Prim Hírek

Az online felmérés számos potenciálisan veszélyes helyzetet foglalt magában, melyekkel a felhasználók gyakran találkoznak böngészés közben, beleértve az online pénzügyi műveletek is.

A közel 18 ezer résztvevőt arra kérték, hogy válasszanak egyet a négy fiktív banki oldal közül és adják meg adataikat. Csupán a résztvevők fele tudta felismerni a tényleg biztonságos webhelyet egy nem módosított névvel (a szervezetek nevének megváltoztatása gyakori adathalászati módszer) valamint, hogy a https előtag titkosított kapcsolatot jelez. Sőt, a válaszadók 5%-a olyan oldalakat választott ki, melyek címe el volt gépelve, ami arra utal, hogy ezek potenciálisan hamis oldalak, melyeket pénzügyi adatlopásra hoztak létre.

Továbbá a felhasználókat arról kérdezték, hogy milyen lépéseket tennének, mielőtt megadnák pénzügyi adataikat online fizetés esetén. Csak a válaszadók 51%-a mondta, hogy ellenőrzi az oldal hitelességét. A megkérdezettek 21%-a használ virtuális billentyűzetet, hogy megvédje jelszavát a rosszindulatú vírusoktól, míg 20%-uk ellenőrzi, hogy az eszközön használt biztonsági megoldás rendesen működik-e, hogy biztosítsa a biztonságos fizetést a tranzakció során.

A felhasználók csaknem egyharmada (29%) válaszolta azt, hogy nem tesz további lépéseket, mert a “nagy és jól ismert cégek megfelelően védettek.” Azonban a legtöbb esetben még egy védett weboldal sem tudja garantálni, hogy a kiberbűnözők nem fognak közbeavatkozni a fizetési folyamatba vagy, hogy az eszköz nem fertőzött olyan rosszindulatú programmal, melynek célja a pénzünk ellopás. A válaszadók 11%-a “inkognitó” módot választaná, hogy megvédje pénzügyeit, 4%-uk anonimizert használna és a megkérdezettek 7%-a írná be és törölné ki többször az adatokat, hogy “megzavarja a vírusokat”. Sajnos ezek a lépések nem érnek semmit annak érdekében, hogy megvédjék a felhasználó pénzügyi információit.

Kiderült, hogy egyes felhasználók épp ennyire gondatlanok pénzügyeikkel kapcsolatban a valós világban is: 20%-uk nem lát problémát abban, ha a bankkártyájukat elviszik mikor egy étteremben fizetnek, esélyt adva ezzel a csalóknak, hogy lemásolják azt.

Ross Hogan, a Kaspersky Lab csalások megelőzéséért felelős osztályának globális vezetője elmondta, hogy ezek a számok megerősítik azt, amit már régóta figyelnek, vagyis, hogy sok felhasználó még mindig nem csupán saját magát és a pénzét veszélyezteti, de a banki fizetési rendszert is, amit használnak. Az incidensek kezelése, akkor is, ha azokat tapasztalatlan felhasználók okozták, jelentős forrásokat élhet fel és negatív hatást gyakorolhat a bank hírnevére. A felhasználói bizalom megtartásáért mindent megtesznek a cégek, mert az online csalások elleni védelem nagyon nagy felelősség. Ez azt jelenti, hogy az online lopások ellen specializálódott biztonsági megoldások egyre szükségesebbé válnak.

A Kaspersky Fraud Prevention lehetővé teszi a bankoknak, hogy megvédjék a pénzügyi adataikat és megelőzzék a csalásokat, még akkor is, ha a felhasználó gondatlan az online pénzkezelést illetően. A bank telepítheti a védelmi megoldást közvetlenül a megrendelő eszközeire, vagy használhat platform komponenseket, melyek távolról érzékelik ha egy eszköz pénzlopásra tervezett vírussal fertőzött.

A felhasználóknak, különösen akik kevésbé értenek a számítógépekhez, érdemes telepíteniük olyan megoldásokat, melyek extra védelmet nyújtanak online tranzakcióknál, mint a Safe Money technológia Windows-ra és Mac OS X-re integrálva, ilyen péládul a Kaspersky Internet Security – multi-device 2016 és a Kaspersky Total Security – multi-device. Ezek a technológiák túlmutatnak az online fenyegetések elleni alap védelmen és egy specális biztonságos környezetet alkotnak, hogy a pénzügyi műveletek megközelíthetetlenek legyenek a csalók számára.