E-szignó: a konferencia sikeresen lezajlott, most a törvény jön
Dávid Ibolya felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió ajánlásai 2001 végét jelölik meg a törvényi szabályozás határidejéül.
"Az elektronikus aláírást szabályozó törvénynek nemcsak a megalkotása, hanem érvényre juttatása is rendkívül fontos, s a jogszabályok betartása, betartatása lesz a szignótörvény igazi próbája" - mondta az igazságügyi tárca vezetője.
Hangsúlyozta: a javaslat szerint a jogszabály csak a végrehajtási rendelet megjelenését követő 60. nappal lép hatályba, ami az átlagoshoz képest hosszú idő ugyan, de akceptálható, mivel ez a törvény nem kötöttségeket, hanem lehetőségeket teremt.
Az igazságügy-miniszter szólt arról is: a jövendő szabályozás szerint jogilag értelmezhetőnek csak a minősített elektronikus aláírás számít majd. A hitelesítést pedig minősített hitelesítésszolgáltató végezheti. Annak működését pontosan meghatározott kritériumok alapján a hírközlési felügyelet engedélyezi, amely szakmailag is ellenőrzi a tevékenységét. Azt, hogy ezt a munkát ki vagy kik végzik majd, még nem tudni - tette hozzá.
A digitális közhitelesség bevezetésére költségvetési átcsoportosításokkal, pénzügyi ésszerűsítéssel, a pályázatokon való részvétellel meg lehet teremteni a forrásokat - hangsúlyozta.
A fővédnök megnyitó beszédét követte Stefanos Gouvras előadása, aki az EU Információs Társadalom Főigazgatóságát képviselte, majd Egeresi Sándor, a Vajdaság Autonóm Tartomány Parlamentjének alelnöke ismertette a szerb kormány informatikai elképzeléseit s az egyelőre meglehetősen szegényes helyzetet.
Szakmai oldalról foglalta össze az e-szignó vagy pontosabban megfogalmazva: a nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI) hátterét az Icon előadója.
A kormánytisztviselőket, a délelőtti szakmai előadókat egy kerekasztal-beszélgetés keretében is kérdezhette a több mint 200 fős hallgatóság, Kürti Sándor, az IVSZ alelnöke moderátorként igazán jó hangulatot teremtett, és újabb információkat csalt ki a miniszterből, az EU-tisztviselőből és a szakmai előadókból.
A fórum után az ICL és a Microsoft előadói megvalósult projekteket ismertettek. Dr. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal Közigazgatási és Területfejlesztési Államtitkárságának irodavezetője az e-governmenttel kapcsolatos teendőkről beszélt, hozzá csatlakozott Csutorás Zoltán az Elektronikus Kormányzat Főcsoporttól az e-portál elképzelésekkel, majd Horváth János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának informatikai főosztályvezetője ismertette a cégbíróságok teendőit az elektronikus aláírással kapcsolatosan. A hitelesítési, titkosítási szakmai kérdéseket dr. Tóth Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa, valamint a Matáv, az ITEA, a HIS és a Bull Magyarország szakemberei járták körül az első nap délutánján.
A biztonsági témák folytatódtak másnap reggel is, a Kürt vezetője a nemzetközi szabványokra is kitért, de ez a nap főként az önkormányzatoké volt: az Albacomp, az Econet.hu, a Novell, a Localinfo és a KJK-Kerszöv egyaránt nekik kínált megoldásokat, portálfejlesztési segítséget.
Hogy miből költsenek ilyesmire az önkormányzatok? Nos, a Hungarica-Brussel ügyvezető igazgatójának előadása segíthetett eligazodni abban, hogy miképp lehet brüsszeli pénzeket megpályázni. A földi eligazodást segítette Csizmazia Tibor önkormányzati és térinformatikai térképcentrum-bemutatása. Ezen a napon mutatkozott be néhány megvalósult vagy tervfázisban lévő önkormányzati projekt is. Hogy mennyire kézzelfogható eredményei voltak ennek a konferenciának, azt az bizonyítja, hogy amikor a Digital Regia témakörével kapcsolatban az előadó az erőforrások szűkösségéről panaszkodott (évi 25 millió forintba kerül a folytatás), Stefanos Gouvras szót kért, és ragaszkodott hozzá, hogy bevonja a témát a saját maga vezette projektbe.
A legkitartóbb érdeklődők a délután folyamán megismerhették a legnagyobb hazai számítógépgyártót, az Albacompot is egy gyárlátogatás keretében.
