Prim Hírek

Következő néhány számunkon keresztül tehát valójában nem teszünk mást, mint egyrészt a vezető nemzetközi elemzők következtetéseire, másrészt a hazai piackutatók felméréseire támaszkodva megvizsgáljuk, merre tart ez a folyamat a nagyvilágban, illetve követik-e a hazai viszonyok a nemzetközi trendeket, és ha nem, miért. A magyar viszonyok láttatásában sokat segítenek a hazai konferenciák (közülük az E-ware I. Vállalatirányítási Konferencia című e-fórumán elhangzottakra magunk is többször hivatkozunk). Ugyanakkor forgalmazói, tanácsadói véleményekre is hagyatkozunk, Megoldás rovatunkban pedig a felhasználók is megszólalnak. (A cikk teljes terjedelemben a www.prim.hu/business weboldalon olvasható.)

Összefüggések hálójában

Külföldön sem egyértelmű sikersztori a balanced scorecard (BSC), vagyis a kiegyensúlyozott teljesítménymutatók rendszere. Nálunk azonban - valószínűleg a már annyit emlegetett hazai vállalati kultúra fejlettségi szintjének köszönhetően - szinte csak az informatikai rendszereket forgalmazók és a lassan partnerükké avanzsáló tanácsadók hívják fel a figyelmet a vállalati teljesítmény egyoldalú megítélésének veszélyeire. Meghallgatásra mindössze a nagyon kiélezett versenyhelyzetben lévő, erősen ügyfélcentrikus szolgáltató vállalkozásoknál, illetve esetenként a komoly partner- és beszállítói kapcsolatokat ápoló gyártóknál találnak, bár utóbbiból kevés akad Magyarországon.

Az ERP II - főként a ma már letisztultabb, standardokkal, megfelelő védelemmel körülbástyázott internetes üzleti lehetőségeknek köszönhetően - bő funkciókínálata azonban csak az említettek számára lehet vonzó. Ugyanis csupán ott kifizetődő és célszerű az alkalmazása, ahol a pénzügyi mutatók mellett a beszállítókkal, partnerekkel, ügyfelekkel való kapcsolat, az együttműködő partnerek felé is kiterjesztett folyamatok optimalizálása (CRM, SCM), a vállalati tudás tőkévé kovácsolása, ezzel összefüggésben a folyamatos képzés (TM, HRM) és mindezek eredményeinek kimutathatósága is fontos. Végül pedig a vállalati specialitásoktól függő egyéb teljesítménymutatóknak is részét kell képezniük a nyereségességre törekvő vállalatvezetők jelentéseinek. De nézzük, mit mondott minderről a Gartner Dataquest idén júniusban.

A jövőre fókuszálva

Lényegét tekintve a gyártó termeléshez kötődő rendszereinek és módszereinek működését egyre erőteljesebben befolyásoló, mind rövidebb reakcióidőt, magasabb minőséget és nagyobb rugalmasságot követelő üzleti folyamatokkal való szinkronizálásról van szó az új ERP-koncepció kapcsán. Persze csak akkor, ha a cégek ténylegesen realizálni óhajtják a valós idejű szállítói lánc előnyeit, illetve ha saját javukra fordítva tőkévé kívánják kovácsolni a fogyasztói szokásokat. (Bár a Gartner is azt sugallja, hogy csupán az időben nyitó s az ehhez megfelelő informatikai támogatással rendelkező vállalkozások maradhatnak versenyképesek, mégsem szabad minden szervezetre ész nélkül rákényszeríteni a fenti megállapítás igazát, s különösen nem érdemes az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyva hozzálátni az átalakításhoz.)

