Hálózat és hurok
Vita a hírközlési törvénytervezetről
A törvényjavaslat tizenhárom pontban határozza meg az új szabályozás célját. Összefoglalóan azt lehet elmondani, hogy a legfontosabb szempont a hírközlési verseny fejlődésének elősegítése, előtérbe állítva a fogyasztók, vagyis az állampolgárok érdekeit. Új megközelítésnek számít, hogy a tervezet rögzíti a hírközlési technikákkal kapcsolatos környezetvédelmi követelmények felállítását és betartatását.
Kik szolgáltathatnak?
Szemben a jelenlegi zárt szabályozással a törvény hatályba lépése után bárki és bármely szervezet - akár magánvállalkozás is - végezhet hírközlési szolgáltatást, kivéve az országos rádió- és televízió-műsorszórást, ezekről a tevékenységekről az állam külön jogszabályban rendelkezik (tehát az RTL Klub, a Tv2 és az M1 helyzete változatlan marad). Érdekesebb téma a kábeles műsorelosztási szolgáltatást regulázó paragrafus: itt kimondják, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató kábeles műsorelosztást csak akkor nyújthat, ha erre külön gazdálkodó szervezetet hoz létre. További szigorítás, hogy egyáltalán nem szerezhet rendelkezési jogot ilyen jellegű tevékenységre az a domináns piaci szereplő, amely az adott körzetben saját hálózatot üzemeltet. Kivétel a harmincezres lélekszámot nem meghaladó település, vagyis faluhelyen az egyetemes szolgáltatás igénye "verte" a monopolhelyzet elkerülését célzó törekvéseket.
A fogyasztók érdekeit igyekszik védeni a hírközlési piac óriásaival szemben több rendelkezés. A leglátványosabb előírás szerint minden telekommunikációs cég ügyfélszolgálatot köteles működtetni. Kitér arra is a törvénytervezet, hogy a szolgáltatók kötelesek együttesen biztosítani egy országos, minden vezetékes, illetve mobiltelefon kapcsolási számára kiterjedő tudakozó megszervezését. A telefónia egy régi vágyálma is megvalósul: a 18. paragrafus megfogalmazza a számhordozhatóság igényét, a távbeszélő-vállalkozás köteles lehetővé tenni előfizetője számára a hívószámok örökös megtartását - adott földrajzi egység határain belül.
A fegyelmezetlen telefonálgatókkal szemben viszont a törvényi előírások a szolgáltatókat védik. Nem terheli a cégeket szerződéskötési kötelezettség, ha az igénybe vevő 3 hónapot meghaladó díjtartozást halmoz fel bármely távközlési szolgáltatónál.
25.§ kontra 25%
A legnagyobb várakozás a domináns szereplő fogalmának meghatározását előzte meg. A 25. paragrafus szerint jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítják azt a céget, amely huszonöt százalékos piaci részesedéssel bír. Ugyanez a paragrafus rögzíti a távközlési piacon belüli meghatározó szolgáltatási piacokat is. Eszerint négy terület van: távbeszélő, mobil rádiótelefon, bérelt vonali és összekapcsolási szolgáltatási piac.
A szolgáltatási piacok elhatárolására azért van szükség, mert a törvénytervezet a továbbiakban előírja, hogy a bevételeket és ráfordításokat a szolgáltatók kötelesek elkülönítve nyilvántartani. Az egyetemes szolgáltatások körében célzott díjcsomagokra is vonatkoznak ezek a kitételek, tehát az egységben nyújtott kedvezményeket is területenként részletezve kell kezelni.
A jelentős piaci erővel rendelkező cégmeghatározás azért fontos, mert az ebbe a kategóriába tartozó szolgáltatót az előfizetői hurok átengedésére kötelezi a törvénytervezet. Kevésbé elvontan ez azt jelenti, hogy azonos műszaki feltételek mellett, ugyanolyan jogi és gazdasági kondíciókkal az egyik szolgáltató köteles a másik szolgáltató ügyfele részére a telefonkapcsolatot biztosítani, ezzel lehetővé téve a hang- és adatforgalmat.
Kiskapuk szándékolt keresésére itt is lesz mód. Például a negyedik bekezdés szerint, ha az átengedési igény technikailag nem valósítható meg, illetve a hálózat egysége nem őrizhető meg, akkor az együttműködésre kötelezett szolgáltató megtagadhatja a szerződéskötést, azaz "kibújhat a hurokból".
Döntőbizottság
A törvénytervezet előzetes vitái során mindannyiszor elhangzott: mivel kerettörvényről van szó, rendkívül fontos az előírások és rendelkezések betartásának ellenőrzése és számonkérése. A hatósági jogkört a Hírközlési Felügyelet fogja gyakorolni, a vitás kérdések rendezésére pedig egy új szervezetet kreál a törvény, a Hírközlési Döntőbizottságot. Ez a 12 független - máshol alkalmazásban és jogviszonyban nem lévő - szakemberből álló grémium lesz hivatott kivizsgálni a fogyasztói panaszokat, és feltárni, szankcionálni a szolgáltatók törvénytől eltérő üzleti magatartását. A döntőbizottság számára a legkeményebb feladat minden bizonnyal a szolgáltatók közötti hálózatmegosztási és díjazási viták rendezése lesz.
A hírközlési törvény nemcsak a telekommunikációt szabályozza. Az EU-jogelveknek megfelelően itt kell rögzíteni a postai szolgáltatásokat keretbe foglaló előírásokat is. Az ide vonatkozó paragrafusok továbbra is biztosítják az állam számára a postai üzemeltetés monopóliumát.
(A hírközlési törvénytervezet teljes szövege letölthető a Parlament www.parlament.hu címen elérhető honlapjáról.)
Kapcsolódó cikkek
- Átdolgozásra visszaküldték a multiplex-pályázat szövegét
- GVH rajtaütés a Microsoft Magyarországnál
- Az elektronikus médiát vizsgálja szeptembertől a GVH
- Félmilliárd dollár értékű kalózszoftvert foglalt le az FBI
- Három szabványú TV-kártya család
- Újabb CompLex cd-jogtárak: agrártámogatás, építésügy
- Neve miatt pereli a Google-t egy kínai cég
- Precedens értékű ítélet kalóz-ügyben Pécsett
- Kínai rakétahordozó tengeralattjáró a Google Earth-ön
- SciamuS: felére csökkentett a vezetékes- és mobilköltségek