Útban az EU felé (II.)
A távközlés szabályozása Európában
Az uniós távközlési piacokon az egységes feltételek mellett folytatott szabad verseny megteremtéséhez a szabályozás oldaláról két folyamat indult el. Az egyik folyamat a dereguláció, a versenyt korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezése, a másik pedig a regulációharmonizáció, a nemzeti piacok eltérő jogszabályainak egységesítése volt. Az Európai Unióban a közcélú távközlő hálózatok és távközlési szolgáltatások piacának megnyitása a szabad verseny létrejötte előtt több lépcsőben történt. A távközlési szolgáltatásokról szóló 1987-es Zöld Könyvben [1] megfogalmazott célokból már egyértelműen kiderült, hogy az uniós jogalkotók végső szándéka a távközlési szolgáltatások piacán a teljes szabad verseny bevezetése.
Kivételek mindig akadnak...
Először a távközlési végberendezések piaca nyílt meg a szabad verseny előtt 1988-ban [2]. Második lépésben a Távközlési Szolgáltatások Irányelv [3] az értéknövelt távközlési szolgáltatások piacán 1990 végétől, az adatátviteli szolgáltatások piacán 1993. január 1-jétől törölte el a különleges vagy kizárólagos jogokat. A közcélú távbeszelő szolgáltatások területén a kizárólagos jogosultságok fennmaradását az indokolta, hogy a nagy fejlesztéseket végrehajtó távközlési szervezetek (monopóliumok) pénzügyi stabilitását megingathatta volna egy elhamarkodott liberalizációs lépés, és ily módon az univerzális szolgáltatás elve nem érvényesülhetett volna maradéktalanul.
Stratégiailag legfontosabb lépésként a Teljes Szabad Verseny Irányelv [4] rendelkezései kiterjesztették a mindenféle korlátozástól (kizárólagos vagy speciális jogok garantálásától) mentes piaci versenyt a közcélú távbeszélő-szolgáltatásokra is. A tagállamok többségében a teljes szabad versenyt lehetővé tevő nemzeti jogszabályok 1998. január 1-jétől léptek hatályba. Kivételt csak azok a tagállamok képeznek, amelyek távközlési piaca kisméretű (pl. Luxemburg), illetve távközlő hálózatai fejletlenek (pl. Portugália) [5].
Teljes liberalizáció - alig egy év
A távközlési szolgáltatások magyarországi piaca részlegesen liberalizáltnak tekinthető: a közcélú távbeszélő-szolgáltatások területén az Országos Koncessziós Társaságnak [6] és a helyi távközlési koncessziós társaságoknak van kizárólagos jogosultságuk, minden más távközlési szolgáltatás a 48/1997. (III.14.) Korm. rendeletben foglalt engedélyezési eljárás lebonyolítása után szabadon nyújtható Magyarországon. A közcélú távbeszélő-szolgáltatók és a magyar állam között kötött koncessziós szerződések alapján az Országos Koncessziós Társaságnak a belföldi és nemzetközi távbeszélőhívások továbbítására vonatkozó, koncessziós szerződésekben rögzített monopóliuma 2001. december 31-én, míg a helyi távközlési koncessziós társaságok helyi közcélú távbeszélő-szolgáltatások bonyolítására vonatkozó kizárólagos jogai 2002 utolsó hónapjaiban járnak le. Bár a kizárólagos jogosultsági időszak(ok) lerövidítéséről történt megállapodás(ok) kormányzati bejelentése szakértők szerint küszöbön áll, ilyen irányú megállapodás megkötéséről hivatalos megerősítés még nem érkezett.