A Gartner az adminisztráció, a gyártás, illetve a gyártás- és termékfejlesztés oldaláról a vállalati folyamatok automatizálásaként és támogatásaként értelmezi a tradicionális ERP-t (belevéve azt a vállalati back-office alkalmazáskészletébe is). Az ERP II-vel viszont a vállalati vagyon tradicionális ERP-kben is meglévő komplett menedzsmentjén túl a külvilággal, vagyis a gyártásnak az ügyfelek, partnerek üzleti, termelési, logisztikai folyamataival való szinkronizációja a cél. (Ez látható az SAP-nál, a német alphaPro és az Inventia Movex rendszerében, de ilyen irányba mozdult el az iBaaN és az IFS éppúgy, mint a Scala, csak néhányat kiemelve az idehaza is forgalmazott, az ERP II irányába elmozduló gyártók, illetve rendszereik közül - a szerk.)

A Gartner elemzői azonban a fentiekkel kapcsolatos veszélyekre is figyelmeztetnek. Például arra, hogy az ERP II holdudvarába tartozó rendszerek önmagukban nem csodatévők. Így például az e-business megoldások alapanyagot, félkész- és végterméket kezelve az ERP-t (MRP-t) mintegy "fekete doboznak" tekintik, vagyis nem részük a termelés-, illetve vállalatirányítási támogatás. Pedig a hatékony együttműködés egyik, ha nem legfontosabb feltétele, hogy az említett folyamatokban részt vevők ilyen rendszerei is szinkronban működjenek egymással, vagyis az említett megoldások nélkül nincs hatékony B2B.

A bűvszó: szolgáltatás

Mely piaci szereplők keresnek már most a fentiekhez hasonló megoldásokat, és miért? A tömegtermelés háttérbe szorulásával elsősorban az iparági túlkínálat szorítja rá a fogyasztásicikk-gyártókat és az egyéb szolgáltatócégeket a helyi piaci igények kielégítéséhez szükséges variációs képességük növelésére. Szintén ok lehet a vevői igények változásához igazodó, kisebb méretű és gyakoribb megrendelésekre való felkészülés, az egyedi termékek előállításához szükséges flexibilitásra és a fogyasztói igények változására való gyors válaszadás képességének kifejlesztése. Ez utóbbi is az erőforrás-kezelő rendszerek újragondolására utal, amelyeknek például a minél szélesebb választék és magasabb minőség érdekében skálázható eljárásokra és receptúrákra lesz szükségük. Mindehhez a gyártásban korábban elszigetelt elektronikus vezérlőberendezéseknek az informatikai megoldásokba történő minél magasabb fokú integrálódása is szükséges, hiszen a termelési adatokra vállalatszerte szükség lesz.

A következő három évben - elsősorban a közép-kelet-európai térségben és Japánban - a szolgáltatásokra tolódik át a hangsúly, újabb lehetőségeket villantva fel az ERP-szállítók előtt. Technológiai, pénzügyi és szervezeti okok késztetik majd szolgáltatásfejlesztésre - optimalizálási, alkalmazásfejlesztési, re-engineering, outsourcing- és tréningszolgáltatások nyújtására - a szállítókat. Például a meglévő platformokra új alkalmazás(moduloka)t fejlesztenek. Ennek első fecskéjeként látott napvilágot a CRM, amit a közeljövőben várhatóan a szolgáltatásifolyamat-optimalizálás (SPO) követ. Emellett a netnatív szoftverek felé való törekvés - ami a kliens/szerver rendszerre való 80-as évekbeli átállást követően a legnagyobb szoftverarchitektúra-váltást jelenti - is szolgáltatásfejlesztést gerjeszt.

Hazai trendek - ahogy az AAM-né l látják

"A hazai vállalatok ügyvitelének informatikai támogatottságát jellemző mutató még messze elmarad akár az EU-tagországokat, akár az amerikai gazdaságot jellemző számoktól" - mondja az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Kft. szakértője, Kovács Emilné. "Ez Magyarországon további kényszerítő erőként befolyásolhatja az ERP-rendszerbevezetések változatlanul erős növekedési trendjét. Ezzel együtt azonban nem csupán a rendszerekkel, hanem bevezetésükkel és hatékonyságukkal szemben is megváltoznak a felhasználói elvárások."

