Sokba kerülhet a cégeknek az uniós mesterségesintelligencia-szabályozásnak való megfelelés
Kétévnyi egyeztetés után elkészült a mesterséges intelligencia (MI) felelős, etikus és biztonságos fejlesztésére, használatára és piacra kerülésére vonatkozó szabályokat meghatározó európai uniós AI Act. Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért egyetért a szabályozás céljával, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az annak való megfelelés költségei ne legyenek túlságosan megterhelőek az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k és startupok számára.
Mérföldkőhöz érkezett a mesterséges intelligencia szabályozása az Európai Unióban, 2021 áprilisában ugyanis az EU elfogadta a mesterséges intelligencia szabályozása, az AI Act tervezetét. Az új törvényjavaslat végső részleteit a következő hetekben vitatják meg az EU jogalkotó szervei. A tervezett szabályozás fontos lépés a mesterséges intelligencia biztonságos és etikus fejlesztése, egyben a digitális technológia iránti bizalom megerősítése felé.
Az IVSZ álláspontja szerint a technológiai fejlődés, a digitális transzformáció olyan történelmi kitörési lehetőséget jelent a magyar gazdaság számára, amely a magyar nemzetgazdaságot is segíthet kimozdítani a közepes fejlettség csapdájából. E technológiai fejlődés egyre meghatározóbb elemét jelentik a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések, amelyek a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességét is érdemben javíthatják.
Ezt a fejlődési potenciált korlátozhatja, ha az AI Act életbe lépése nyomán a vállalkozások az MI alkalmazása és fejlesztése kapcsán indokolatlanul szigorú előírásokkal és magas megfelelési terhekkel szembesülnek. Az előzetes piaci várakozások szerint akár 300 ezer euróba is kerülhet az új jogszabálynak való megfelelés a magas kockázatú (kritikus infrastruktúrákat, az oktatást és szakképzést, az alapvető magán- és közszolgáltatásokat, a bűnüldözést vagy igazságszolgáltatást érintő) MI-fejlesztésekkel foglalkozó cégeknek, és 2025-ben uniós szinten együttvéve 5 és 12 milliárd euró között alakulhatnak az ezzel járó kiadások. Ez különösen a magas kockázatú fejlesztéseket végző kkv-k és startupok számára jelenthet gondot, így a szabályozás előírásai versenyhátrányt jelenthetnek ezeknek a vállalatoknak és visszavethetik az innovációt is.
„Az innovatív MI-megoldások fejlesztése és elterjedése érdekében szükség lehet a kkv-k és startupok uniós vagy kormányzati támogatására is, hogy a jogszabálynak való megfelelés ne jelentsen nekik aránytalanul nagy terhet. Az IVSZ üdvözli az MI-szabályozást, ugyanakkor szeretnénk felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy mennyire fontos egy alapjogokat védő, ugyanakkor az innovációt is támogató jogszabályi környezet létrehozása. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi érdekében még van mit tenni. A kockázati besorolását illetően mi például a magas kockázatú fejlesztések definíciójának szűkítését javasoljuk, hogy a vállalatoknak ne kelljen aránytalan adminisztrációs, dokumentációs, riportolási terheket vállalni újító megoldások fejlesztéséért, ne kerülhessenek így versenyhátrányba a globális szereplőkkel szemben” – foglalta össze a szervezet álláspontját dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Az IVSZ szerint a mesterséges intelligencia jelentős mértékben alakítja át a gazdaságot és a társadalmat, megjelenése, használata ugyanolyan forradalmi változásokat hozhat, mint a villamos energia vagy az internet elterjedése. Ezért is különösen fontos, hogy egy széles konszenzuson alapuló, innovációt támogató szabályozásra építve indulhassanak, folytatódhassanak a mesterséges intelligencia fejlesztések. A technológia elsöprő hatása már most látszik, egyes elemzések szerint a globális MI-piac jelenleg 136,6 milliárd dollárt tesz ki, és az előrejelzések azt mutatják, hogy 2022 és 2030 között 38,1%-os éves növekedéssel fog bővülni.
„Mi arra biztatjuk a hazai vállalkozásokat, hogy vizsgálják meg minél gyorsabban, hogyan tudnának a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások segítségével hatékonyabban működni, illetve, hogy ne álljanak le a potenciális megfelelési költségek ellenére sem az MI fejlesztésekkel, mert aki nem lép időben, menthetetlenül lemaradhat a versenyben” – hangsúlyozta Vinnai Balázs.
Kapcsolódó cikkek
- Nemzetközi kampányt indít a Telekom a STEM területen dolgozó nők láthatóságáért a képalkotó AI-ban
- Valóban elveszi a mesterséges intelligencia a magyarországi munkavállalók munkáját?
- Legyél hatékonyabb és motiváltabb a munkahelyeden és otthon is ezzel az új módszerrel
- Mesterséges intelligenciával pörgetik fel a kakaógyártást
- A Petal Ads hirdetési szakértői exkluzív mesterkurzust tartanak a hamburgi OMR Fesztiválon
- Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki
- A GLAMI új AI-technológiát alkalmaz a divatwebáruházak termékkínálatának katalogizálására
- Az IVSZ álláspontja a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekkel kapcsolatban
- Mesterséges intelligencia, robotok, üzlet a háború után – erről szólt az idei Trust Summit
- Új keresőt fejleszt a Google
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
AI fotogrammetriával bővült az Artec Studio 19
A professzionális 3D szkenner megoldásokat gyártó Artec 3D bemutatta az Artec Studio, átfogó 3D szkennelő, adatfeldolgozó, reverse engineering és minőségellenőrzési célszoftver legújabb verzióját. Az AS19-et többek között széleskörű szkenner-integrációval, nagyobb teljesítménnyel és mesterséges intelligencia alapú fotogrammetriával fejlesztették, hogy még jobban megfeleljen a különböző iparágakból érkező szakemberek igényeinek. A szoftver egyik legizgalmasabb újítása, hogy már nemcsak 3D szkenek, de fényképek és videófelvételek alapján is képes 3D modellek létrehozására.
HMD: A szülők fele szerint megváltozott a gyerekük személyisége a telefonhasználattól
A HMD friss kutatásai szerint az okostelefonok negatívan hatnak a fiatalokra. A szülők háromnegyede aggódik a telefonhasználat miatt, és több mint fele úgy érzi, túl korán vásárolt okostelefont a gyerekének. A fiatalok harmada megerősítette, hogy valóban hajlamosabb a szorongásra, amióta telefont használ, de azt is bevallották, hogy túl sok időt töltenek a közösségi médiában.
Ezekből a nyomtatókból 100 millió darabot adott el az Epson
A Seiko Epson Corporation (TSE: 6724, „Epson”) 2010 októberében indította útjára első nagy kapacitású tintatartályos tintasugaras nyomtatóját Indonéziában. 2024-re ezeket a nyomtatókat mintegy 170 országban és régióban értékesítették. Az Epson nagy kapacitású tintatartályos nyomtatóinak összesített globális értékesítése mára meghaladta a 100 millió darabot.
Ötödször is Családbarát Munkahely a Bridgestone
A Bridgestone Tatabánya 2024-ben ismét elnyerte a Családbarát Munkahely címet „Vállalati értékvállalásunk a mindennapokban is jelen van” című pályázatával. A vállalatnál megvalósuló változatos programok és kezdeményezések célja, hogy hozzájáruljanak a kollégák munkahelyi, családi és magánélete közötti egészséges egyensúly megteremtéséhez.