Az eredeti menetrend szerint 2002-ben következik be a magyar távközlési piac teljes körű liberalizációja. Feltétlenül figyelembe kell venni azonban, hogy a teljesen liberalizált távközlési piac megteremtése és "üzemeltetése" is jelentős szabályozási igényt hordoz magában. A liberalizáció ugyanis az Európai Unióban sem jelentette a deregulációt, azaz a monopóliumok lebontása nem jelentette az állam kivonulását a távközlési piacokról. Más infrastrukturális hálózatokhoz hasonlóan (közutak, vasút) a liberalizáció a távközlés területén is új szabályozási feladatok előtérbe kerülését vonja maga után. Az állam biztosítja a hálózatok egységességét, biztonságát, és a hírközlési hatóság közreműködésével - a piac meghatározó szereplőinek bevonásával - szabályozza a távközlési szolgáltatások árait, valamint gondoskodik az előfizetők érdekvédelméről is. Dr. Czombos Tamás - dr. Ormós Zoltán
A cikkben szereplő jelölések, hivatkozások
[1] - Towards a dynamic European economy: Green Paper on the development of the common market for telecommunications services and equipment
[2] - Commission Directive 88/301/EEC 1988 on competition in the markets in telecommunications equipment
[3] - Commission Directive 90/388/EEC on competition in the markets for telecommunications services
[4] - Commission Directive 96/19/EC amending Commission Directive 90/388/EEC with regard to the implementation of full competition in telecommunications markets
[5] - Teljes Szabad Verseny Irányelv (96/2/EC), 2. cikkely, 2. bekezdés, 4. fordulat
[6] - Magyar Távközlési Részvénytársaság, Matáv
Kapcsolódó cikkek
- 11 millió mobil-előfizető
- USA: a háztartások mobiltelefon-használata meghaladja a vezetékest
- A mobil-előfizetések száma elérte a 10,5 milliót
- Egymilliárd internetező, négymilliárd telefon
- Májusban tovább nőtt a szélessávú előfizetések száma
- Illegális szoftverhasználat: 1 milliárddal kisebb kár az EU-ban
- Cyberbullying: Az új típusú támadás főként a tizenéveseket célozza
- A VoIP-szolgáltatások jelentik a legfőbb veszélyt
- NHH: Továbbra is kötelező lehetővé tenni a közvetítőválasztást
- Telefonadó - mennyit kell fizetnünk és mit tehetünk, hogy elkerüljük?
A Vezetők között a Schneider Electric az e-autók töltését menedzselő megoldások piacán
A Vezető megoldásszállítók közé sorolta az IDC kutatócég „MarketScape: Worldwide Electric Vehicle Charging Management Solutions 2024 Vendor Assessment” elemzése a Schneider Electricet az elektromos járművek töltését menedzselő rendszerek piacán. A vállalat megoldásai átfogó töltőinfrastruktúra-kezelést biztosítanak a skálázhatóságra, a megbízhatóságra, a biztonságra és a felhasználói élményre összpontosítva.
Rébuszok helyett kézzelfogható megoldások a NIS2 fejtörőhöz
Nagy érdeklődés övezte a Gábor Dénes Egyetem NIS2 konferenciáját. Ennek egyik oka a téma aktualitása, hiszen a kiberbiztonság szavatolása kötelező törvényi előírás az érintett vállalatok részére. A másik ok, hogy kevés az egész folyamatot átfogó és bemutató esemény, amely nemcsak a NIS2 irányelvben meghatározott jogszabályi előírásokat mutatja be és értelmezi, hanem kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat is kínál a vállalatok részére.
A vihart, a hőséget és a jegesedést is jelzik az E.ON új meteorológiai állomásai
Az áramhálózatok fokozottan kitettek a viharos erejű szél, a tartós hőség és a jegesedés negatív hatásainak. Az E.ON Hungária Csoport célja, hogy időjárástól függetlenül biztosítson zavartalan áramellátást ügyfelei számára, ehhez pedig szükség van részletes időjárási adatokra, hogy a cég a veszélyhelyzetekre időben fel tudjon készülni.
A Sony bejelenti második generációs zászlóshajóját, az Alpha 1 II fényképezőgépet
A Sony bemutatja a második generációs Alpha 1 II zászlóshajóját, egy új full frame, tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépet, amelyet a Sony legmodernebb AI feldolgozóegységével működik. A fényképezőgép körülbelül 50.1 megapixel (MP) effektív felbontású érzékelővel rendelkezik, akár 30 fps sebességgel, AF/AE-követéssel képes elsötétedésmentes sorozatfelvételt készíteni, torzításmentes zárral van ellátva, és továbbfejlesztette a képtisztaságot a közép- és magastónusok érzékenységénél.
Az új Sony objektív nagy felbontást, gyönyörű bokeh-t és fejlett autofókuszt kínál
A Sony bejelentésével új utat tör: az FE 28-70mm F2 GM prémium E-bajonettes objektív a teljes zoomtartományban nagy, F2-es rekesznyílással büszkélkedhet, így gyönyörű bokeh-t, nagy felbontást és egyedülálló autofókuszt biztosít állóképekhez és videófelvételekhez, nem beszélve a prímobjektívek minőségével vetekedő élességről és kontrasztról.