Prim Hírek

Andrew L. Shapiro, az Aspen Intézet Internet Policy Projectjének vezetője a fentiek szellemében olyan ösvényt keresve próbál az internet mindennapjainkra gyakorolt hatásáról beszélni, hogy elkerülje mind a technooptimizmus Szkülláját, mind a technofób szélsőségek Kharübdiszét. A választott középút, a technorealizmus a terméketlen sáncháború helyett egyszerre igyekszik láttatni az esélyeket és a veszélyeket, a jót és a rosszat egy szakadatlan egyensúly- és harmóniakeresés reményében.

A "technorealizmus" kifejezés Shapiro és David Schenk közös alkotása. (Schenk Adatszmog című könyvének kritikáját ld. Internet Kalauz, 1999. november.) A szerzőpáros azt az egyszerű dualizmust kívánta megszüntetni, amely a kritikátlan "cyberutópianizmus" és a szélsőségesen elutasító álláspontot megfogalmazó "neoludditák" térfele közti választásra kényszeríti a gondolkodókat. Ennek érdekében weboldalt hozott létre, és felszólította a kérdéskörrel foglalkozó legjobb újságírókat, hogy kezdjék meg közös munkával a technorealizmus meghatározását. Shapiro könyve ennek a definíciós törekvésnek is fontos állomása.

Shapiro gondolatmenete szenvtelenül igyekszik bevezetni az olvasót a változások mélyszerkezetébe.

A korábban jósoltnál is nagyobb mértékben választunk és döntünk, milyen híreket és szórakoztató termékeket fogyasztunk, kivel és mire szocializálódunk, hogyan keressük a pénzt. Ennek révén azonban egyre több állami és üzleti érdeket sértünk meg. Az állam a tiltással és a szabályozással, az üzlet világa a választás szabadságának mind tökéletesebb illúzióját előállító manipulációval próbálja megakadályozni ezt a változást.

A kontrollforradalom három jelentésszintje

- Monumentálisnak ígérkező váltás, amely az internethez hasonló új technológiáknak köszönhetően az intézményektől az individuumokhoz helyezi át az ellenőrzés funkcióját.

- A fenti váltás során kibontakozó konfliktus az individuumok és a hatalmat megtestesítő, nagy erejű intézmények (kormányok, vállalatbirodalmak, média) között.

- Nehezen felmérhető és nem is mindig kívánatos utak, módok, amelyek révén a fenti változások újraformálják életünket.

Ezzel párhuzamosan az új módon uralt személyes szférát egy még veszélyesebb, ritkán előre jelzett ellenség is fenyegeti: saját csökönyös lendülete, amellyel nyomul, szakadatlanul előre. Az individuális kontroll ugyanis mostanra túl messzire merészkedett. A politikustól, a médiaóriástól és az árfelverő kereskedőtől való hatalom-viszszaszerzés igézetében elveszíthetjük a képességünket a képviseleti demokrácia értékeinek felismerésére, a fontos híreket, illetve magas színvonalú termékeket és szolgáltatásokat közvetítő szereplők szükségességének elfogadására. Ennek következtében féltve őrzött értékeink, mint a közösség, a szólásszabadság és a privacy, válnak egyre csökkenő jelentőségűvé.

Az új kontrollkihívás mindezzel együtt kezelhető maradt számunkra: előnyeit tudjuk élvezni anélkül is, hogy kapitulálnánk, ellenállnánk vagy kivonulnánk. A személyes felelősség- és (közösségi) kötelezettségvállalás, illetve a "kormányzás" kérdéskörének friss, individuumközpontú megközelítése még az egyre bizonytalanabb világban is elvezethet a demokrácia, a bizalom és a jólét megőrzéséhez.

Hat vezérlő elv és egyensúlyteremtő válasz az új technológia társadalmi hatáskövetkezményeire

Szabályok és kontextusok

Amikor a technológia változik, gyakorta tűnik úgy, hogy a régi szabályok már nincsenek érvényben. A korábbi szabályokat és az új elveket úgy kell egymás mellé rendelni, hogy figyelembe vegyék az új kontextusokat.

Kényelem és választás

Amikor a Microsoftot a verseny korlátozásával vádolják, a cég a számítógép- és az internethasználat egyszerűbbé tételével védekezik. Mivel mindkét követelésnek egyidejűleg kellene érvényesülnie, a fogyasztóknak bizony meg kell találniuk a szellemes középutat.

