MTE-kerekasztal a sajtóperekről és a bírói gyakorlatról
Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság bírája erre úgy reagált, hogy a bírák eljárásukban az adott jogszabályi keretnek megfelelően dolgoznak, a jogalkalmazás pedig a sajtóperekben sem személyes vélemény vagy ízlés dolga. Tévhitnek nevezte, hogy a bírói gyakorlat a sajtó munkatársait másként kezeli.
Pataki ugyanakkor elismerte: szükség van arra, hogy a bírói ítélkezés koherensebb legyen, és meg kell szüntetni a jelenleg idevonatkozó törvények egy részét. Hozzátette, hogy az alapvető pozitív részek megtartásával át kell vezetni a már kialakult bírói gyakorlatot a törvényhozásba.
Ezzel kapcsolatban kiemelte: az új dolgok bevezetésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az internetre is, hiszen e téren nincs kifejezett szabályozás.
Babus Endre, a HVG munkatársa a problémát nem csak a bírói gyakorlatban látja, hanem a törvényhozásban is. Úgy véli, számos olyan jogszabály született, amely kifejezetten sajtóellenes. Elfogadhatatlannak tartja, hogy gyakran sem a tárgyalások sem az ítéletek nem nyilvánosak, legalábbis a közvélemény számára nem megismerhető az ítélethirdetés ideje. Elkerülhetőek lennének az abszurd helyzetek és ítéletek, ha az újságíróknak nem kisipari módon kellene összeszedniük információikat, hanem azokhoz nyilvános tárgyalásokon, illetve maguktól a jogalkalmazóktól jutnának.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint azonban ez nagyobb részben jogalkotói kérdés, és nem lehet a jogalkalmazókon, számon kérni, azok hibáit.
A szakember az egyik legnagyobb problémának a közszereplő fogalmának tisztázatlanságát véli - az újságíró nem tudja, hol vannak a határok politikai és egyéb közszereplők között. Elmosódtak továbbá a tényállítások és a vélemények közötti határok is, túlteng a sajtóban a véleménypublicisztika - fogalmazott. Fleck továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy jogalkalmazókat nehéz helyzetbe hozza, hogy gyakran fokozott politikai figyelem irányul a területre, és mára stratégiává vált a politikai ellenféllel szemben pert nyerni, és ezáltal médianyilvánossághoz jutni.
A jogszociológus alapvetőnek tartaná a nyilvánosság kontrollszerepét ezekben az ügyekben, hiszen gyakran az újságíró és a bíróság is áldozat. Határozott véleménye, hogy a bíróságnak ki kell állnia a véleményszabadság mellett, változatlanul szem előtt tartva a személyiség védelmét. Megítélése szerint azonban a sajtóperek bírói gyakorlatában már tapasztalható egyfajta fejlődés.
Feldmájer Lea az RTL Klub munkatársa szerint a sajtó-helyreigazításra vonatkozó jogszabályok alapján minden esetben a sajtószerv a felelős, ezért neki kell vállalnia a felelősséget. Szerinte inkorrekt lépés a sértettek részéről közvetlenül az újságírókat büntetőjogi vagy egyéb eszközökkel támadni. Tapasztalata szerint az újságíró gyakran nincs tisztábban azzal, hogy mi a megengedhető és mi nem az, éppen ezért ő is szükségesnek tartaná, a folyamatos tájékoztatást. Elmondása szerint a televízióknak a megszabott műsoridő folytán nagyobb a kockázata az egyes anyagok esetében, mint az internetes tartalomszolgáltatóknak vagy a nyomtatott sajtónak, ilyen módon a szankcióhatás is nagyobb.
Tamás Bence Gáspár, az interneten elérhető Matula Magazin képviseletében elmondta, hogy még egyetlen esetben sem indítottak pert ellenük. Véleménye szerint eddig az védte meg őket a rágalmazási perektől, hogy írásaikban elsősorban politikai közszereplőket ábrázolnak félreérthető helyzetekben, és egy ilyen per a politikusok számára nem kívánt nyilvánosságot jelentene. A Matula célja minden esetben a határok feszegetése - fogalmazott. Hozzátette: a magazin bevallottan hazudik, de azt igyekszik illedelmesen tenni.
Kapcsolódó cikkek
- MTE- kerekasztal az audiovizuális média-szolgáltatási irányelvről
- Civil összefogás a biztonságos internetért
- Pedagógusképzést indított a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete
- Gyermekbarát internet éve program
- A felnövekvő generáció a TV helyett az internetet választja
- Honlap-minősítő programot indított az MTE
- Jogorvoslati lehetőségek az internetes tartalomszolgáltatásban
- Csendes választási hétvége az interneten
- Választási hot-line a kampánycsend ideje alatt
- Idén is honlap-minősítő programot szervez a Barátságos Internet Fórum
Színes ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Már most nézőrekordot állított fel a Hogyan tudnék élni nélküled?
Még messze a december 12-ei premier, de az érdeklődés folyamatosan nő az év lejobban várt magyar filmjének ígérkező Hogyan tudnék élni nélküled? iránt. A Demjén Ferenc slágereire felfűzött zenés romantikus vígjáték első előzetese egy hónap alatt elérte az 1 millió megtekintést, ami azért kiemelkedő, mert ezt eddig idén sem hazai, sem külföldi film nem tudta utána csinálni. Sőt erre az eredményre az elmúlt évtizedben egyetlen magyar film sem volt képes.
Utazási konferencia az Angyalok városában
Egy új tévé színt visz a mindennapokba
Ma már nemcsak azért vásárolunk televíziót, mert a sugárzott műsorokat szeretnénk nézni, hanem mert a forradalmian új készülékek számtalan lenyűgöző funkcióval lettek ellátva. Hozzájárulnak ahhoz, hogy magasabb szintre emeljük a tévézés élményét.
A múlt feltárása, a jövő segítségével!
Kevés izgalmasabb terület létezik a régészetnél. Vajon mi rejtőzik a régi idők, épületek falai mögött? Felfedezések, meglepetések sokasága, amire nem igazán lehet felkészülni. Egy ilyen terepmunkát azonban nem lehet csak úgy, ásóval elvégezni, és még Indiana Jonesnak is óriási segítség egy-egy digitális, innovatív, 21. századi eszköz!
Megéri-e az elektromos autózás?
Az elektromos autók használata ugyan már nem új keletű dolog, mégis még mindig nagyon megosztó témának számít. Vannak megrögzött ellenzői és szinte már vallásos áhitattal tisztelői is ennek a közlekedési eszköznek, de az igazság vélhetően valahol a kettő között lesz. Nagyban múlik ugyanis sok dolog azon is, hogy milyen felhasználói szokásaid vannak a mindennapokban. A következő cikkben azonban összegyűjtöttük az elektromos autózás néhány pozitívumát.