Az osztrák távközlési törvény két éve
Az Austria Telekom egész augusztusban költséges tévékampánnyal hirdette szeptember 1-jétől életbe lépő új tarifáit, de ezekkel sem érte utol a magánkonkurenciát, sőt, az utóbbi az új AT-díjszabás életbelépésének időpontjára már újabb árcsökkentő kört futott be, így az AT csak bizonyos kategóriákban tudta csökkenteni lemaradását.
Az Industrieblatt című szakújság szerint például az UTA magánszolgáltatónál egy kisvállalkozás a korábbi telefonszámlájának 45,2 százalékát takaríthatja meg, de a középvállalatok is átlagosan 30 százalékot spórolhatnak, ha a magánszolgáltatókkal szerződnek.
Caspar Einem tudományügyi és közlekedési miniszter szerint e két év alatt megérett a helyzet arra, hogy a tapasztalatok alapján módosítsák a távközlési törvényt. A munka fő célja, hogy a törvényt alkalmazzák az életbelépése óta bekövetkezett piaci fejleményekhez, bezárják a kiskapukat és pontosítsák a szövegét.
A magán-telefonszolgáltatók szövetsége (VAT) szerint a távközlési piac az osztrák gazdaság egyik motorjává vált, ezért a törvénymódosítás sürgős, 2000 tavaszára meg kellene lennie. A VAT mindenekelőtt azt követeli, hogy a törvény határozza meg azokat az instanciákat, ahol panaszt lehet tenni a Telekom Controll - az állami piacfelügyeleti szerv - döntései ellen. A Telekom Controllnál kell ugyanis engedélyeztetni a mindenkori új tarifákat, és eddig az egyetlen fellebbezési lehetőség az alkotmánybíróság.
Kapcsolódó cikkek
- 11 millió mobil-előfizető
- USA: a háztartások mobiltelefon-használata meghaladja a vezetékest
- A mobil-előfizetések száma elérte a 10,5 milliót
- Egymilliárd internetező, négymilliárd telefon
- Májusban tovább nőtt a szélessávú előfizetések száma
- A VoIP-szolgáltatások jelentik a legfőbb veszélyt
- Júniusban csökkent a telefonvonalak és nőtt az ADSL-hozzáférések száma
- Kevesebb telefonvonal, több ADSL-hozzáférés
- 19 ezerrel csökkent a vezetékes telefonvonalak száma
- Tovább csökkent a vezetékes vonalak száma
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.
A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák
A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.