Special Reports: válogatott téma-összefoglalók az internetnews.com-tól
A hagyományos tudományos irodalom ismeri a referáló folyóiratok
fogalmát. Ezek kivonatosan ismertetik egy-egy szakterület
publikációinak a tartalmát, és bibliográfiai adatait (hol találhatók
stb.). Az internetnes.com most hasonlóra vállalkozott, egyes
informatikai témákhoz összegyűjtött irodalomjegyzékek összeállításával,
Special Reports címszó alatt.
A világhálón elvileg ott vannak a keresőgépek. A gyakorlatban talán már a világhálónak csak alig a harmadát fogják át. Ráadásul, rendszerint tücsköt-bogarat megtalálnak, csak a témáról keresett legfontosabb információt nem. Tovább rontja a helyzetet, hogy az XML/XHTML technológia sem terjed ütemesen (eléggé el nem ítélhető módon!), ami ezt a problémát minimum enyhítené. Az XML/XHTML adatlapokon ugyanis a kulcsos keresés olyan fejlett formái használhatók, amelyek pontosan előírható jellemzőkkel bíró kontextusban találják meg a keresett fogalmat. Ez akár a Google 19-re lapot húzok megoldását, azaz, a számunkra legfontosabb információ megtalálását is eredményezhetné. Ez hallatlanul növelné a munkánk hatékonyságát, másrészt a világhálót sem terhelné a hagyományos keresők szemétáradata.
Mit tűztek ki a szerkesztők
Természetesen azt, hogy összegyűjtsék egy-egy tématerület legfontosabb, az ipari trendek különböző aspektusait bemutató publikációk rövid tartalmi összefoglalóit. Ezek lehetnek trendanalízisek, történeti háttér adatok, vonatkozó szabványok és azok fejlődési tendenciái, konkrét ipari eszközök és szolgáltatások leírásai stb.
Néhány feldogozott téma
Nézzünk néhány összefoglalót!
Az egyik legújabb téma a következő: Web services: Evolution or Revolution. Ahhoz próbál segítséget adni, hogy vajon, a webszolgáltatások forradalmi változást hoznak-e az informatikai alkalmazások terén, vagy csak a normál fejlődés egy újabb lépcsőjét képezik. A téma elemzését az a paktum provokálhatta ki, amit a Microsoft és az IBM nemrégiben kötött. A két cég együtt számolt be a webszolgáltatásokra kidolgozott adatvédelmi, megbízható üzenet- és tranzakció kezelési szabványjavaslataikról. Ezt a platformok közti, már ma is jól megvalósítható együttműködés bemutatásával demonstrálták. A témában korábban az IBM már egyeztetett a Computer Associatessel, de további olyan nagy ipari szereplőkkel is, mint a HP, az Oracle, vagy a Sun Microsystems. Az így kialakuló Web Services Composite Application Framework (WS-CAF) keretrendszer keretében olyan résszabványok szerepelnek, mint a WS-Security, a WS-Reliable Messaging vagy a WS-Transaction. Ezek összeköthetik a Microsoft .NET keretrendszeri filozófiát a Sun ONE és más ipari törekvések koncepciójával. A jelen cikk írója azt egészen biztosan forradalmi változásnak ítéli meg, hogy ennyi ipari szereplő meg tud végre egyezni valami közös rendszerfilozófiában és üzemletetési gyakorlatban.
Nem kevésbé érdekes összefoglaló lehet, főként a nagy cégek informatikai vezetői számára, akiket ezzel a témával, tipikusan, mind a fölső menedzsment, mind a beosztott stáb bombáz, hogy mi is a helyzet a Linux-al? Erről a következő összefoglaló szól: Linux in the enterprise. Ez a téma-összefoglaló talán a legfrissebb, 2003. októberi állapotokat tükröz, de elemzést nem ad, csak tényszerű kronológiát nyújt. Néhány cikktéma: illeszkedés az OSDL kommunikációs szabványokhoz, a Red Hat Linuxon túli jövőt keres, a Novell mégsem siet a Linux támogatással, a Giga szerint a MS fejlesztések TCO-ja jobb a Linux-os J2EE platformokénál, 10 éves a Debian, AMD chipek a Linuxhoz, az IBM és SuSe Linux megkapta a magasabb védelmi fokozat jogosítványt az amerikai állami szervektől, a Sun is mozgolódik, méghozzá asztali fronton a Microsoft-killernek gondolt Mad Hatterrel, a HP is stratégiai platformként kezeli a Linuxot, a Silicon Graphics Inc. 128 Intel processzoros gépet hajt meg Linux-al, az Oracle a United Linux mellett, SuSe Linux az Itanium szervereken, a Red Hat be akar törni az alkalmazói szoftver piacra, Linux a fogyasztói eszközök vezérlőiben, az OSDL nyíltszoftver szabványtestület kibocsátott TPC tesztelő eszközöket, Bill Gates rajta tartja a szemét a Linuxon, a META elemzői szerint a MS webszolgáltatási alkalmazásokat szállíthat a Linuxhoz – a UNIX-piac együttes ellenségeként, a Caldera visszaváltott a SCO névre (azóta össze is veszett a Linux-táborral) stb.
