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszék UNKP ösztöndíjas adjunktusa kutatótársaival azt vizsgálta, hogy milyen akadálya lehet a hibrid tanulás elméleti órákon vagy laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokon történő bevezetésének.
A Covid19-világjárvány óta a tanárok és a diákok egyaránt elkezdték használni az online és hibrid tanulást is az oktatásban. A hallgatói vélemények alapján kihívást jelent annak eldöntése, hogy mi a megfelelő módszer az előadásokon, és mi a laboratóriumi gyakorlatokon. A kidolgozott keretrendszer gépi tanulást használ a hibrid tanulás azonosításának automatizálására az elméleti előadások és a laboratóriumi gyakorlat esetén. A négy gépi tanulási modell betanított algoritmusainak eredményét a Shapley Additive Explanation (SHAP), egy megmagyarázható mesterségesintelligencia-megközelítés segítségével értékelték.
A kutatás megállapította, hogy a diák-tanár interakció csökkent a laboratóriumi gyakorlat során, ami döntő fontosságú. Azt is megállapították, hogy a diákok elfogadták a hibrid tanulást az elméleti órákon. Az egyes gépi tanulási modellek belső jellemzőinek relevanciája és SHAP-értékei segítettek ezt bizonyítani. A kutatások azt mutatják, hogy a hibrid tanulás jobban működik az elméleti órákon, és kevésbé szükséges a hallgatók laboratóriumi gyakorlatához.
Kapcsolódó cikkek
- A Corvinus a vállalkozók egyetemévé vált
- Elektromos hajtásláncot terveztek az Audi Development Camp résztvevői a Széchenyi-egyetemen
- A diploma még nem egyenlő a magas fizetéssel és a könnyű elhelyezkedéssel
- Audi Development Camp: húsz országból érkeztek a jövő mérnökei a Széchenyi-egyetemre
- Közép-Európában egyedülálló motorsportmérnök mesterképzést indít a Széchenyi-egyetem
- Közel kétszáz külföldi kutató vett részt a Széchenyi-egyetemen tartott nemzetközi konferenciákon
- Pótfelvételi 2024: a Széchenyi István Egyetemen 78 szakra várják a jelentkezőket
- Új rektor a Corvinus élén: Bruno van Pottelsberghe
- Az ELTE Informatikai Kar tovább erősítette pozícióját a felsőoktatásban
- Magasabb ponthatárok mellett több mint 4400 elsőéves jutott be a Széchenyi-egyetem minőségi képzéseire
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
Nemzetközi szintre lép a karbonlábnyom-csökkentő magyar startup
Balogh Petya és az általa fémjelzett STRT Holding Nyrt., valamint két másik befektető látott fantáziát a digitális marketing tevékenységek, így a weboldalak és e-mail kampányok karbonlábnyomának csökkentésére specializálódott Carbon.Crane-ben. A világszinten naponta küldött 350 milliárd e-mail* és a 200 millió aktívan üzemelő weboldal** – a háttérben dolgozó szerverparkok miatt – egyre nagyobb, ráadásul egyre növekvő részét teszi ki a globális karbonkibocsátásnak, erre dolgozott ki egyedi megoldásokat a 100%-ban magyar tulajdonú és hazai alapítású startup. Az egyedi és innovatív szolgáltatásokat nemzetközi szinten is értékeli a szakma, amit legutóbb a MediaSpace Global Changemakers' Awards 2024 díjával ismert el.