"Hazánkban a jelenlegi helyzet kissé ellentmondásos. A potenciális felhasználók számához és méretéhez képest óriási kínálattal találják szemben magukat az ügyfelek. A szállítóknál lévő - az üzlet és a rendszer területén egyaránt otthonosan mozgó - tanácsadók, illetve az ERP-rendszerekhez kapcsolódó vezetési tanácsadásban jártas cégek száma azonban már sokkal szerényebb. A termékekkel szembeni minőségi kifogások mellett az elemzők szerint a bevezetési eljárás fogyatékosságainak is tulajdonítható az alkalmazók körében tapasztalható meglehetősen nagyfokú kiábrándultság és csalódottság."

"A korlátozott méretű hazai piac esetében erre egyrészt egyfajta - a rendszerek, valamint a bevezetésükkel foglalkozó szállítók és tanácsadók körében hosszú távon lezajló - szelekció jelenthet megoldást, másrészt az, ha a bevezetésben együttműködők között is megvalósul a technológiában érvényesülő, ún. "kollaboratív" - a minőség, a költségtakarékosság és a rövid rendszerbevezetési idő követelményét egyfajta szerepmegosztással szolgáltatni képes - forma." (A rendszerbevezetésre vonatkozó háromszintű együttműködésre későbbi számunkban még kitérünk - a szerk.)

"Az AAM tapasztalatai szerint további bizonytalansági tényezőt jelent, hogy míg a rendszerbevezetésben eddig idehaza érintett Top 100-as nagyságrendű cégek a nem kis beruházással járó ERP-rendszerek tekintetében elsősorban minőségi váltásra készülnek, a szállítók figyelme, mintegy új piacként, a közép- és kisvállalati szegmens felé irányul. Ez utóbbi igényét azonban teljesen más feltételrendszerrel - költség, bevezetési idő, funkcionalitás, finanszírozás - lehet kiszolgálni. A minőség és funkcionalitás teljessége azonban a nagy-, közép- és kisvállalatok esetében egyaránt elengedhetetlen. A kérdés az, hogy ezt a látszólag új, de a valóságban már évek óta jelen lévő igényt hogyan tudja az ERP-szolgáltatói piac kiszolgálni."

Válasz kérdőjelekkel

A válasz ma még nem nyilvánvaló. Egyrészt azért, mert a szoftverházak által kidolgozott gyors bevezetési modelleket, eljárásokat többnyire csak a nagy- és középvállalati kör képes finanszírozni, másrészt mert a rendszerek informatikai támogatása, üzemeltetése hosszú távon jelentős költségterhet ró a vállalatra, amelynek a fő tevékenységétől idegen feladatok ellátása miatt is meg kell osztania erőforrásait.

Az informatikai piac azonban már talált a fentiekre - igaz, a felhasználók által ma még kevéssé preferált - megoldásokat. Egyrészt az IT különböző szintjeinek - az ERP-rendszerek működtetését is beleértve - külső szervezetbe való kihelyezésével, az informatikai outsourcinggal, másrészt az idehaza az ERP tekintetében még több sebből vérző alkalmazásszolgáltatási (ASP) kínálattal. Utóbbira a hazai - elsősorban a szolgáltatói felkészültséget és piacismeretet tükröző - tapasztalatokat ismertetve néhány mondat erejéig még visszatérünk. Ez a megoldás ugyanis, amely sem a termék, sem a kiszolgáló informatikai háttér megvásárlását nem igényli, elsősorban a hazai vállalati, IT- és távközlési kultúra következtében az alkalmazókban egyértelműen megnyugtató válaszokat ma még nem generál, a szolgáltatással szemben fenntartást gerjeszt, míg a piaci szereplőknek újabb szerepkeresést, kihívást jelent.