Ugyancsak relatíve friss, szeptemberi, téma-összefoglaló szól a rádió-LAN frontról. Ennek címe: Wi-Fi & 3G: The Wireless Holy Grail. Ez sem mondja meg, mi a Szent Grál ezen a téren, de figyelemre méltó cikksorozatot szed össze. A legfrissebb cikk az Intel rádió-LAN-os mozgolódását elemzi. A vezető processzorgyártó aktivitása ezen a piacon nyilván kinyitja azoknak a szemét is ezzel a témával kapcsolatban, akik eddig elhanyagolhatónak vélték. A felsorolt cikkek jelzik mind a szükséges chipek gyártóinak a stratégiáit, mind a rendszerszállítók fejlesztési elképzeléseit, mind a szabványok fejlődési irányait, különös tekintettel az alkalmazói oldal igényeire. A 3G-hez képest a WiFi a felsorolt cikkek számában teljesen nyilvánvalóan tarol. Ez nem jelenti, hogy a 3G eleve kudarcra ítélt a hatalmas tempót vett WiFi WLAN, sőt, újabban, WiMAX néven WWAN (802.16a) technológiákkal szemben, de a felsorolt cikkek sorai közt azért biztos megbújik a várható trend.
Van még szó a MS Office 2003 hatásáról, a SCO-Linux háborúról, a rádió-LAN forradalom hatásairól, az informatikai rendszerek viselkedéséről a 2003-as nagy New Yorki áramszünet idején, a Windows 2003 Server megjelenésének a hatásáról, a RISC – x86 processzor architektúrák harcállásairól, a Grid szuper-számítógépes technológiáról, a chipgyártók nanotechológiájának a hátárairól (90, 65, 45, 32, 11?), a webszabványok(W3C és OASIS) szerepéről, az online kereskedelem adóztatásáról stb.
Kapcsolódó cikkek
- Supernova 2007 konferencia: az internet és a fekete lyuk
- Az internetes cenzúra terjedésére figyelmeztet az Amnesty International
- Új internetes hírportál indult Békésben
- Internetes szerzőijog-védelmi szolgáltatást vesz igénybe az AP hírügynökség
- Növekvő netcenzúra világszerte
- Mobil tévézésben még elsők lehetünk
- A digitalizáció esélyt ad az új médiapolitikára
- Kelemen László lett az "Év információbiztonsági újságírója"
- MTE- kerekasztal az audiovizuális média-szolgáltatási irányelvről
- Háromdimenziós világháló: az űrben terjeszkedik az internet
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.
MyPhoneExplorer 2.2.0
Android mobiltelefonokhoz alkalmazható szinkronizáló program. Telefonkönyv, SMS, híváslista, naptár, üzenetek és hasonló feladatok ellátására szolgáló kitűnő alkalmazás, ami Outlook Express és Thunderbird címjegyzék támogatással is rendelkezik.
Battery Monitor 10.4
A kis alkalmazás számos hasznos információt szolgáltat az akkumulátorunk aktuális állapotáról. Többek között hangjelzéssel figyelmeztet, ha a töltési szint kritikusra csökken, vagy ha elérte a maximális szintet.
OMV: 2025 végéig országszerte elérhető lesz az ultragyors töltőhálózat
Országszerte 15 helyszínen már igénybe vehetőek az OMV új gyorstöltői. A társaság még idén megduplázza ultragyors töltéssel üzemelő töltőállomásai számát, 2025 végéig pedig közel 50 helyszínen összesen 80 villámtöltő pont működik majd az országban. A töltők legalább 100 kW teljesítmény leadására képesek, ami később több helyszínen akár a 200 kW-ot is elérheti, a hálózati kapacitás függvényében. Az OMV saját applikációt is fejlesztett a töltőkhöz, amiben most különleges akciókkal várja az autósokat.
A dolgozók 83%-a szerint a mesterséges intelligencia javítja munkája hatékonyságát
A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.