Prim Hírek

A felmérésről tartott szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Szeli Katalin, a kutatóközpont munkatársa elmondta: Magyarországon az elmúlt két évben 74 "információs társadalom projekt" indult be, míg Bulgáriában 65-ről, Csehországban pedig 57-ről tudtak beszámolni. A hazai projektek csaknem fele a közszférát érinti, a gazdasági, üzleti szféra egyelőre visszafogottan képviselteti magát ezen a területen.

Borovitz Tamás, az ITTK munkatársa elmondta, hogy a projektek 47,3 százaléka már működik. A főként társadalmi érdekekre irányuló programok száma háromszor akkora, mint az üzletieké. A legtöbb ezek közül a közigazgatással kapcsolatos, összesen 35 darab. A közigazgatás területén hasznosítható kezdeményezések nagy része, 24 darab, a regionális közösség közszolgálatához kapcsolódik.

A legtöbb magyarországi információs társadalmi projekt, 43,42 százalék országos szinten érhető el, a programok csaknem egyharmada a határokon túlra is kiterjeszti hatását.

A Sulinet program jóvoltából jelenleg már az összes magyarországi középiskola rendelkezik internet-hozzáféréssel, de ez nem jelenti, azt, hogy valamennyi intézménynek van önálló, hivatalos honlapja. Csak a megyék, a minisztériumok és a felsőoktatási intézmények rendelkeznek 100 százalékos web-es reprezentáltsággal. A felmérés szerint a fővárosi kerületek közül 14-nek van hivatalos honlapja.

Az információs társadalommal kapcsolatos jövőbeni intézkedésektől a legtöbb válaszadó a gazdasági jólét növekedését, a jobb versenyképességet, a politikai struktúra fejlődését és a kedvezőbb környezeti feltételeket várja. A nemzetközi adatgyűjtést, amelyben Magyarországot az ITTK képviselte, az uniós Esis (európai felmérés az információs társadalomról) program irányította.

Az Esis 1999-2000-ben a közép-kelet-európai és a mediterrán térségre is kiterjesztette a korábbi években csak az uniós országokban kiépített adatbázisát. Az így létrejött nemzetközi tudásbázis tartalmazza a vizsgált, 25 ország információs társadalom projektjeit, a promocionális tevékenységeket, a kulcsszereplők és szervezetek adatait, valamint a szabályozási fejleményekről készült beszámolókat.

Az ITTK az uniós program végével nem zárja le a magyarországi adatgyűjtést, hanem három területen is folytatja: a magyarországi információs társadalom projektekről, az ország E-gazdasági felkészültségének helyzetéről, valamint az internethasználat elterjedéséről és társadalmi hatásainak felméréséről gyűjt információkat.