Háromdimenziós digitális másolatok készülnek középkori leletekből
November végén kezdődött el az a rendkívül izgalmas folyamat, amelynek keretében a várnegyed középkori leleteit, maradványait csúcstechnológiás módszerrel digitalizálják. A munkálatok során háromdimenziós szkennelést alkalmaznak, amely lehetővé teszi a valós tárgyakkal szinte mindenben megegyező digitális másolat kialakítását. Az eljárás mérési pontossága 1 mikrométer, azaz 1 milliméter ezredrésze.
A digitalizálás a műtárgyak megőrzésének, dokumentálásának fontos eszköze, ezért a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény komplex digitalizációs programot dolgozott ki a várnegyedből származó leletek megörökítésére. Ennek első lépése a középkori kőfaragványok szkennelése. Az eljárást a Laczkó Dezső Múzeummal közösen végzik, mivel mindkét intézmény őriz Várhegyről származó leleteket. A dokumentálás mellett cél, hogy a maradványokat részletesebben is megismerjék.
A csúcstechnológiás módszert már a világ több múzeumában is használták – többek közt a párizsi Louvre szinte minden műtárgyát ezzel az eljárással digitalizálták. A különleges megoldás nagyon pontos másolatok készítésére alkalmas. Az optikai felületszkennerek akár tízmillió pontot is lefényképeznek az érintett tárgyról, az így rögzített pontok pedig mindössze néhány századmilliméterre vannak egymástól – ez akkora távolság, mint például egy 3-4 századmilliméter vastag világosbarna hajszál. A lenyűgöző pontosság mellett az eljárás során színeket is lehet rögzíteni.
A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Laczkó Dezső Múzeum által kezdeményezett folyamat november végén indult el. Az elsők között a Gizella Kápolna hevederívének egy darabját szkennelték be. A folyamat minden pillanata izgalommal teli, hiszen egy ilyen volumenű faragott, festett kőről rengeteg új információ megtudható az eljárás révén, így kiderülhet például, hogy hányszor és hol használták fel az elmúlt évszázadokban és milyen festésrétegek kerültek a felületére. A Gizella Kápolna Árpád-kori művészetünk kiemelkedő emléke, ezért minden olyan információ rendkívül hasznos, ami az eddigi tudásunkat bővíti.
A várnegyedben talált régészeti leletekből a Biró-Giczey Házban továbbra is elérhető a kiállítás (sőt 2024-ben is látogatható lesz). A Work in Progress 2023 keretében pedig a vársétákon többek között a Gizella Kápolnába is betekinthetnek az érdeklődők. A Veszprémi Főegyházmegye különleges programja a jelenlegi formájában december 30-ig látogatható, 2024-ben pedig megújult tartalommal várja az érdeklődőket.
A veszprémi leletek 3D digitalizációját az Alap Inspektor Méréstechnikai és Minőségügyi Kft. végzi. Az eljárás három lépésből áll: az adatrögzítés, a pontfelhő feldolgozása és a 3D modell létrehozása. A 3D szkennerek lézersugarakat vagy más fényforrásokat használnak a tárgyak felületének rögzítéséhez. Ezeknek a sugaraknak a visszaverődéséből keletkeznek a pontok, amelyeket a szkenner térbeli koordinátákként rögzít. A pontfelhő feldolgozás során a szoftverek összekötik ezeket a pontokat, így folyamatos felületeket hoznak létre. Végül, a matematikai algoritmusok – mint például a háromszögelés – révén létrejön a háromdimenziós modell, amely hűen reprezentálja az eredeti objektumot.
Kapcsolódó cikkek
- Mit lehet kihozni egy régi emlékből?
- Magyar innováció segítségével élhet teljes életet Virág
- Innovatív technológia forradalmasítja a 3D mérést
- 3D nyomtatás és 3D szkennelés konferencia Szegeden és Veszprémben
- Azon dolgozik egy magyar, hogy mudi, puli és border collie LEGO figura is készüljön
- 3D modellezés, robotika, VR a pedagógusképzésben az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán
- Robotikai eszközök teszik biztonságosabbá a 3D-s gyártási folyamatokat
- Lehet-e a CAD-modell az Ipar 4.0 jövője?
- A dokumentumok kezelése mindennapos frusztráció az irodában
- Számítógépes játék segíti a személyre szabott mozgásszervi diagnosztikát
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hatmillió eszköz, zéró kompromisszum: így működik a Telekom hálózata
A Telekom Magyarországon közel 6 millió mobileszközt szolgál ki egy olyan robusztus infrastruktúrával, amely csúcsidőben akár 130 ezer egyidejű hívást is zökkenőmentesen kezel, és napi 2800 TB mobil adatforgalmat biztosít.
Stílusos meglepetések a Huawei-től Valentin-napra
A Valentin-nap ma már elsősorban a figyelmességről és az egymáshoz való kapcsolódásról szól. Legyen szó közösen átélt élményekről, apró gesztusokról vagy akár önmagunk megajándékozásáról, ez az ünnep a törődés különleges formáit helyezi előtérbe. A Huawei idei Valentin-napi ajánlatai ezt a szemléletet fordítják le a technológia nyelvére: olyan eszközöket kínálnak, amelyek nem csupán egyszeri meglepetések, hanem a hétköznapok során is valódi értéket képviselnek.
Bosch felmérés: az MI formálja a következő évtizedet
A világ egyre felkészültebb a mesterséges intelligencia (MI) térnyerésére – derült ki az idei Bosch Tech Compass felmérésből, amelyben több mint 12 000 embert kérdeztek meg világszerte, köztük Magyarországon is. A válaszadók soha korábban nem látták az MI-t ennyire pozitívan. A többség továbbra is úgy véli, hogy az MI lesz a következő évtized legmeghatározóbb technológiája, és a társadalomra gyakorolt hatása lesz a legpozitívabb az összes technológia közül.
Profiktól a kezdőkig: teljes szimulátoros élménycsomagot hozott a Thermaltake
A prémium DIY PC-hardverek piacvezető márkája, a Thermaltake, a 2026-os CES-en egy olyan kibővített versenyszimulátoros kínálattal érkezett, amely a magával ragadó játékélményre és a valósághű vezetésre épít. Az idei kiállításon a Thermaltake megerősítette versenyszimulátoros koncepcióját, szélesebb ökoszisztémát, nagyobb modularitást és több testreszabási lehetőséget kínálva minden szintű pilótának.
Mesterséges intelligencia hűti le az adatközpontok energiaéhségét
Az adatközpontok a világ villamosenergia-felhasználásának több mint 3%-áért felelősek, és ez az arány 2030-ra várhatóan 13%-ra emelkedik. Az energia jelentős része a hűtésre megy el, ezért ennek optimalizálásával jelentős megtakarítás érhető el.