A hatalom és annak szétterítése

Az internet a hagyományos közvetítő csatornák kikerülésével ad lehetőséget az individuumoknak olyan döntések meghozatalára, amelyek korábban a feje felett születtek. Az önrendelkezés záloga a minket érintő döntésekről és a bizalmunk révén rólunk döntést hozókról való tudás.

Rend és káosz

Az új technológia révén személyessé teszszük, "belülről vezéreljük" a kapott információkat és társadalmi környezetünket, de nyitottnak kell maradnunk a találkozásra a váratlanul megjelenő, ám értékeket hordozó dolgokkal is.

Egyén és közösség

Az embereknek, forrásoknak és tapasztalatoknak az internet által kínált globális elérése nem vezethet a helyi közösségek és kötelezettségek figyelmen kívül hagyásához. Az internetet egyszerre használhatjuk ahhoz, hogy globálisan "felfedezzünk", lokálisan pedig "szorosabbra zárjuk" kötéseinket.

Piacok és kormányok

A technológia segítségével az egyének egyre jobban tudják saját előnyeik gyarapításához igénybe venni a piac erőit. De ha teljesen a piacra bíznánk mindezt, az veszélyeztetné az egyenlőséget és a hatékonyságot is. A kormányok fontos szerepet játszanak a társadalmi problémák megoldásában, a korrekt játékszabályok fenntartásában és a demokratikus értékek megőrzésében.

Shapiro könyve messze kiemelkedik az átlagos internetbrosúrák tengeréből. Példái eredetiek és találóak, stílusa szellemes és szórakoztató. Hogy mást ne mondjunk, nemcsak az internet kutatói használhatják a modern nemzetállamra adott leírását: az Shapirónál ti. olyan, mint Arnold Schwarzenegger és Woody Allen keresztezése, egy neurotikus izomkolosszus, amely egyre idegesebb saját irrelevanciája miatt, és bármikor kész, hogy erejét fitogtatva bebizonyítsa, ez nincs is így.

Ha van valahol hiányérzetünk, akkor az nem avval kapcsolatos, amit a könyvben megismerünk, hanem avval, amiről nem esik szó. Amikor ugyanis a technorealizmussal sikerül a társadalomkutatóknak Szkülla és Kharübdisz között áthajózniuk, még egyáltalán nem értek révbe. Ha már a görög mitológiánál vagyunk: jönnek még a Szümplegaszok (a két veszélyesen összecsapódó óriásszikla), a szirének, a Gorgó és a tenger más szörnyei - sok még az ellátandó feladat.

Ha csak a kontrollforradalomnál mint alapkategóriánál maradunk, annak individuális szinten való értelmezése nem feledtetheti, hogy létezik egy még átfogóbb értelemben vett kontroll, amellyel maguk az intézmények igyekszenek szabályozni a társadalom egészét. Az egyre nagyobb méretű társadalmak és a tagjaikat összekötő, mind több áttétellel működő munkamegosztás ugyanis közösségi szinten is kontrollválságokat termel, és azokat kontrollforradalmakkal oldja meg.

Ezt a pulzálást egy másik szerző, James R. Beniger mutatta be látványos gazdaságtörténeti-szociológiai elemzéssel másfél évtizeddel ezelőtt. Könyve - amely korántsem meglepő módon a The Control Revolution címet viseli - meggyőzően bizonyítja, hogy a modern bürokrácia kialakulásával létrejövő előző kontrollforradalom után most éppen egy kontrollválság időszakába szalad bele az emberiség. Még szerencse, hogy már láthatók annak a kontrollforradalomnak a körvonalai is, amely megoldást ígér a válságra: Beniger szerint ez maga az információs és kommunikációs eszközök lenyűgöző evolúciója. Kár, hogy Shapiro nem ismeri (vagy legalábbis nem jelzi, hogy tud róla). A két "szint" összekapcsolásával ugyanis némiképp kerekebb lenne a világ.

Irodalom:

Andrew L. Shapiro: The Control Revolution (A Century Foundation Book Public Affairs, New York, 1999). James R. Beniger: The Control Revolution (Harvard University Press, 1986).

A technorealista oldalt ld.: www.technorealism.org.