Ötvenéves az informatika Moore-törvénye
Az idén április 19-én ötvenéves Gordon E. Moore tézise, a Moore-törvény, amely szerint a számítógépek adatfeldolgozási sebessége, valamint a chipekbe építhető alkatrészek száma exponenciálisan nő, vagyis minden második évben megduplázódik.
Az Intel chipgyártó cég társalapítója 1965-ben azt mondta, hogy 10 éven belül egy integrált áramkör már 65 ezer alkatrészt fog tartalmazni, továbbá ezen áramkörök fejlődése idővel lehetővé teszi majd az otthoni számítógépek, önműködő járművek kifejlesztését, valamint az okostelefonok és okosórák megjelenését is előre látta.
A Moore-törvény nagyban meghatározza a világgazdaság innovációs sebességét, azzal különböztetve meg a számítástechnikai ipart az egyéb gyártó ágazatoktól, hogy rendszeres időközönként gyorsuló ütemben fejlődik, nagyobb számítási teljesítményt produkál, és alacsonyabb költségekkel.
Gordon E. Moore 1968-ban Robert Noyce fizikussal, az integrált áramkörök egyik kitalálójával és Andrew S. Grove magyar származású amerikai üzletemberrel megalapította az Intel Corporationst.
1971-ben megjelentették a világ legelső kereskedelmi forgalomban kapható mikroprocesszorát, amelynek belsejében összesen 2300 tranzisztor volt. Ennél a processzornál egy jelenleg is kapható, középkategóriás Core i5 lapka mintegy 3500-szor nagyobb teljesítményt nyújt, energiahatékonysága pedig a 90 000-szeresére nőtt az elmúlt 44 évben. Összehasonlításul: ha a gépjárművek fogyasztása hasonló mértékben csökkent volna az elmúlt ötven évben, akkor ma már egyetlen tank benzin elég lenne ahhoz, hogy egy emberöltőn át biztosítsa egy autó számára a működéséhez szükséges energiát.
Bár 1965 óta már többször felmerült, hogy idővel képtelenség lesz tovább sűríteni az azonos méretű területre beépíthető tranzisztorok számát, Gordon Moore most is úgy véli, hogy a nevével fémjelzett törvény megállapításai a következő ötven évben is fenntarthatók lesznek.
Szerinte a Moore-törvény szerepe az elmúlt évtizedek során jelentősen megváltozott: kezdetben inkább a mikrochipek folyamatos fejlődésének szemléltetésére szolgált, mostanság azonban inkább inspirálja a chipgyártókat arra, hogy minél komplexebb megoldások alkalmazásával folyamatosan fenntartsák azt.
2014-ben az Intel teljes árbevétele csaknem 56 milliárd dollár volt, nettó eredménye pedig 11,7 milliárd dollár, ami 22 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Kapcsolódó cikkek
- Tovább erősödik a magyar részvétel az európai űrkutatásban
- Újraindították a nagy hadronütköztetőt
- Sawyer és Baxter a jövő robotmunkatársai
- A videojátékok fejlesztik a kognitív képességeket a kutatók szerint
- 3D nyomtatott robotkart kapott egy hétéves kislány
- Egészségügyi adatokat önkéntesen megosztó portál indult
- Késik a nagy hadronütköztető újraindítása
- Jövőre már robotok gyógyítanak orvosok helyett Kínában
- Az UR3 könnyűsúlyú robot a Hungexpón debütál
- Készen áll az újraindításra a nagy hadronütköztető