Prim Hírek

Kozma László: - Az objektumelvű technológia számos területen napi használatúvá vált, ezért a szervezők úgy gondolták, hogy Magyarországon, egy magyar nyelvű konferencia keretében lehetőséget kell adni az ezzel foglalkozó szakembereknek arra, hogy összegyűlve eszmét cseréljenek, illetve kifejtsék véleményüket az egyes kérdésekről. Ennek megfelelően a tematikát sem szorítottuk szűk korlátok közé: szó esik majd az adatbányászatról és a tartalomszolgáltatások objektumorientált menedzseléséről csakúgy, mint az e-businessről.

A legelső konferencia egyébként Kecskeméten volt, és nagyon nagy sikert aratott. Azóta évről évre ismétlődő rendezvénnyé vált, amelynek idei alcíme: "Információs társadalom - kihívások és válaszok". Ennek megfelelően igyekeztünk olyan szempontokat figyelembe venni az előadások és tutoriálok kiválasztásakor, hogy sikerüljön megragadni azokat az igényeket, illetve lehetőségeket, amelyek a konkrét használat során felmerülnek. S ha már a szervezésről esik szó, itt kell megemlítenem Juhász Istvánnak, a Debreceni Egyetem adjunktusának a nevét, akinek hozzáállása, tenni akarása és az ügy érdekében kifejtett áldozatos munkája nélkül ez a konferencia nem jöhetett volna létre.

B. O.: - Elsősorban az egyetemi, kutatói szféra számára hasznosak az előadások, vagy a gazdasági élet szereplői is tudnak csemegézni belőlük?

K. L.: - Mindenképpen nagyon fontos, hogy a gazdasági élet szereplői is jelen legyenek, ezért felvettük a kapcsolatot a Vezető Informatikusok Szövetségével, és kedvezményes részvételi díjat ajánlottunk fel nekik. ők kifejezetten a gazdasági szférából érkeznek, de a korábban említett tematika is ezt célozza meg. Hogy csak néhány újabb példát említsek, szó lesz a szoftverminőség méréséről és biztosításáról, az elemzési és tervezési mintákról, illetve az üzleti folyamatok modellezéséről és újratervezéséről.

B. O.: - Mennyiben tekinthető alkalmas fórumnak ez a konferencia arra, hogy az egyetemi szféra, illetve az informatikai piac szorosabb kapcsolatot építsen ki?

K. L.: - A konferencia előkészítése akkor kezdődött, amikor az előző befejeződött. Az egyik nagyon fontos szempontunk már akkor az volt, hogy a fiatal doktorandusz hallgatókat jobban bekapcsoljuk ebbe a munkába, ezért olyan konstrukciót találtunk ki, hogy a szakértői bizottság által legjobbnak ítélt dolgozatokat szakfolyóiratokban helyezzük el. Ezenkívül tapasztalatból mondhatom, hogy az iparban dolgozó szakemberek, kereskedők, illetve a szoftvertechnológiákkal foglalkozó, akadémiai, egyetemi és kutatói szférában dolgozó munkatársak már a kezdetektől fogva összejönnek, hogy közösen beszéljék meg a problémákat, illetve a jövő kihívásait.

B. O.: - Ez utóbbi kapcsán mi várható az idei rendezvényen?

K. L.: - Szeretnénk ki- vagy inkább előretekinteni, s ennek megfelelően találni új témaköröket. Szívesen látunk új programozási paradigmákat, például az aspektus, a generikus, illetve a komponens alapú programozás tárgyköréből. Ezek mind olyan határterületek, amelyekből nagyon hasznos dolgok jöhetnek ki, s az sem elképzelhetetlen, hogy ezek egyike lesz a jövő favorizált technológiája. Természetesen mindenfajta új elképzelésnek igyekszünk teret adni, meghívott előadóinkat is ennek szellemében választottuk ki. Itt lesz például Andrew Watson, az Object Management Group műszaki igazgatója, aki a plenáris előadást tartja. Ugyancsak elfogadta meghívásunkat Henry S. Thompson, az XML és a World Wide Web szerkesztőbizottságának vezetője, illetve Böszörményi László professzor a Klagenfurti Egyetemről.

Egyébiránt az objektumorientált (OO) programozás jó húszéves múltra tekint vissza, de azt kell mondanom, hogy még nem jutottunk túl rajta, még nem sikerült leváltani egy jobbal. Én hiszek abban, hogy előbb-utóbb túllépünk az OO-technológiákon, de még nem látszik, hogy merre tovább. Addig a szintig, amelynek elérését mi, szoftveresek titokban kitűztük magunk elé - nevezetesen hogy a szoftverkomponenseket, objektumokat ugyanúgy használhassuk, mint a hardveresek a chipeket -, egyelőre még nem jutottunk el.