Fellélegezhet a Microsoft
A kormány visszavonulót fújt
A Microsoft ellen a Janet Reno volt miniszter vezette igazságügyi tárca azért indított trösztellenes eljárást, mert úgy találta, hogy a Bill Gates alapította óriáscég visszaélt a Windows operációs rendszerek piacán élvezett monopolhelyzetével, és tisztességtelen piaci magatartást tanúsított, elnyomta a versenyt. A tárca akkori beadványai szerint a helyzet orvoslására csak egyetlen megnyugtató megoldás létezik: meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy a Microsoft a Windows monopolhelyzete folytán a tisztességtelen árukapcsolások eszközéhez nyúlhasson. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha feldarabolják a Microsoftot.
Az első fokon eljárt bíró - Thomas Penfield Jackson elfogadta a felperesi érveket, és kimondta: a Microsoftot két utódvállalatra kell felosztani. Az egyik folytatná a Windows-fejlesztést, a másikhoz kerülnének az alkalmazási programok.
A Microsoft fellebbezése azonban részleges sikerrel járt: a másodfokon eljáró bírói szerv ugyan megerősítette (tehát helytállónak fogadta el) Thomas Penfield Jackson elmarasztaló ténymegállapításainak lényegét, miszerint a Microsoft magatartása valóban ellentmondott a trösztellenes törvény előírásainak, de túlzottan drákóinak ítélte a jogorvoslatként kimondott kényszerfelosztást. Az ügyet a másodfok visszaküldte az elsőfoknak, azzal, hogy a korábban megállapított tények alapján egy új bíró - sorsolás folytán Colleen Kollar-Kotelly - szabjon ki új ítéletet.
Az igazságügy-minisztérium - amelyet immár John Ashcroft irányít - azonban most közölte: nem törekszik többé a Microsoft feldarabolására, viszont a fogyasztók érdekében, az eljárás áramvonalasításával a lehető leghamarabb le akarja zárni az ügyet.
A tárca nem kívánja tovább bolygatni azt a részkérdést sem, hogy mennyire tekinthető jogellenesnek - konkrétan: tiltott árukapcsolásnak - a Microsoft részéről az Internet Explorer nevű internetes kereső programnak a Windows operációs rendszerbe történt "szerves beültetése". Ezt Thomas Penfield Jackson még bizonyítottan illegálisnak minősítette, de a másodfok alaposabb tanulmányozást ajánlott.
A probléma statikus szemlélete esetén valóban két különböző árucikk (szoftver) összekapcsolásáról van szó: az egyiket csak akkor kapja meg a vevő, ha a másikat is megveszi. A számítástechnika fejlődését figyelemmel kísérő szakemberek azonban megjegyzik: a műszaki fejlődés abba az irányba mutat, hogy a webkereső programok integrálódnak az operációs rendszerekbe, és ezt a trendet bírói tilalommal nem lehet megállítani.
A Microsoft az előző másfél év során számtalan olyan szemrehányást kapott, hogy a bírói fórumok előtt időhúzásra játszik, mert kedvezőbb elbánást remél egy republikánus kormányzattól, mint a demokratáktól. Ha Bill Gates valóban így számított, akkor számítása bevált.
Kapcsolódó cikkek
- Az Egyesült Államok nem elégedett a Microsoft licencfeltételeivel
- A Microsoft lecsap a belső szoftverkereskedőkre
- Microsoft-per: Kereskedelmi szervezetek is fellebbeznek
- Vissza az egész, folytatódik a Microsoft-per
- Vége a Microsoft-pernek
- A Microsoft megszegte a megállapodást?
- Antitrösztper: eleget tesz az ígéreteknek a Microsoft
- Végéhez közelít a Microsoft-per
- Nem bizonyít semmit a Microsoft-vezető e-mailje
- Brit kezdeményezés a Microsoft-Navision ügylet megakadályozására