Megoldások önkormányzatoknak
Debrődy István (Albacomp) a konferencián tartott előadásában kiemelte, hogy nem elég az elektronikus aláírásról szóló törvény és a hozzá tartozó végrehajtási utasítás ahhoz, hogy az önmagát azonosítani tudó állampolgár majdan az interneten keresztül is elintézhesse ügyeit az önkormányzatnál. Kellően "informatizált" közigazgatás, kormány és önkormányzat kell, s nem olyan, ahol a hivatal dolgozója a fiókból keresi elő az ügyfél kartotékját.
Az Albacomp szakértői úgy vélik, hogy nem árt szólni arról is, milyen - már létező - megoldások segítheti az önkormányzatok informatikai környezetének kiépülését, és ezért kell visszatérni az e-szignótól, az e-governmenttől olyan hivatali alapfogalmakhoz, mint az iktatás, a szerződés-nyilvántartás, a partnerek címjegyzéke.
Kezdjük az iktatásnál: ha információs társadalomról beszélünk, senkinek sem ez a "könyökvédős" szó jut eszébe. Pedig az információs társadalom nem az internetnél kezdődik, hanem éppen az iktatásnál, először ugyanis számítógépbe kell vinni a dokumentumot, és ebben segít az Albacomp által ajánlott, "Iktatás" elnevezésű szoftver, illetve hozzá kapcsolódó társai: a "Döntésnyilvántartás", a "Partnerkapcsolatok nyilvántartása", a "Szerződés-nyilvántartás", a "Közterület-nyilvántartás", a "Telepengedélyezési ügyek nyilvántartása" és a "Titkársági levelezések" program.
A szoftvert Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 1998 januárjától "üzemszerűen" használja; segítségével ez ideig több mint ötszázezer ügyiratot iktattak és kezeltek. A szombathelyi önkormányzatnál pedig mintegy kétszázezer ügyirat feldolgozásához járult hozzá, emellett mintegy 70 kisebb településen használják eredményesen. A program a jogszabályban testet öltött és más központi államigazgatási előírásokat messzemenően figyelembe veszi.
Hálózaton fut, vagyis adott a különböző szervezeti egységek egymáshoz csatlakoztatásának lehetősége. Ugyanakkor - ahol az alkalmazott adatbázis-kezelő "egygépes" változata áll rendelkezésre - hálózat kiépítése nélkül, egy PC-n is teljes értékűen működik, ami főként a kisebb közigazgatási egységek számára jelentős. Az ügyfél- vagy ügykeresés bármely részadat alapján elvégezhető, a dátum, az ügyfél, a lakcím, a tárgy, az adószám, a megjegyzés vagy ezek kombinációja alapján is. Az ügyiratok összekapcsolása, irattározása, selejtezése ugyancsak egyszerű és adatvédelmi szempontból is kellőképpen biztonságos. A hozzáférési jogosultság a helyi követelményeknek megfelelően, szabadon szabályozható, így kijelölhető rendszergazdai, iktatói, vezetői szint; a program képernyőmenüpontjai az egyes szintekhez tapadó jogosultságok szerint jelennek meg.
A program alkalmazása adatbázis-kezelőt igényel, de a Microsoft által alkalmazással együtt ingyenesen terjesztett MSDE-vel (amely az MS SQL Server motorja) is használható; így a kis lélekszámú települések is az igényeikkel és anyagi forrásaikkal arányban juthatnak korszerű, az adminisztrációt s ezáltal az érdemi munkát is megkönnyítő eszközhöz.
"Amikor az önkormányzat folyamatai teljes mértékben elektronizálva lesznek - zárta előadását Debrődy István -, csak akkor kezdődhet el annak kiválogatása, hogy az intézményen belüli adatokból mi tehető nyilvánossá, az interneten keresztül is hozzáférhetővé. Az elektronikus aláírás, az e-önkormányzat ezt soha nem előzheti meg, előbb az adatokat gépre kell vinni, és kellenek azok a programok, amelyek a navigációt biztosítják a különböző írásos dokumentumok között."
Kapcsolódó cikkek
- Hiteles elektronikus cégeljárás a NetLock-kal
- Görögországban világfórum kezdődött az internet irányításáról
- Nemzetközi konferencia a hírközlés-szabályozásról
- KĂŠszen ĂĄllnak a kĂśzjegyzĹk az e-dokumentumok fogadĂĄsĂĄra
- E-mailen érkezik a számla
- JogbiztonsĂĄgot veszĂŠlyeztetĹ technolĂłgiai visszalĂŠpĂŠstĹl tart a MELASZ
- Innovatív szellemi tulajdon és versenyképesség
- NyĂlt levĂŠl az elektronikus alĂĄĂrĂĄs hasznĂĄlata ĂŠrdekĂŠben
- Elektromos hulladék: csak 10 százalék hasznosul újra
- Befejeződött az információs technológiai csúcsértekezlet